"Hová futhatnék lelked elől? Hová menekülhetnék színed elől? " A zsoltáros világosan beszél. Isten mindenütt ott van. Sehova sem tudok menni, ahol Isten már ott ne lenne. Ahogy ezen elmélkedtem, szívemben lassan ébredezni kezdett a remény. Sosem vagyok egyedül, mert Isten mindig és mindenütt velem van, jóban és rosszban egyaránt. Hát nem ez a karácsony üzenete: Velünk az Isten? Nem ez a hitünk lényege: Velünk az Isten? Talán ez ihlette Mátét is, hogy megfogalmazza mai alapigénket: "A szűz fogan és fiút szül, akit Immánuelnek fognak nevezni, ami azt jelenti, 'Velünk az Isten' " (Mt 1, 23). Az Immánuel név üzen mindkettőnknek. Elmondja nekünk ez a név, hogy azon a szent éjszakán Jézus nem azért jött, hogy közölje velünk, ügyesek vagyunk. Nem azért jött, hogy vállon veregessen, hogy biztasson – egy alkalommal. Azért jött, hogy itt maradjon. Isten eljött, hogy köztünk lakjon, és szállást vegyen bennünk mindörökre. Persze, Isten mindig is velünk volt, de ez az igazság egészen új fényben ragyogott fel Jézus születésével.
Így valósul meg sokszor az, amit a mai időkben elidegenedésnek és elszemélytelenedésnek nevezünk, amikor az ember elfelejt ember maradni; nem jut ideje észrevenni és megcsodálni a világot, benne saját magát és csodálatos környezetét. Az emberi lét és együttérzés kietlen pusztasága, ahogyan ezt Mária és József is megtapasztalta Betlehemben, elegendő, sőt alkalmas volt arra, hogy a sötétségben fény szülessen, és vonzóvá, befogadóvá tegye környezetét. Egyszerű pásztorok érkeznek elsőként ebbe az új világba, hogy megtapasztalják az új idők jeleit, hisz minden jel arra mutat, hogy "Velünk az Isten! ". Így lesz Betlehem egy új jövő kezdete és meghatározója. Ennek a jelnek a fényében és erejében találnak otthonra és biztonságra a nemzetek és a közösségek. Előrehaladásuk tartalékait már nem kiapadó és mesterséges forrásoknál keresik, hanem ott, ahol mindennek a kezdete és értelme rejlik, az Istennel való találkozás csodálatos titkában. A betlehemi kietlenség az isteni terv kibontakozásának egyik színtere.
Szeretett Testvéreim! Isten ígéretét Ézsaiás közli (Ézs7, 14) úgy, amint azt Máté karácsonyi evangéliuma megismétli. "Íme szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek, ami azt jelenti: Velünk az Isten. " (Mt1, 23). Évszázadokon át ez az ígéret éltette a kiválasztottakat, ez élteti az elhívottakat mindmáig és az elkövetkezendőkben. Máté evangéliumában megkapjuk a mennyeit hordozó, minden várakozást felülmúló név hiteles fordítását, jelentését és üzenetét. Az ünnepi napokat telítő örömöt mintegy keretbe fogja a titkot magyarázó név, sőt mindent áthat és ellenállhatatlan vágyat kelt a meghittség hétköznapokra való átvitelére. A karácsonyra szűkített Isten-közeli élmény mintha az ünneptelen napokra a fájdalmas magunkra hagyottság tapasztalatára cserélődne. Nemcsak nincs közel, hanem elmenekült mellőlünk. Még a hívő emberekben is előáll az ünnep utáni kiüresedés fájdalmas benyomása, hogyne jelentkezne ez a kételkedőknél. Karácsony ünnepén várható, hogy felmerül bennünk a kérdés, hogy hogyan van velünk az Isten, és ha megkérdeznek gyermekeink vagy elkeseredett felnőttek erről, mit mondunk?
"A szűz fogan és fiút szül, akit Immánuelnek fognak nevezni, ami azt jelenti, 'Velünk az Isten'". (Mt 1, 23) Nyolchónapos kisbabám sírására ébredtem, aki így fejezte ki igényét tiszta pelenkára és tejecskére. Mire beértem a szobájába, sikerült teljesen felébrednem. Karácsony reggel volt. Mélyet sóhajtottam. Nagyon féltem ettől a naptól. Az első karácsony férjem halála óta. Napjaim magányban és gyászban teltek. Tudtam, hogy az ünnep még rosszabb lesz, a egyedüllét érzése erősödni fog. Nem volt öröm a szívemben. Senki sem ébresztett "Boldog Karácsonyt! "-tal. Nem volt ajándék, amit kinyithattam volna. Nem volt kivel ünnepelni. Számomra csak egy volt a többi nap közül, szokásos tennivalókkal. Gondozom a kisfiamat, és igyekszem túlélni a fájdalmat és a magányt. Voltál már ennyire magányos? Talán a te helyezeted másképpen nehéz, de tudom, hogy az ilyen időszakokban Isten távolinak tűnik. Közömbösnek. Mint aki hátat fordított. Mint aki nem vesz észre. A 139. zsoltár 7. verse mégis megszólított azon a karácsonyon.
– Mi az idei karácsony üzenete? – Karácsony üzenete az egyház liturgiájában is megfogalmazódik. Az áll a Titusz levélben, hogy "megjelent köztünk Isten kegyelme, szakítsunk a bűnnel…, és Istennek jócselekedetekben buzgólkodó népévé legyünk. " Ez nagyon szép üzenet. Megjelenik Isten jósága, emberszeretete, kegyelme. Azt jelenti, hogy Isten eljött közénk, és azt szeretné, hogy szakítsunk a sötétséggel. Isten szeretetre teremtett minket, és csak akkor vagyunk igazán boldogok, akkor érezzük a lét értelmét, célját, ha ebben tevékenykedünk. Angelus Silesius, német költő írta: "Emberré lett az Úr, szalmán kapott helyet, / Hogy szénaszalma én már soha ne legyek. (…) Bizony a szíved is, kicsi jászol ha lenne, / Újra jönne az Úr, és gyermekként megszületne. / Ha Krisztus százszor is születne Betlehemben, / Elvesznél, hogyha nem jönne el a szívedben. " Ha valakinek a szívében nem születik meg Krisztus, ha nem hangolódik rá a szépre, a jóra, a szeretetre, akkor lehet, hogy Krisztus hiába halt meg érte.
A szolga azt gondolta először, hogy a reménytelen "valóságot" látja: az ellenség hatalmas, ők pedig csak ketten vannak. De megadatott neki azután látni az igazi valóságot: Isten jelenlétét. A világ nem lát engem – mondja Jézus. A világ vak, csak annyit lát, mint az arám katonák vagy Géházi. Hogy ennyi az élet: iskola, munkahely, barátságok, szerelmek, örömök, bánatok, nehézségek, küzdelmek, veszteségek – mindez magányosan vagy társakkal, de valahol mindig egyedül. Saját bölcsességgel, erővel, akarással, ki hogyan és meddig bírja. Elizeus azonban lát: Többen vannak velünk, mint ővelük! – és ezt a látást kaphatjuk meg mi is: Velünk van az Isten! Jézus Krisztus sokszor emlegetett másik neve az Immánuel, ami azt jelenti: Velünk-az-Isten. Jézus nagyon reálisan fogalmaz, mikor azt mondja, hogy a világ nem látja Őt. Talán már ti is megkaptátok nem egyszer társaitok gúnyos megjegyzéseiben, vagy csak grimaszokban: Ugyan már, te jársz hittanra? Csak nem hiszel ebben az egészben?! S szembesülünk ezzel gyakran mi, felnőttek is.
A Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszékének gondozásában készült egy hatrészes ismeretterjesztő sorozat "Hal a vízben" címmel. Az első epizódot július 31-én 15. 40 -kor láthatják a kedves nézők az MTV 1-es csatornáján. A további részek az ezt követő pénteki napokon kerülnek bemutatásra. Az egyes részekben megismerkedhetnek az érdeklődők a hazai halgazdálkodás múltjával, jelenével és jövőjével. A sorozat bemutatja a fontosabb hazai halainkat, a halászat ősi módszereit, a halgazdálkodás mindennapjait, az ágazat kutatási irányvonalait, valamint a kapcsolódó kulturális és rekreációs lehetőségeket. Minden műsorban bemutatásra kerül egy jellegzetes halétel elkészítésének folyamata. Adásainkban feltett kérdésekre a helyesen válaszolók között tárgynyereményeket sorsolunk ki. Hal a vízben movie. A sorozattal kapcsolatos tudnivalók, receptek, nyereményjátékunk további részletei itt tekinthetők meg. Hal a vízben Első rész Második rész Harmadik rész Negyedik rész Ötödik rész Hatodik rész Jó szórakozást kívánok!
Részletek Kategória: Blog Megjelent: 2013. szeptember 13. Sziasztok! Szerintem egy akvárium berendezese könnyű feladatnak látszik, de valójában nem az mert amikor a növényeket beleteszed és végre kész vagy vele örülsz, de utána rájössz, hogy basszus a kövek nem tetszenek és csinálod újra. Legalább is nálam igy van... Igazándiból nem is a berendezéséről lenne szó. Hanem a takarításáról. Elég nehéz feladat, de valójában miután már megküzdtél vele és beleraktad a halaidat pl. az nekem általában egy élmény! és sokan kérdezeik hogy ez miért élmény a számomra? ...Mint hal a vízben... - Kowalsky meg a Vega – dalszöveg, lyrics, video. Erre azt szoktam válaszolni, hogy amikor beleteszem a halaimat -nem is tudom hogyan fejezzem szerintem nagyon boldognak tünnek. Legalábbis talán ez a legjobb szó rá. :D általában ezt az aranyhalamon szoktam igazán látni, mert mikor visszateszem megy egy nagy kört az akváriumban és ez nekem egy nagyon jó érzés, hogy látom rajta milyen jól érzi magát az új friss vízben. :D Nálatok is valahogyan így történnek a dolgok? Ha igen, vagy legalábbis hasónlóan lécci írjátok meg nekem!