Nem szellemi fölényüknek, hanem összeköttetéseiknek, a társadalom egészét átszövő kapcsolataiknak volt köszönhető az értelmiségi pályákon a zsidó nyomasztó túlsúly. Ezen a helyzeten kívánt segíteni az első zsidótörvény, amely a zsidókkal szemben a többi nemzetiséghez viszonyítva nem volt hátrányos diszkrimináció, hiszen az összes többi nemzetiség (németek, szlovákok stb. ) a statisztikailag meghatározott számarányuk szerint lettek korlátozva az értelmiségi pályákon, egyedül a zsidók maradtak felülreprezentálva, hiszen a 20%-os elhelyezkedési lehetőség magasan felülmúlta a 6%-os statisztikai arányszámukat! Imrédy miniszterelnöksége alatt, 1938. Imrédy belátta: maradt volna inkább bankelnök | 24.hu. szeptember 30-án írták alá a Müncheni Egyezményt, s ennek nyomán kezdődtek meg a magyar–csehszlovák kétoldalú tárgyalások a területi revízió érdekében. Ezek sikertelensége után a két fél felkérésére a német–olasz döntőbírósági határozat, az 1938. november 2-i első Bécsi Döntés nyomán a Felvidék magyar többségû, déli része vissza lett csatolva Magyarországhoz.
Már kinevezése után tartott rövid rádiónyilatkozatát is rögzítette a Magyar Film Iroda csakúgy, mint a Felvidék egy részének visszacsatolásakor tett szózatát 1938 novemberében. Politikai pályafutásának egyik kulcspillanata és egyben fordulópontja volt az általa létrehozott Magyar Élet Mozgalom zászlóbontása 1939. január 6-án, melyet a kamerák is megörökítettek. Az orosz frontot megjárt magyar katonákat soraiban tudó Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség 1944-es gyűlésén elmondott beszéde már a végjáték kezdete volt. 1946. február 4-én a magyar népbíróság golyó általi halálra ítélte. A Zeneakadémián megtartott tárgyalásáról készült rövid bejátszást már a Mafirt Krónika készítette. video • Publikálva: 2014. 08. 18. 10:28 • Címke: történelmi arcképcsarnok
Az ő miniszterelnöksége alatt ismerte el a kisantant Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, és született meg az első revíziós siker, az első bécsi döntés. De az ő nevéhez fűződik az első zsidótörvény elfogadása, és a második zsidótörvény parlament elé terjesztése. Egy németországi látogatás hatására – feltehetően a Harmadik Birodalom erejének és Hitler hatalmának bűvöletében – hirtelen erősen jobbra tolódott. 1938 szeptemberében hirdette meg új programját, ami olasz mintájú diktatórikus államot vizionált. Ezt az elképzelését azonban a korszakban példátlan módon ellenzéki és kormánypárti képviselők együtt szavazták le. Erre benyújtotta lemondását, amit Horthy nem fogadott el, amit Imrédy a bizalom jelének vett, és tovább haladt az új úton. Megalapította a tömegpártnak szánt Magyar Élet Mozgalmat, 1939 elején Magyarország csatlakozott az antikomintern paktumhoz, megszakította kapcsolatait a Szovjetunióval, és engedélyezte a Volksbund működését. De tovább nem jutott: 1939. február 15-én lemondott, miután kiderült egyik nagyszülője zsidó származású volt.
1047 Budapest, Langlet Valdemár Utca 3-5. Bródy Imre Gimnázium térkép Telefon: 1/369-4917 Weboldal () Email cím: [javascript protected email address] A Bródy Imre Oktatási Központot 2008 júliusában hozta létre a Budapest Főváros IV. kerület Újpesti Önkormányzat, mint fenntartó, két oktatási intézmény, a Langlet Valdemár Általános és Felnőtt képző Iskola, valamint a Bródy Imre Gimnázium összevonásával. A fúziót gazdasági, racionális érvek indokolták, de pedagógiai szempontok is szerepet játszottak a döntésben. A két iskola Újpest egyazon városrészében, egymástól néhány utcasaroknyira állt korábban. Az intézmények között korábban is volt szakmai kapcsolat. A Langlet Valdemár Általános és Felnőtt képző Iskola 1902 óta állt a kerület lakóinak szolgálatában. Az iskola célja az volt, hogy tanulók az ismeretek megalapozásával, képességeik és készségeik fejlesztésével megfelelő alapokat kapjanak a továbbtanuláshoz, a mindennapi gyakorlati életben való aktív részvételükkel pedig olyan tapasztalatokra tegyenek szert, amelyek segítik őket a világban történő eligazodásban.
Építette Újpest nagyközség, a Vallási- és Közoktatási Minisztérium támogatásával (miniszter: báró Wlasics Gyula) 1901-1902 folyamán, Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei alapján. Kerámia Vögerl Ignác. Az 1945 utáni felújítás során eltávolították az attikafal stukkódíszeit és az oromfalban lévő Újpest címerét ábrázoló domborművet. 1992-1993-ban felújították és tetőterét beépítették (a pártázat díszeit leegyszerűsítették). Ekkor költözött az épületbe a Bródy Imre Gimnázium. A melléképület eredetileg igazgatói lakásként szolgált. 1945 után konyha és étterem működött benne, jelenleg két tanterem és kazánház. A kerámiával díszített kerítésnek a melléképület és a bőrgyár közötti szakaszát 1999 nyarán lebontották. Az épületben forgatták a "Megáll az idő" című filmet. Forrás: Kapcsolódó épületek, tervek
Ezúton szeretnénk felhívni figyelmüket a 2012-es felsõoktatási felvételi eljárással kapcsolatban 2012. január 20-án megjelent tájékoztatásra, amely számos, jelentkezést érintõ információt tartalmaz. A tájékoztatás teljes terjedelmében a oldalon az alábbi linken érhetõ el:; Bécsben jártunk... TÁJÉKOZTATÓ DIÁKOKNAK ÉS SZÜLÕKNEK 2012/2013 tanév /szórólap/ itt. ; EBÉD BEFIZETÉS: 2012. Május 14-15 Pót: Május 21. Gólyatábor képei itt. Leendõ /sportoló/ tanulók részére Sportolói törzslap, tájékoztató stb... / TANKÖNYV LISTA!!! ; 2010-tõl diákolimpiai eredményeink részletesen itt. ; BEIRATKOZÁS A GIMNÁZIUM ESTI TAGOZATÁRA: Beiratkozáshoz hozni kell: - tüdõszûrõ vizsgálat eredménye (a lelet nem lehet 1 évnél régebbi) - az utolsó érvényes bizonyítvány fénymásolata, - 3000. -Ft regisztrációs díj, -10. 000. - Ft vizsgadíj. Beíratkozás a titkárságon augusztus hónapban minden szerdán 9-12 óra között, szeptembertõl minden nap 8-16 óra között. ; A BIOK elismerése: Intézményünk tanulója Korisánszky Dávid Prima Primissa Díjhoz kapcsolodó Junior Prima Díjban részesült a sportban elért kiemelkedõ teljesítményéért és eredményeiért!
: Oktatás, Baumgarten Sándor, Herczegh Zsigmond Tervező: Helye: 1047 Budapest, Attila utca 5-7. Építés éve: 1902 Lechneri magyaros stílusú iskola. Az attikacsatorna a tetőtérbeépítése óta rossz, áznak a falak. Főépület: Utcavonalban álló egyemeletes épület, két végén az udvarra benyúló rövidebb szárnnyal. Beépített tetőtér, kontyolt nyeregtető, tetősíkablakok. A homlokzatokat attikafal zárja le, amelyből félköríves pártázatok emelkednek ki. A vakolt felületeket az emeleti ablakok fölött átívelő tégla sávok tagolják. A főhomlokzat két szélén nyílás nélküli rizalitok találhatók, amelyeket tégla pilaszterek fognak közre. A rizalitok melletti szakaszokban nyílnak a kosáríves záródású bejáratok, kétszárnyú, üvegezett ajtókkal, kovácsoltvas ráccsal, a használatban levő, északi kapu előtt kovácsoltvas korlát. A főhomlokzat az emeleten 20 tengelyes. Az attikafal közepén háromkaréjos záródású orommező emelkedik ki. A József Attila utcai és az északi homlokzat 9 tengelyes. Az ablakok szegmentíves záródásúak.