A többlet testnevelési órákkal a tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnőtt. A többi évfolyamon a közoktatási törvény szerinti mindennapos testmozgást kellett kifutó rendszerben megszervezni. A 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI-rendelet 193. § (3) bekezdése szerint az iskola azon évfolyamain, ahol a mindennapos testnevelés bevezetése még nem volt kötelező, a második–negyedik évfolyamon a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti 3, a többi évfolyamán heti átlagban 2. 5 testnevelési órát kellett beépíteni azzal, hogy a helyi tantervbe – a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére – további egy vagy több testnevelésóra is beépíthető. A többlet testnevelésórákkal az Nkt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. Ha az iskolában iskolaotthonos nevelés, oktatás folyik, a helyi tantervbe minden tanítási napra – a délelőtti vagy a délutáni tanítási időszakra – be kell építeni a testnevelésórát. A testnevelésórák számának megnövekedése egyrészt maga után vonta azt, hogy a sportoló tanulók délutáni edzéseikre nem értek oda, másrészt a rendszeresen sportoló gyerekek szülei soknak érezték a heti 5 testnevelésórát.
Nehézséget jelenthet, hogy a tartásjavítás helyes kivitelezésének megítéléséhez a szakértőknek is ismerniük kell a módszert, de a relaxáció vagy a néptánc esetében is ugyanez a helyzet. Mennyiben szükséges a média segítsége a mindennapi testnevelés hatékony megvalósításához? A mindennapos testnevelés hatékonyságának elsődleges követelménye a helyenként sok indokolatlan felmentés visszaszorítása, ezért lényeges "eljutnunk" a szülőkhöz: szeretnénk tudatosítani bennük, hogy miért fontos a mindennapi testmozgás, és hogyan támogassák gyermekük motivált részvételét – éppen a gyermekük érdekében. Ebben pedig bizony sokat tudna segíteni az országos, de még inkább a helyi média. Készítette: Bessenyeiné Tóth Tünde – szakmai szakértő Oktatási Hivatal Projektigazgatóság, TÁMOP-3. 1. 5 kiemelt uniós projekt Orvosi, pedagógiai-pszichológiai elvárások a mindennapos tanórai testnevelés eredményes megvalósítása érdekében című nyilatkozatot az alábbi linken olvashatják el.
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről az egészségesebb társadalom megteremtését tűzte ki célul, amikor rendelkezett a mindennapos testnevelés bevezetéséről. További cél a tanulók szellemi és testi frissességének, ezáltal az egészséges lelki működés és a tanulási képességek fejlődésének, a gyermekek jobb egészségének biztosítása. Ez utóbbi törekvés már túlmutat a testnevelők hatáskörén, minden pedagógus számára fontos, hogy ismerje és építse be a tanóráiba az egészséges életmódra nevelést, a tartásjavító tornát. Dr. Somhegyi Annamáriát, az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatóját, a téma jeles hazai képviselőjét arra kértük, hogy ismertesse a mindennapi testmozgás, a hatékony tartásjavítás előnyeit, szükségességét. Ön az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatójaként a mindennapi testnevelésért folytatott küzdelem egyik élharcosa. Mióta és miért dolgozik ezen? 1995-ben kezdtük el a Magyar Gerincgyógyászati Társaság (MGT) prevenciós programját, melyben egyrészt a mindennapos testnevelést, másrészt a testnevelés részeként minden tanulóval rendszeresen végzendő speciális tartásjavító torna elterjesztését tűztük ki célként.
A 2011/2012-es tanévben a Kormány a megelőző vizsgálatoknak és felméréseknek hatására konkrét lépéseket tett a mindennapos testnevelés bevezetésének érdekében. A bevezetésről szóló jogszabály a Nemzeti Köznevelésről szóló CXC. törvényben (Köznevelési Törvény) került előírásra A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg (tehát azokon az évfolyamokon, ahol még kifutó rendszerben a mindennapos testmozgás valósul meg a mindennapos testnevelés órák helyett), Az egészséges életmódra nevelés és a testnevelés tantárgy szempontjából a b) és az m) pontok megléte és tartalma fontos a számunkra. Ezek alapján tudjuk eldönteni, hogy az adott iskola mennyire felel meg a Nat 2012 által megfogalmazott elveknek és céloknak. A pedagógiai program alapján arra a kérdésre is választ kapunk, hogy rendelkezik-e az iskola komplex intézményi testmozgásprogrammal. Természetesen tisztáznunk kell, hogy mit értsünk a komplex iskolai testmozgásprogramon, ezelőtt azonban vizsgáljuk meg a pedagógiai programot abból a szempontból, hogy milyen utalásokat találunk a rendszeres vagy alkalmankénti mozgásos cselekvésekre (mozgásprogram-elemekre).
Ezt nem lehet gyorsan csinálni, ez lassú és főleg pontos munkát igényel. Vagy egy másik példa: ha nem sikerült motiválni a gyermeket az ő életkorának megfelelően a tartásjavítás helyes kivitelezésére, akkor az eredmény is elmarad, hiszen egy utált, meg nem értett gyakorlatot a gyermek nem tud odafigyeléssel csinálni. A játék, amely motivál és örömet okoz. A mese az elejétől a végéig mozgásos feladatokkal, játékokkal színesíthető. Hiszen a gyermek önfeledten játszik, örömében bújik bele Piroska, a farkas, vagy éppen a vadász bőrébe. – Ezt motivációs keretnek hívom. Hangsúlyoznám, hogy nem egyenlő azzal, amit korában mesetornának hívott és el is felejtett a szakma. Az inkább szerepjáték volt, nem mozgás. Ugyanígy beépíthető a keret az iskolai órákba. A legtöbb helyen az évszaknak megfelelő projektben tanulnak. Például ősszel az őszről tanulnak verseket, környezetismeretből tanulnak a gesztenyéről, vagy arról, hogyan fészkelik be télre magukat az állatok. Miért ne lehetne a gesztenye akár egy-egy játékos feladat tárgyi eszköze?
Április elsején elindul a viharjelzőrendszer a magyarországi tavakon. A katasztrófavédelem a Balatonon, a Velencei-, a Fertő- és a Tisza-tavon működtet viharjelző állomásokat április elejétől egészen október végéig. A viharjelzőrendszer évről évre százezrek pihenését teszi biztonságosabbá. A riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat adja ki, a rendszer technikai üzemeltetését pedig a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi. Tudj meg még többet a balatoni viharjelzésről ide kattintva. A viharjelzőpontok villogó fényjelzéssel jelzik, ha erős szélre, viharra kell számítani. Balatoni viharjelzés ma online. A szél erősségétől függ, hogy milyen viharjelzést ad a rendszer. Ha nincs viharjelzés, nem égnek a lámpák. Elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45 sárga fényű felvillanás jelzi a veszélyt. Ilyenkor a vízben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. Másodfokú viharjelzés esetén a lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor tilos a vízben tartózkodni. – Ha a várható szélerősség 40 kilométer/óránál erősebb, de 60-nál gyengébb, elsőfokú viharjelzést adnak ki.
strandjaként használták, majd néhány, cégek közötti tulajdonváltást követően 2004-ben került magántulajdonba. Megoldást jelentene, ha az állam kisajátítaná vagy megvásárolná az érintett területet, azonban a telek jelenlegi tulajdonosa vélhetően nem fillérekért válna meg attól. Fotó:
Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület VIHARJELZÉS A többször módosított 46/2001. (XII. 27) BM rendelet alapján a Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik. Fontos információk: A viharjelzés figyelemmel kísérése saját és családunk biztonsága szempontjából fontos, legyen szó nyaralásról- pihenésről, szabadidős tevékenységről vagy csónakázásról. Balatoni viharjelzés ma 3. A Balaton és nagyobb tavaink általában saját meteorológiai ökoszisztémával rendelkeznek, melyek eltérők és az általunk megszokotthoz képest másként zajlanak le. Elsőként a Balatonon 1934. július 8-án kezdődött a viharjelzés, amikor Hille Alfréd repülő ezredes, meteorológus kezdeményezésére kormányzati döntés alapján elindult. A kezdetben 15 riasztó állomásból álló rendszer ágyúkkal és árbocra felhúzható piros színű jelző kosarakkal jelezte a vihar közeledtét, ma már több mint 50 állomás jelzi a vihar közeledtét.
MÁSODFOK Jelzés: percenként 90 felvillanással működő sárga villogó fény. Élénk viharos szél, vihar 61-72 Magas és hosszú hullámok. A hullámtaraj pereme tajtékosan törik meg, a hab feltűnő, hosszú és széles csíkokat alkotva sodródik. Csónak és vitorlás vízi sporteszköz nem közlekedhet. Heves vihar 73-85 Magas hullámok, sűrű habcsíkok sodródnak a szél irányában. A hullámok taraja kezd előre bukni és átgördülni. A hullámpermet csökkenti a láthatóságot. Dühöngő vihar, szélvész 86-100 Nagyon magas hullámok átbukó hullámtarajjal. Mától működik a viharjelzés a magyar tavakon - balaton.hu. A keletkező hab nagy foltokban, sűrű csíkokban sodródik és a vízfelszín fehérré válik. A hullámok átbukása rengésszerűvé erősödik. A láthatóság csökken. Heves szélvész 101-115 Igen magas hullámok, a vízfelületet elborítják a szél irányában fekvő, hosszú, fehér habfoltok. A hullámok teteje mindenütt tajtékzik és erősen korlátozott a láthatóság. Orkán 115-120 A levegő megtelik habbal és hullámpermettel. A víz fehér a szél által elragadott hullámpermettől. A láthatóság erősen csökken.