A HÍZOTTBIKA TARTÁS TÁMOGATÁSA 2021-ben Támogatási igény a háziasított hímivarú szarvasmarhaféle (szarvasmarha és bivaly) után igényelhető, amelyet: 2020. április 1. és 2021. március 31. között Vágóhídon levágtak, vagy EU más tagországába, vagy EU-n kívülre exportáltak, a szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelentési kötelezettségnek megfelelően, és az állat vágóhídon történő levágásának, illetve exportálásának igazolása megtörténik. A vágás vagy export napján betöltötte a 9 hónapos kort, és közvetlenül a vágást, vagy exportot megelőzően legalább két hónapig az igénylő tenyészetében tartottak. Hizottbika tartás támogatás általánosan elérhető. Minimálisan támogatható létszám 1 egyed. Kérelmezőnek a birtokon tartási időszak első napjáig gondoskodni kell a tenyészetében lévő állatállományra vonatkozóan a szarvasmarha-fajok egyedeinek az ENAR rendelet szerinti jelöléséről és nyilvántartásáról, valamint az egyed tenyészetből történő kikerülésének bejelentéséről az ENAR rendelet szerinti határidőn belül. A Tenyészet Információs Rendszerben (TIR) a kérelemben szereplő támogatható állatok tenyészetének állattartójaként kell szerepelnie, az ügyfél-azonosító számának feltüntetésével.
Jelenlegi hely Címlap | Aktuális | Jogszabályok | AM rendelete a 2020. évi egységes területalapú támogatás, valamint az egyéb közvetlen támogatások összegeinek megállapításáról 1. Egységes területalapú támogatás keretösszege 265 757 855 440 forint. támogatható terület nagysága legfeljebb 4 979 485 hektár. 2020. október 16. napjától kifizethető előleg mértéke hektáronként legfeljebb 36 383 forint. 2. Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás keretösszege 146 020 649 175 forint. a támogatható terület nagysága legfeljebb 4 979 485 hektár. 2020. napjától kifizethető előleg mértéke hektáronként legfeljebb 20 527 forint. 3. Termeléshez kötött közvetlen támogatás 9/2015. (III. 13. ) FM rendelet alapján támogatási jogcímenként hektár- és állategyedalapon kell a kifizetést teljesíteni. A HÍZOTTBIKA TARTÁS TÁMOGATÁSA 2021-ben – Állatbarátok. Az alábbi támogatási jogcímekre vehető igénybe: a) anyajuhtartás támogatása, b) anyatehéntartás támogatása, c) hízottbika-tartás támogatása, d) tejhasznú tehéntartás támogatása, állategyed-alapú támogatások esetében a Magyar Államkincstár által elfogadott és a támogatási feltételeknek megfelelő állatlétszám vehető figyelembe.
2021. október 25., hétfő 13:25:38 / Mutatjuk az átmeneti nemzeti támogatások összegeit: hízottbika, anyajuh, anyatehén, dohány, extenzifikációs szarvarmarhatartás. Október 21-én jelent meg a 39/2021. (X. 21. ) AM rendelet a 2021. évi átmeneti nemzeti támogatás jogcímeihez kapcsolódó támogatások összegeinek megállapításáról.
Az ellátásban részesülő ilyen esetben az egészségi állapota szerinti ellátási kategória minimumösszegére jogosult. Amennyiben az igénylő a referencia időszakban átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege: B2 minősítés esetén az alapösszeg 30%-a (30. 470, - Forint) C2 minősítés esetén az alapösszeg 45%-a (45. 705, - Forint) D minősítés esetén az alapösszeg 50%-a (50. 780, - Forint) E minősítés esetén az alapösszeg 55%-a (55. 860, - Forint) Mennyi a rokkantsági ellátás összege a jövedelemmel rendelkező személy esetén?
Ezzel szemben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv. ) módosításáról szóló javaslat úgy került az Országgyűlés elé, hogy azt a szaktárca az érintetteket képviselő érdekvédelmi szervezetekkel előzetesen nem egyeztette, a törvényjavaslat véleményezésére nem volt módunk. Történt ez annak ellenére, hogy a szoros szakmai együttműködést keresve a hat nagy országos érdekvédelmi szervezet a törvénymódosításra vonatkozó konkrét szakmai javaslatait több alkalommal is eljuttatta a szaktárcához. A MEOSZ álláspontja szerint az előterjesztés úgy határozza meg a kompenzáció és a felülvizsgálat esetén alkalmazandó szabályokat, hogy nem tisztázza az állapotjavulás fogalmát, holott az Alkotmánybíróság (AB) elsősorban e szakmai szempontok jogszabályi meghatározására kötelezte az Országgyűlést. Az AB két döntésében is megerősítette, hogy a 2012 előtt nyugdíjban részesült, az új rendszerben pedig rokkantsági ellátásra jogosult érintettek esetén az állapotjavulás tényét nem elég a két minősítési rendszer összevetésével megállapítani, hanem arra vonatkozóan szakértői bizonyítást kell lefolytatni.
Ezzel összhangba került a rokkantsági járadékra alapot adó egészségi állapot meghatározása más, szintén a legsúlyosabb, 70%-os egészségromláshoz kötődő ellátások jogosultsági feltételeivel. További változás az ellátással kapcsolatban az ún. együttfolyósítási tilalom kibővülése, azaz olyan más ellátások meghatározása, melyek folyósítása egyidejűleg kizárja a rokkantsági járadék folyósítását. 2016 előtt a nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapítása esetén volt kizárt a rokkantsági járadék egyidejű megállapítása. 2016-tól ez a kör bővült a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személyekkel, akik szintén nem kaphatnak rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mellett egyidejűleg rokkantsági járadékot is. A módosítással hozzáigazításra került a kettős ellátás tilalma az időközben történt változásokhoz. Így a korábban a nyugellátások csoportjába tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, mint kizáró ellátás helyébe lépett a megváltozott munkaképességű személyek már nem nyugdíjnak minősülő ellátó csomagja.
A rokkantsági járadék olyan fiataloknak ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét. A helyzetre a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27. ) MT. rendelet szabályainak ismerete adhat tanácsot. Rokkantsági járadékra az jogosult, akinek huszonötödik életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül. 2016 előtt a jogszabályban az egészségi állapottal kapcsolatos meghatározás a következőképpen szerepelt: rokkantsági járadékra az jogosult, aki huszonötödik életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, vagy 80%-os, vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett. E rendelkezés helyébe lépett az új szabály, legalább 70%-os mértékű egészségkárosodást, mint jogosultsági feltételt meghatározva.
A bejelentéssel egyidejűleg a jövedelem összegét is igazolni kell.