Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
SPAR 0 értékelés Elérhetőségek Cím: 9330 Kapuvár, Győri út 1. Telefon: +36-20-8237710 Weboldal Kategória: Élelmiszerbolt Brand: Spar Részletes nyitvatartás Hétfő 06:30-20:00 Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat 06:30-18:00 Vasárnap 08:00-18:00 További információk parkolóhelyek száma: 71 Vélemények, értékelések (0)
Ellenőrzött adatok. Frissítve: július 1, 2022 Elérhetőségek Nyitvatartás Zárásig hátravan: 4 óra 0 perc Vélemény írása Cylexen Regisztrálja Vállalkozását Ingyenesen! Regisztráljon most és növelje bevételeit a Firmania és a Cylex segítségével! Ehhez hasonlóak a közelben Zárásig hátravan: 2 óra 0 perc Fő Tér 3, Kapuvár, Győr-Moson-Sopron, 9330 Fő Tér 10, Kapuvár, Győr-Moson-Sopron, 9330 Győri út 1480. hrsz., Kapuvár, Győr-Moson-Sopron, 9330 Zárásig hátravan: 1 óra 0 perc Fő Tér 21, Kapuvár, Győr-Moson-Sopron, 9330 Berg Gusztáv U. SPAR szupermarket - Hipermarket, szupermarket, diszkontáruház - Kapuvár ▷ Fő tér 2/2, Kapuvár, Győr-Moson-Sopron, 9330 - céginformáció | Firmania. 1340/23Hrsz., Kapuvár, Győr-Moson-Sopron, 9330 Esterházy Pál stny. 3, Kapuvár, Győr-Moson-Sopron, 9330 Veszkényi U. 3, Kapuvár, Győr-Moson-Sopron, 9330 Zárásig hátravan: Rákóczi U. 28., Kapuvár, Győr-Moson-Sopron, 9330 Szent Katalin U. 1, Kapuvár, Győr-Moson-Sopron, 9330 Iskola U. 14, Kapuvár, Győr-Moson-Sopron, 9330 Vasút Utca 2/B, Vitnyéd, Győr-Moson-Sopron, 9371 Fő Utca 27, Babót, Győr-Moson-Sopron, 9351
Ugyanakkor az államháztartás rendbetételére az eurócsatlakozás nélkül is szükség van. A közösség ugyanis komolyan fontolgatja, hogy forrásokat von meg az unió legmagasabb hiánnyal bíró országától, azaz hazánktól. A tennivalók tekintetében Petschnig Mária Zita demonstratív lépésnek nevezte, hogy az államapparátus magán kezdje a karcsúsítást. Nemcsak a minisztériumokban és háttérintézményeikben kell ésszerű átalakítást végrehajtani, hanem a parlamenti bizottságok esetében is. A szakember szerint jelentős átalakítás vár az önkormányzatokra és a kistérségekre, az egészségügy finanszírozására és az oktatásra is. (MN)
A "huszonnégy évszakos történelmi társasutazás", amelyre kötetük előszavában a szerzők invitálják az olvasót, válogatás abból a mintegy ötszáz publikációból, melyek a szerzőpáros tollából nyomtatásban megjelentek hat év, azaz huszonnégy évszak alatt. Azokat választották ki, amelyek – véleményük szerint – a leghívebben jellemzik az adott időszakot. A címben jelölt hat év viszonylag rövid időtartam, hazánk jelenkori történelmében mégis sorsforduló volt, hiszen 1989 a "kádárizmus" bukásának éve, a rendszerváltozás vajúdásának időszaka. Ezeknek a hónapoknak feszültségekkel terhes atmoszféráját, a kiútkeresési igyekezetek vargabetűit tárják fel Kéri László írásai, felesége pedig – Petschnig Mária Zita – ugyanakkor az egyre mélyülő gazdasági válság tüneteire hívja fel a figyelmet. Az első szabad választás után a szerzőpáros az illúziókkal való leszámolás útját választja: kemény, intranzigens kritikusai az Antall-kormánynak. A "paradoxonok kormányának" működéséről kiállított bizonyítványaikban túltengenek az elégtelen minősítések – elsősorban Petschnig Mária Zita részéről – annak jogos számonkérése, hogy miért nem tesz a kormány legalább kísérletet az egyre fenyegetőbb gazdasági válságból való kilábalásra.
Elszámolva Ha csak egy kicsit is megkapargatjuk ezt a jobban teljesítést, akkor a felfeslő kép koránt sem ennyire megnyerő. Hosszabb távú, előre is tekintő összefüggéseiben nézve pedig bőven van ok az aggodalomra. Nem hiszem, hogy a differenciáltabb elemzést nem végzik el az erre a feladatra hivatott kormányzati műhelyekben. Nem hiszem, hogy nem látják a felemás sikerek másik felét. Ám az lehetséges, hogy a belső kommunikáció is politikai, azaz őszintétlen, és ekkor nagy a baj. Fel! Zárkózunk? A politikai rendszerváltás előestéjén készült közvélemény-kutatás szerint a magyar lakosság felének nem volt egyértelmű orientációja arról, hogy milyen gazdasági-társadalmi modellt szeretne ( A politikai közvélemény néhány általános jellemzője, Magyar Közvélemény-kutató Intézet, 1989. Magyarország Politikai Évkönyve 1990). Másik felének negyven százaléka továbbra is szocializmusban akart volna élni, de nagyjából ugyanennyien szavaztak az ellenkezőjére is. Abban viszont a többség egyetértett, hogy jobb lenne az országnak, ha a "Nyugathoz" tartozna.