A bíróságnak vita esetén mindkét szülőt meg kell hallgatnia, és ha a gyermek maga kéri, akkor őt közvetlenül vagy pszichológiai vizsgálat útján kell meghallgatni. A közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok (Ptk. 4:175) a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben akkor is közösek, ha azt az egyik szülő kizárólagosan gyakorolja (pl. a névválasztás). A szülői felügyeleti jog gyakorlását a bíróság vagy más hatóság a gyermek érdekében korlátozhatja vagy elvonhatja. A bíróság – a gyermek érdekeit szem előtt tartva – a külön élő szülőt is feljogosíthatja a gyermekkel kapcsolatos egyes feladatok ellátására. A Ptk. Családjogi könyve a külön élő szülőnek is ad – a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben – jogokat, akkor is, ha a külön élő szülő gyakorolja kizárólag a szülői felügyeleti jogokat. Ez a szülők úgynevezett együttdöntési joga. A gyermek lakóhelyének megválasztása A bírósági gyakorlat bekerült a törvénybe, amely szerint a külön élő szülőnek nincsen joga beleszólni abba, hogy volt párja az ország melyik részén kíván letelepedni.
Mindezek mellett amennyiben a bíróság külön eljárásban hozott döntésében elrendeli a gyermeket gondozó szülő tájékoztatási kötelezettségét, a határozat végrehajtásának az időtartama is hosszabb folyamat, tehát nincs lehetősége a külön élő szülőnek arra, hogy ésszerű időn belül tudomást szerezzen gyermekét érintő kérdéseket illetően. Hogyan, és milyen úton érvényesítheti a külön élő szülő a Ptk. §-ban rögzített jogát? Tagjaink és a hozzánk forduló külön élő szülők problémáit látva a legtöbb esetben az egészségügyi tájékoztatással van gond, valamint a gyermek iskolai előmenetelével (ideértve az iskolaválasztást, iskolaváltás, pályaválasztást), illetve az iskolai kereteken kívüli egyéb, pl. sport-tevékenységről adott információ is elégtelen. I. 1. Az iskolai előmeneteléről a külön élő szülőt megilleti a tájékoztatás magától az intézménytől, (ld. nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 72. § (5) bekezdésének rendelkezései, melyek nem nevesítik külön a törvényes képviselőt és a szülőt, tehát a szülői minőség az, ami a tájékoztatásra feljogosítja a gyermekétől külön élő szülőt.
Évente átlagosan 17-18 ezer válást mondanak ki Magyarországon, és amennyiben kiskorú is van a széthulló kapcsolatban, a bíróságnak a bontóper mellett rendeznie kell a szülői felügyeleti jog gyakorlását, illetve ennek részeként a kapcsolattartást, valamint a tartásdíjat is. A héten elfogadott, várhatóan 2022. január 1-jén életbe lépő új, úgynevezett válástörvény most érdemi változást hoz a szétváló családok, azon belül is a gyerekek életében, többek között azzal, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a bíró már egyedül az egyik szülő kérésére is megítélheti a közös gyermekfelügyeletet, míg ilyen ítélet korábban kizárólag a két szülő együttes kérésére születhetett. Ám ha nem így történt, a bíró csak az egyik szülőnek, jellemzően a gyermekkel több időt töltő édesanyának adta a gyermekfelügyeletet. Most, hogy hamarosan komoly változásokra számíthatnak a szülők szétválása miatt új felállásban létező magyar családok, családjogi ügyvéd segítségével, gyakorlati példákon keresztül nézte meg az Index, mit is értünk a legfontosabb alapfogalmak alatt, mint: szülői felügyeleti jog; közös szülői felügyelet; váltott gondoskodás.
Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL. M. Dr. Demény Zoltán | 2021. 10. 28 | Minden egyéb, ami érdekelheti Jelen cikkünkben folytatjuk a különélő szülő és gyermek kapcsolattartásának szabályait, külön kitérve a felelősségi szabályokra és a kapcsolattartási jog korlátozására. Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni. Ebbe a körbe mind a feleslegesen felmerült kiadások, mind az egyéb vagyoni és nem vagyoni jellegű károk megtérítésének kötelezettsége beletartozik. A kapcsolattartással összefüggő nem vagyoni sérelmek kompenzálása iránti igény a gyakorlatban rendszeresen felmerül. A sérelmet szenvedett szülő egyúttal legtöbbször sérelemdíj megállapítását is kéri, arra hivatkozással, hogy a személyiségi jogok általános védelme körében mindenkinek joga van ahhoz, hogy a törvények és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a másokkal való – bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.
Eme álláspont gyakorlati alkalmazása a jog kiürítéséhez vezet ami alaptörvény-ellenes, s ilyen lehetőséget egyetlen jogszabály sem tesz lehetővé – ellenkezőleg: a köznevelési törvény konkrétan előírja azt, hogy a szülőnek a gyermekével kapcsolatos információt meg kell adni. Egyesületünk folytatni kívánja az egyeztetést a köznevelési államtitkársággal annak tükrében, hogy az oktatás jogok biztosa válaszlevelének utolsó bekezdésében közölte: a 40/1999. (X. 8. ) OM rendelet 8. § (1) bekezdése alapján jogalkotási javaslattal jogszabályi módosítást kezdeményez egy átlátható szabályozás kialakítása érdekében. Bízunk benne, hogy az egyesületünk ebben részt tud venni, hiszen a gyakorlati részét ennek a problémának – a különélő szülő gyermekével érintő tájékoztatási anomáliákat érintően – hitelesen be tudja mutatni országos szinten. Budapest, 2020. február 16. Apák az Igazságért Kh. Egyesület Szaniszló Csaba, elnök
Ez vonatkozik persze a borkészítésre is.
Kisebb csúszással kezdődött meg a szüret a Soproni és a Pannonhalmi borvidéken is. Átlagosan a termésmennyiség közepes, a minőség jó. Augusztus végén kezdték a szüretet az Ács Pincészetben az Irsai Olivér szedésével. – Öt állandó munkásom van, akikkel egész évben dolgozunk, a szezonra hirdetésben keresünk munkaerőt. Évről évre egyre nehezebb jelentkezőket találni. Korábban volt egy tízfős sokorópátkai csoport, akik rendszeresen jöttek segíteni, de már kiöregedtek. Fiatalokat állandó munkára nagyon nehéz találni, még alkalmanként is. Most helyi emberekkel dolgozom, de közülük is négy nyugdíjas – fejtette ki Ács György. Ács György borász úgy véli, nem a bérekkel van a baj, bár az tény, hogy nem tudnak annyit fizetni, mint Ausztriában. Az osztrák határ közelsége rányomja a bélyegét a mezőgazdasági és idénymunkákra. Érik a solo show. A helyiek precízebbek – Kézzel és géppel is szüretelünk. A minőségi borainkhoz csak kézzel szedjük. Akkor alkalmazunk gépi erőt, ha túl sok a szőlő, vagy ha a felesleget is értékesítjük.
Ezért volna szükséges, hogy hazánkban nagyobb figyelmet fordítsunk az étkezési szőlő termelésére annál is inkább, mert a friss és a tartósított szőlő egészségileg igen fontos gyümölcs, amely feldolgozva (gyümölcsléként) is igen értékes eleme lehet a táplálkozásunknak. 6 tipp, hogy beérjen a csemegeszőlő A családi kiskertekben gyakran fordul elő, hogy a szőlőfürtök nem érnek be tökéletesen és az idei időjárás is azt vetíti előre, hogy erre ősszel is számítanunk kell! Mit tegyünk tehát annak érdekében, hogy az étkezési csemegeszőlők bogyói jól beérjenek? #1 Ügyes fajtaváltás A házikertekben még ma is szívesen ültetik a hosszú tenyészidejű, későn beérő, régóta jól ismert fajtákat, holott a hazai nemesítők számos, kiváló minőséget termő, rövidebb tenyészidejű csemegeszőlő fajtát hoztak létre, amelyek egy része a betegségekkel szemben jobban ellenálló, tehát kevesebb permetezést igényel. Érik a szőlő szolmizálva. Célszerű ezekből válogatva megújítani a kert szőlőit. #2 Ne hagyjunk a metszéskor túl sok rügyet Minél több termőrügyet hagyunk meg a tavaszi metszés idején, annál jobban terheljük a tőkét és ezzel késleltetjük a bogyók beérését.