Eme megfigyelés révén született meg az eredmény, miszerint 1000-szer kisebb a valószínűsége a kétféle anyag kölcsönhatásának, mint amit eddig gondoltak a tudósok. Hogy ebből hosszútávon milyen módon fogunk profitálni? A legfontosabb egyértelműen, hogy ezzel is egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy mégis mi valójában a sötét anyag, ami egy olyan kérdés, ami szinte a kezdetek óta fejtörést okoz az emberiségnek.
A rejtélyes sötét anyag, amely csak gravitációs hatása révén, közvetetten nyilvánul meg előttünk, az asztrofizikusok számításai szerint a világegyetem anyagának 80%-át teszi ki. Ennek az anyagnak a mibenléte és részletes tulajdonságai a modern fizika legfontosabb megválaszolatlan kérdései. Szimpatika – Mi az a sötét anyag az űrben?. Tenkannen számításainak eredménye csak tovább fokozza a rejtélyt, eszerint ugyanis ez az anyag már az ősrobbanás előtt is létezhetett. "A vizsgálatom új kapcsolatot tárt fel a részecskefizika és a csillagászat között. Ha a sötét anyag olyan újfajta részecskékből áll, amelyek már az ősrobbanás előtt is léteztek, akkor ennek sajátos nyomot kell hagynia a galaxisok égbolton megfigyelhető eloszlásában. Ez a kapcsolat feltárhatja a sötétanyag-részecskék mibenlétét, és az ősrobbanást megelőző időszakra vonatkozó következtetések is levonhatóak lehetnek belőle" – magyarázza Tenkanen. Annak ellenére, hogy alig tudunk valamit az eredetéről, a kozmológusok kimutatták, hogy a sötét anyag fizikai tulajdonságai kulcsszerepet játszottak a galaxisok és galaxishalmazok keletkezésében.
A világon közel 20 fizikus csoport igyekszik a rejtélyes sötét anyag részecskék, az úgynevezett WIMP-ek jelenlétét igazolni. Az amerikai University of Utah fizikusainak most elképzelhető, hogy sikerül. Az egyetem kutatói 1998-ban azt állították, hogy egy Olaszországban épített detektor segítségével sikerült a Tejútrendszer körüli sötét anyag részecskék létezését igazolniuk. Most azt remélik, hogy sikerül egyértelműen bizonyítaniuk a szomszédos Sagittarius törpe galaxis felől érkező sötét anyag áramlatot is, ez ugyanis áthalad Naprendszerünkön is. A Tejútrendszernél jelentősen kisebb Sagittarius erős kölcsönhatásba került galaxisunkkal – és ebből vesztesen került ki, galaxisunk fokozatosan bekebelezi. Az univerzum sötét oldala – mi is az a sötét anyag? A csillagászok már több évtizede rájöttek, hogy a Tejútrendszert valamiféle sejtelmes sötét anyag fogja körül, amely távcsővel sem látható, mivel nem világít és nem is veri vissza a közönséges fényt. Egy új sötét anyag teória magyarázhatja az univerzum kezdetének megválaszolatlan kérdéseit - Raketa.hu. Mi több, még a rádióhullámok, a röntgensugarak és a többi elektromágneses sugárzás tartományában is láthatatlan; csupán a Világegyetem más égi képződményeire gyakorolt gravitációs hatása révén szerezhetünk róla tudomást.
Összeolvadó galaxishalmazok a Hubble felvételén, a képre vetített anyageloszlás-térképekkel. Bizonyos értelemben ez tekinthető a sötét anyag első "fényképének". Forrás: De vajon miből is van ez a titokzatos sötét anyag, milyen objektumok (megalapozott gyanúnk szerint: még ismeretlen elemi részecskék) alkotják, és miért láthatatlan? Gravitációs hatásán kívül vajon milyen kölcsönhatásokra léphet a közönséges, "világító" anyaggal? Egy új elmélet szerint a sötét anyag ősibb, mint maga az ősrobbanás - Qubit. Hogyan kell kiegészíteni az ismert elemi részecskéket sikeresen leíró részecskefizikai Standard Modellt, hogy a sötét anyag ismeretlen alkotóelemeiről is számot tudjon adni? Hogyan befolyásolja a sötét anyag jelenléte a kozmikus méretű fizikai folyamatokat, pl. a galaxisok kialakulását vagy az Univerzum tágulásának folyamatát? A Standard Modell utolsó hiányzó részecskéjét, a Higgs-bozont néhány éve megtaláló kísérleti részecskefizikusok most a sötét anyag feltételezett részecskéi (pl. a szuperszimmetria elmélete által megjósolt újfajta részecskék) nyomába eredtek.
kék tuja 24 örökzöldek Óriás tuja. kúp alakú fajta, amely 2-3 méter magasra nől meg, színe hamvas kék színű. A tuja igen változatos örökzöld típus. Szinte minden kert meghatározó eleme. Örökzöld növényként mind télen, mind nyáron üde színfoltja a kertnek. Alakját tekintve találunk oszlopos, kúp, gömb, magastörzsű és csüngő (oltott) változatokat. Növekedési erélyét nézve, vannak normál iramban fejlődő tuják (oszlopos tuja), lassan növekvő tuják (törpe tuja), gyorsan növekvő tuják (óriás tuja, sövény tuja, kúszó tuja). Alkalmasak szoliter növénynek (oszlopos tuja, gömb tuja), kerülhetnek dézsába, cserépbe, melyek erkélyen, teraszon, üzletek előtt dekorálnak (oszlopos tuja, törpe tuja, gömb tuja, magastörzsű fajták), betölthetnek sövény funkciót (sövénytuja), talajtakaró szerepet (kúszótuja). Tuja fajták. A tuja napos vagy félárnyékos helyen, tápanyagban gazdag, enyhén savanyú földben érzi a legjobban magát. Meszes talajon, száraz körülmények között nehezen fejlődik. A tuja növekedése szabadföldben a legoptimálisabb, de dézsában, cserépben is szépen díszít, ilyenkor több öntözést, és gyakoribb tápanyag utánpótlást igényel.
Egészséges, szép örökzöldeket kíván:
A tuja szimmetrikus örökzöld cserje vagy fa. Királyi növénynek hívják, mivel első élőhelye a királyi kertekben volt, ahol figurák létrehozására szolgált. A tuja bármely évszakban megőrzi szépségét, ezért sövény, terasz vagy rekreációs terület kialakítására alkalmas. Leírás, növekedési jellemzők Az ókori görög növény neve "áldozat" vagy "tömjén" jelentése. Ennek oka a tuja egyes fajainak használata a füstölők gyártásában a rituális folyamathoz. A tuja másik neve az "életfa". A növény őshazája Kelet-Ázsia, Észak-Amerika. Tuja Thuja a tűlevelű gymnospermák nemzetségébe, a ciprusfélék családjába tartozik. A nemzetség 6 fajt tartalmaz. A különböző színű fajták száma, a tűk minősége és a korona körvonala eléri a 120-at. A tuja egylaki növény. Fenyők Fenyő Tuja Boróka - Gyorsan növő fák gyors növekedésű. A főbb jellemzők: A vadfa magassága 70 m (6 m - átmérő), a kerti fa magassága legfeljebb 20 m. A tűk sűrűek, ellentétesek, pikkelyesek. Szín - sötétzöld. Néhány fajtának, valamint a fiatal növényeknek puha könnyű tűk vannak. 4-5 év után a tűk leesnek az ágakkal együtt.
Óriás snauzer Remix DoTERRA Bergamott (Bergamot) - Olajmánia Óriás jenga Pikkelylevelű, sötétzöld levelű, teljesen zárt, gömb formájú értékes örökzöld fajta. Sokrétű felhasználása miatt, igen kedvelt, igénytelen törpe tuja, 40-50 cm gömb formájúra nő. Szoliternek, sziklakertbe, kisebb nagyobb kertekbe, parkokba, dézsákba, edények beültetésére alkalmas. Szívós növény, de az öntözést meghálálja, talajban nem válogatós, teljesen télálló. Magas törzsre oltva is kapható örökzöld tuja. Fiatal korában, 20 cm is nő, de később lelassul a növekedése erénye. Tuja nevelése sövénynek. Télen is megtartja zöld színét. Szabályos, zárt gömb alakú örökzöld tuja, 1, 5 – 2 m-re nő meg. Egészséges, ellenálló fajta, alacsony térelválasztónak, kisebb nagyobb kertekbe-sorba ültetve, összefüggő zárt sövényt alkothatunk belőle. Az öntözés meggyorsítja a növekedését. Talajok iránt igénytelen örökzöld, teljesen télálló. A hó esetenként széthúzza bokrát, de tavasszal, segítség nélkül, helyrehozza a formáját. 5-8 m magasra növő, zárt oszlopos formájú fenyőfajta.
Smaragd Tuja (Thuja occidentalis Smaragd) Nevét smaragdzöld függőleges pikkelyleveleiről kapta. A smaragd tuja keveset terem, tobozait nem a hajtásvégein hozza, így nem rontja a növény díszértékét. Legfeljebb 5-6 méterre növő karcsú, tömött, kúpalakú koronája jobban illik a házikertekbe, mint nagy társai. Teleinket károsodás nélkül elviseli. A Smaragd tuja méretei, növekedése: 1. ősszel 15 cm 2. ősszel 25 cm 3. ősszel 40 cm 4. ősszel 65 cm 5. ősszel 95 cm Utána évente 30-35 cm Columnaris Tuja Fastigiata Tuja Keleti tuják( Thuja orientalis) A szárazságot sokkal jobban viselik a nyugati tujáknál, de kevésbé mutatósak. Ritkán találkozunk vele a faiskolák kínálatában, pedig igénytelen és nyírott sövénynek kifejezetten alkalmas, könnyen szaporítható növény. Magról akár saját magunk is szaporíthatjuk. Borókák (Juniperusok) A borókáknak sok fajtája van. Sövénynek csak szárazságtűrő és mésztűrő fajtákat válasszunk pl. rakéta boróka. Nagy hátrányuk, hogy fogékonyak a pajzstetűre és az atkák is előszeretettel támadják meg.
A leggyakoribb gombás megbetegedések a következők: 1. A tuják didimaszcellás pikkelylevél barnulása (Didymascella thujina): Kezdetben egy-egy pikkelylevél sárgulása figyelhető meg az alsó hajtásokon, majd fokozatosan hajtássárgulás jelentkezik, és apró, fekete pöttyök, 1-2 mm-es, ovális termőtestek jelennek meg a leveleken. Ezeket a fertőzött hajtásokat legkésőbb májusig el kell távolítani, és meg kell semmisíteni. A kórokozó fellépésére elsősorban csapadékos években lehet számítani. 2. A tuják kabatínás hajtás- és ágpusztulása (Kabatina thujae): Ez esetben a hajtáscsúcsok kifakulnak, majd elhalnak. A pikkelyleveleken tizedmilliméter nagyságú fekete foltok jelennek meg, a fertőzött hajtások alapi részén a szár belseje elbarnul. A fertőzött részek eltávolítása májusig itt is alapvető fontosságú. Május közepétől a nyár elején, főleg csapadékos időben néhány permetezés szükségessé válhat. 3. A tuják szeirídiumos hajtás- és ágpusztulása (Seiridium cardinale): A betegség megjelenése a törzstől kifelé haladva a hajtáscsúcsok felé terjedő barnás hajtáselhalással jelentkezik.
Súlyos fertőzést okozhatnak mely nehezen, vagy egyáltalán nem orvosolható. A borókákat is rendszeresen nyírjuk, különben a hó is nagy kárt okozhat bennük.