Minél nagyobb az ellenállás értéke, annál erősebb az áram fékezése. Az ellenállás jele: R, mértékegysége: Ω (ohm) A feszültség, áramerősség és ellenállás összefüggése (Ohm törvény): U=R*I Ezt legkönnyebben úgy jegyezhetjük meg, mint "úri" (U=RI) képlet. Ha egy adott elektromos eszközről egy mértékkel akarjuk megadni, hogy mekkora áramerősséget hoz létre, adott feszültség mellett, akkor használjuk a teljesítményt. Oktatas:szamitastechnika:elektronika_alapjai [szit]. A teljesítmény jele: P, mértékegysége: W (watt) Számítása: P=U*I A cikk még nem ért véget, lapozz! Értékeléshez bejelentkezés szükséges!
Ugyanakkor a másik jellegzetes érték az 5 τ, amely esetén 99, 3%-át éri el gerjesztéskor az áram, illetve kisütése esetén 5 τ idő alatt már csak 0, 7% marad a tekercsben. Tehát 5 τ idő alatt egy tekercs gyakorlatilag teljesen elveszti a tárolt energiáját. Energiát áramerősségből és induktivitásból számoló Áramerősséget energiából és induktivitásból számoló Induktivitást energiából és áramerősségből számoló Induktivitást ellenállásból és időállandóból számoló Ellenállást induktivitásból és időállandóból számoló Időállandót induktivitásból és ellenállásból számoló Az induktivitás váltakozóáramú körben Az induktivitás látszólagos ellenállása adott frekvencián: [math]X_L = 2\pi \cdot f \cdot L = 6. 283 \cdot f \cdot L[/math] X L: a látszólagos ellenállás [Ω], L: az induktivitás [H] és f: a frekvencia [Hz]. Impedancia: [math]Z = j X_L = j 2\pi \cdot f \cdot L [ \Omega][/math]. Feszültség Jele Mértékegysége. Látszólagos ellenállást és impedanciát frekvenciából és induktivitásból számoló. Induktivitást frekvenciából és látszólagos ellenállásból vagy impedanciából számoló.
A galvánelemek és akkumulátorok kémiai energiát alakíthatnak villamos energiává. A napelemek fény hatására lépnek működésbe. Az elméleti, ideális feszültségforrás neve feszültséggenerátor.
16 A", amiről még azt is tudjuk, hogy az áramerősséget jelöli. De mi pontosan ez a két fogalom? Miért nem lehet egy adattal megadni, hogy mennyivel megy az adott eszköznek? Képzeljünk el két rézgömböt, amelyek kezdetben villamosan semlegesek, vagyis minden egyes rézatom a hozzá tartozó számú elektronnal rendelkezik (mindegyik rézatomban egyenlő számú proton és elektron van). Most távolítsuk el az elektronokat a jobboldali gömbről és vigyük át őket a baloldalira. Ennek eredményeképpen a jobb oldali gömbön elektronhiány keletkezik, a pozitív töltések túlsúlyba kerülnek. A jobboldali gömb pozitív töltésűvé vált. A baloldali gömbön pedig elektrontöbblet van, vagyis több elektron, mint proton, így az negatív töltésűvé vált. A töltéshordozók kiegyenlítődésre törekszenek. mechanikai feszültség: a külső erővel terhelt testben ébredő rugalmas erő és az ennek irányára merőleges keresztmetszet hányadosával meghatározott fizikai mennyiség. Elektromos feszültség: az elektromos potenciál különbsége két hely között.