A világban jelenleg uralkodó helyzet miatt, sajnálattal fogadták, hogy nem tudnak részt venni ezen a jeles eseményen, minden jót kívántak a települések polgármesterei és reményüket fejezték ki, hogy a vírus okozta korlátozások elmúltával ismét közös programokat szervezhetnek, és további meghívásoknak tehetnek eleget. Nyíló Akác focikupa, 2019 - Érmihályfalva. Szívélyes üdvözletét küldte videóüzenetében Nagy Lajos Nyírábrány, Szögedi Anna Tornalja, Szólláth Tibor Hajdúnánás, Bagdi Sándor Nyírbéltek, Kovács Péter Budapest XVI. kerület, Hegedűs Péter Balmazújváros valamint Lázár-Kiss Barna-András Barót polgármestere. A Tesvértelepülési Falat Érmihályfalva egykori polgármesterei, Kiss Imre, Torda Imre, Rencz Zoltán valamint városunk jelenlegi polgármestere, Nyakó József, közösen avatták fel. Bibarț-Nagy Tímea, polgármesteri kabinet
A 24. Nyíló Akác Napok fesztivál programja – Érmihályfalva Május 19–22. között kerül sor a 24. Nyíló Akác Napok fesztiválra.
Hét település címere díszíti a Mester utca bejáratánál található teret, amelyet ünnepélyes keretek között adtak át augusztus 22. -én, Érmihályfalva 750. évfordulójának alkalmából. Testvérek fala - Érmihályfalva. Testvértelepüléseinek előljárói "személyesen"; is felköszöntötték városunkat látványos kisfilmjeikben, amelyeket az átadás előtt tekinthetett meg a nagyérdemű közönség. Mint ismeretes, Érmihályfalva öt magyarországi, egy szlovákiai valamint 1 romániai településsel írt alá hivatalos testvértelepülési nyilatkozatot: 1998-ban Nyírábránnyal, 2002-ben Tornaljával (Szlovákia), 2003-ban Hajdúnánással, 2005-ben Nyírbéltekkel, 2007-ben Budapest XVI. Kerületével, 2008-ban Balmazújvárossal, 2019-ben pedig, megerősítették, a még Rencz Zoltán vezetése idején aláírt, partnerségi kapcsolatot Baróttal (Kovászna megye) a Nyíló Akác Napok alkalmával. A baráti, együttműködési kapcsolatok kiépítése érdekében, ahogy Érmihályfalva küldöttsége, úgy a fent felsorolt települések is, kölcsönösen részt vesznek különböző kulturális-, gazdasági- és sport eseményeken.
Az agyból születtek kilépnek a koponya lyukain keresztül, és koponyaidegeknek hívják őket. Feladata a központi idegrendszer összekapcsolása a szervekkel, a végtagokkal és a bőrrel. Az autonóm szektor, ún autonóm idegrendszer (ANS), Vegetatív életnek hívják, mivel vezérli és szabályozza azokat a fiziológiai mechanizmusokat, amelyekben általában nincs tudatos hozzáállás, például légzés vagy szívverés. Két idegzsinórból és ganglionokból áll. Ezért beavatkozik az emberi test önkéntelen cselekedeteibe és bomlik szimpatikus idegrendszer, - serkenti az energiakiadással járó tevékenységeket, és - paraszimpatikus, az energiatárolást vagy energiatakarékosságot megkönnyítő tevékenységek számára. Kép: Slideplayer A idegsejtek vagy az idegsejtek az idegrendszer alapvető funkcionális egységei, amelyek az információ idegimpulzusok formájában történő továbbítására specializálódtak. Minden idegsejt a következő részekre oszlik: Test vagy soma: ahol a mag és néhány test (Nissi szemcsék) található. Az ágak a testből nőnek minden területre.
Az ember idegrendszere két nagy egységre: a központi és a környéki idegrendszerre tagolódik. A központi idegrendszer részei az agy és a gerincvelő. Az agy a koponyacsontok védelmében, a gerincvelő a csigolyák által határolt gerinccsatornában helyezkedik el. A környéki idegrendszer az egész testet behálózó idegekből és kisebb sejtcsoportokból, dúcokból áll. Az idegek az aggyal vagy a gerincvelővel állnak közvetlen kapcsolatban. Az idegrendszer működése teszi lehetővé a környezet hatásaihoz való alkalmazkodást (reflexműködés), az akaratlagos mozgásszabályozást (pl. járás), az érzékelést (pl. látás, hallás), a gondolkodást, a beszédet stb.
Az idegrendszer részei Kép: Paxala A idegrendszer Hatalmas és összetett hálózatból áll, amely teljes mértékben ellenőrzi az emberi élet minden területét, amelynek szerkezeti egysége a idegsejt. Szabályozza a testi tevékenységeket, észleli a belső és külső környezet változását, értelmezi változásokat és az ingerekre reagálva végezzen minden olyan munkát, amelyre a testnek szüksége van emberi. Ebben a TANÁR tanulságában fogunk tanulni melyek az idegrendszer részei, amelyek az emberi test egyik legösszetettebb és legfontosabb struktúráját alkotják. Mielőtt a idegrendszer derítsük ki, melyek a alapfunkciók ugyanabból: Hozza létre a kapcsolatot a tárgy és környezet hol van. Szabályozza a funkcionális mechanizmus az azt alkotó különféle eszközök és rendszerek közül. Az első függvénynél számoljon a központi idegrendszer (CNS), amelynek működése önkéntes és tudatos; a másodikra a perifériás idegrendszer (PNS), önkéntelen és tudattalan cselekvés, amelyet kapcsolati életnek nevezünk, mert ez lehetővé teszi az egyén számára a környezettel való kapcsolatát.
Az idegrendszer azon szervek és szövetek összessége, amelyek lehetővé teszik a szervezet működését, reagálását a környezet ingereire. Minden magasabb rendű élőlénynél a központi idegrendszer elemzi a környezetből begyűjtött információkat és koordinálja a mozgást. Az embernél ezek a funkciók részben akaratunktól függőek, részben attól függetlenek. Az idegrendszer működése az élethez nélkülözhetetlen. A sérülésekkel szemben igen érzékeny, sérülései véglegesek. Az idegsejtek regenerációja nem lehetséges, mint pl. a bőr- vagy a vérsejteké. Az evolúció során nem véletlenül alakult ki úgy a test felépítése, hogy az idegrendszer központi része a lehető legvédettebb helyen legyen. Az agyat a koponya, a gerincvelőt a gerinccsatorna veszi körül. Az idegrendszer két része Az idegrendszer két részre osztható. Központi idegrendszerre, amelyet az agy és a gerincvelő alkot és amelyben az idegi központok foglalnak helyet, valamint perifériás idegrendszerre, amelyet az információkat továbbító idegek testesítenek meg.
Ez a szellemi funkciók központja. Anatómiailag az agy két részre osztható: Telencephalon és diencephalon. A telencephalon megfelel a két agyi féltekén: a jobb és a bal oldalon, melyet a corpus callosum nevű idegrostok közölnek. Az agy külső része a szürke anyag és a fehér anyag által alkotott agykéreg. az fehér anyag függvénye az agyi információ átadása az emberi test többi részére és a a szürke anyag funkciója az információ feldolgozásához és ezért az érveléshez is kapcsolódik. Egyrészt a bal félteke felelős a testünk jobb részének mozgásáért és érzékszervi felfogásáért, logikai érvelésért, nyelvi intelligenciáért és matematikai képességért. Másrészről a jobb félteke felelős a bal oldal mozgásáért és észleléséért, a háromdimenziós látásért, a kreativitásért és a képzeletért. Az egyes féltekék kéregében négy lebeny található: A frontális lebeny, amely az önkéntes mozgalmakat ellenőrzi és a tervezési képességgel, intelligenciával és személyiséggel kapcsolatos. A nyakszívó lebeny, amely vizuális információkat integrál.