Tehát a zöldkártya funkciója az, hogy a másoknak nemzetközi gépjármű forgalomban okozott károk megtérítése céljából a Zöldkártya Rendszer országaiban balesetet okozó üzembentartó a zöldkártyával igazolhatja, hogy rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítássali fedezettel. Több európai országban azonban nincs szükség zöldkártyára. Ilyen ország például: Ausztria, Németország, Szlovákia, Szlovénia, Románia. Vannak továbbá olyan gépkocsival kevésbé látogatott országok, ahol ajánlják, esetleg kötelezően előírják a zöldkártya meglétét, mint például: Bulgária, Görögország, Ukrajna, Oroszország. Időpont 2018/08/09 - 2018/09/01 Egész napos Helyszín Tagore Sétány, Balatonfüred Borkóstoló Északi part Fesztivál Gasztro Balatonfüredi borhetek 2019-ben is: jó borok, egyedi hangulatú Tagore sétány és balatoni panoráma – a Borheteknek vitathatatlan nimbusza van. Forrás: A fajsúlyosabb vörösborok, a borkülönlegességek és a díjnyertes nedűk sem hiányoznak majd. Idén sincs egységár, egy deci bor fajtájától, évjáratától és kínálójától függően 400 forinttól akár 600-700 forintba is kerülhet.
21:00 – PG csoport 3 hétig Ismét a Minőségi Borokról és a gasztronómiáról szól mindeN Balatonfüreden: JöNNEK A Balatonfüredi Borhetek! Indul a Balaton egyik legnagyobb gasztronómiai fesztiválja, a Balatonfüredi Borhetek a Tagore sétányon. Az 1932 óta megrendezett rendezvény idén is tud újat mutatni. A borosgazdák faházai a szokott helyen sorakoznak majd a Tagore sétányon, az első helyet, a hagyományoknak megfelelően, az év füredi borásza kapta, ezúttal Kálmán József, azaz az Arias borászat. Csak a Balatonfüredi-Csopaki borvidék borászai vehetnek részt a rendezvényen, azok, akik megfelelő pontot értek el a városi borversenyen, és akik egyben rendelkeznek füredi szőlőterülettel. Huszonöt borászat települ ki, hangulatos faházaikban. A tájegység legnépszerűbb bora az Olaszrizling, ebből kimeríthetetlen kínálatra lehet számítani, de egyre népszerűbbek a gyöngyöző borok és a rozék is. Néhány éve kizárólag palackozott borok kínálhatók, ezzel is emelve a fesztiválon kínált borok minőségét. Időpont 2018/08/09 - 2018/09/01 Egész napos Helyszín Tagore Sétány, Balatonfüred Borkóstoló Északi part Fesztivál Gasztro Balatonfüredi borhetek 2019-ben is: jó borok, egyedi hangulatú Tagore sétány és balatoni panoráma – a Borheteknek vitathatatlan nimbusza van.
Újdonság, hogy idén a boros pavilonok között felállított két kis színpadon is lesznek koncertek. Augusztus 9 - szeptember 1. között Borhetek a Tagore sétányon. Jó borok, jó helyen! – ez a város legnépszerűbb gasztronómiai fesztiváljának új szlogenje. A borosgazdák faházai a szokott helyen sorakoznak a Tagore sétányon, az első helyet, a hagyományoknak megfelelően, az év füredi borásza kapta, ezúttal Kálmán József, azaz az Arias borászat. Tizenkét féle bort kínál a borászat a fesztiválon: pécselyi Olaszrizling, Kékfrankos Rozé, Kékfrankos Gyöngyöző Rozé, Chardonnay, Ottonel Muskotály, Sárga Muskotály, Turán, Cabernet Franc illetve balatonfüredi Olaszrizling és Szürkebarát. Csak a Balatonfüredi-Csopaki borvidék borászai vehetnek részt a rendezvényen, azok, akik megfelelő pontot értek el a városi borversenyen, és akik egyben rendelkeznek füredi szőlőterülettel. Idén sincs egységár, egy deci bor fajtájától, évjáratától és kínálójától függően 400 forinttól akár 700-800 forintba is kerülhet. A borászok mellett pecsenyesütők és kézművesek is árulják majd portékáikat.
Kulcskérdés az adóbeszedés hatékonyságának javítása, ma a lehetséges adók legfeljebb kétharmada folyik be a költségvetésbe; az adóhatóság átszervezését jó irányba tett lépésnek tartom - fogalmazott Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, korábbi jegybankelnök, a Költségvetési Tanács tagja és a jegybank felügyelőbizottságának elnöke a Heti Válasznak adott interjúban azon kérdésre, hogy mit tenne még a kormányzat helyében a jelenlegi gazdasági helyzetben. Még erőszakosabban építeném le a bürokráciát, és a jegybank aktívabb pénzteremtő szerepére helyezném a hangsúlyt - mondta. Nem haladunk eléggé a foglalkoztatásteremtés, a középosztályt is erősítő vállalkozástámogatás, az uniós pénzek felhasználása, az egészségügyi, az oktatási vagy a szociális rendszer reformja terén sem - tette hozzá Járai. Index - Gazdaság - Járai: Az előző kormányok és a PSZÁF felel a devizahitelezésért. Pedig a régi szerkezetben nem lehet jobban csökkenteni a kiadásokat. Már több száz lépés történt, de több tízezerre lenne szükség - állította. Járai Zsigmond szerint a Matolcsy György gazdasági miniszter által kidolgozott gazdaságpolitika illeszkedik ahhoz az irányvonalhoz, amit a miniszterelnök képvisel.
Ezért az a cél, hogy teljesen megszüntessék a devizahiteleket, az emberek megszabadulhassanak az árfolyamváltozás miatti ellehetetlenülésből és újra szabad és virágzó ország legyünk. Ezen túl "amíg vannak devizahitel-szerződések, a Magyar Nemzeti Bank keze meg van kötve az árfolyam-politikát illetően, addig nem lehet normális árfolyam-politikát csinálni". Az MNB elnöke 2001 és 2007 között az első Orbán kormány pénzügyminisztere, Járai Zsigmond volt. Vagyis az ő vezetése alatt magasan tartott forintkamatok okozták a devizahitelek elterjedését. Ha valahol érdemes lenne bűnöst keresni, talán itt kellene kezdenie a kormánynak. Igaz-e az az állítás, hogy a mostani problémát a devizahitelek okozzák, a nem várt árfolyamváltozás következménye miatt? A válasz egyértelműen nem. MSZP: az Orbánék idején kezdődött a nagy devizahitelezés | 24.hu. Ez egy igen súlyos probléma, de nem ez a fő gond. Ha a devizaárfolyam változása okozta volna a hitelek tömeges bedőlését, akkor a forintban felvett hitelek bedőlése elenyésző mértékű lenne a devizahitelekhez képest. Nézzük meg a statisztikákat.
Megjegyezném ezen felelősök ellen senki nem indított kártérítési eljárást. Simor András a 2013-ig lévő jegybankelnök a kormányt nem segítette abban, hogy a kormány segíteni tudjon a károsultakon. Simor a következőket nyilatkozta:,, Hagy tanulják meg a magyar hitelezők, hogy nincs ingyen ebéd". Mint a dokumentumokból kiderül Járai Zsigmond a jegybank volt elnöke hiába figyelmeztette a kormányt a veszélyekre a kormányoknál süket fülekre talált. Az adósok közt is akad jó néhány hiszékeny ügyfél aki bedől a bankszövetség, az LMP, MSZP, JOBBIK, együttes nemzetellenes propagandának. Erre mondják hogy egy szabad jogállamban nem tilos HÜLYÉNEK lenni! A "devizában nyilvántartott hiteleket " című gyalázatot 2004-2008 között vették fel a családok. Ám ekkor még élt, egészen 2008. február 26 ig (!!!! ) a forint sávvédelme. Ami azt jelentette, hogy egy az MNB által meghatározott sávközéptől pl. Gazdaság: Ellenzék: a Fidesz okozta a devizahitelesek válságát | hvg.hu. 150 Ft/chf, csak +- 15%-kal térhet el az árfolyam. Ha ettől nagyobb eltérés alakulna, akkor az MNB, mint bármely jegybank, köteles beavatkozni (! )
Járai Zsigmond szerint az előző kormányok és az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) gyakorlatilag semmit nem tett azért, hogy megakadályozza a lakosság deviza-eladósodásának növekedését, a jegybanknak ehhez alig volt eszköze. A volt jegybankelnök az Országgyűlés 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottságának csütörtöki ülésén azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzetközi Valutalap (IMF) és más nemzetközi szervezetek folyamatosan figyelmeztetéseket küldtek a problémáról a hivatalban lévő kormányoknak. Járai Zsigmond kiemelte, 2004 körül kezdett a devizában való eladósodás nagyobb mértéket ölteni, ez mára komoly gazdasági és társadalmi problémává vált – veszélyezteti a magyar gazdaság pénzügyi stabilitását. A problémához hozzájárult egyebek mellett az Orbán-kormány által elindított kedvezményes lakáshitel-támogatási rendszer megszüntetése, és alapvetően az, hogy 2002 után Magyarország rossz gazdaságpolitikát folytatott, amely miatt az euró bevezetése egyre kitolódott, de hozzáadódott a bankok nyereségérdekeltsége is.
Az MNB Felügyelőbizottságának elnökeként Járai az interjúban kitért arra a vizsgálatra is, melynek során a testület a Magyar Nemzeti Bank egy 400 milliárd forintos kommunikációs pályázatát találta szabálytalannak. A tendert a Közbeszerzési Tanács már meg is semmisítette. A szabálytalannak talált tenderrel együtt összesen mintegy másfél milliárdos csomagról vélelmezi a felügyelő-bizottság, hogy jogsértő lehet.
A Kúria útmutatása alapján ezután a banknak és az adósnak el kell számolnia egymással, amire két lehetőséget írt elő. Az egyik alternatíva szerint az adós teljes mértékben mentesül az árfolyamkockázat alól, aminek következménye a devizában való nyilvántartás megszűnése. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a kölcsön összegét a ténylegesen az adós rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni, kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni. Fotó: Marjai János / Ez a megoldás csaknem azonos azzal, amit Róna Péter közgazdász már több mint öt évvel ezelőtt több írásában és interjúban is vázolt. Az Oxfordi Egyetem oktatója számos alkalommal kifejtette, hogy a devizahitel alapvetően hibás termék, az adósoknak pedig mindössze a banktól kapott forintösszeget, illetve annak kamatait kellene visszafizetniük. A közgazdász a arról beszélt, hogy bizonyos szempontból üdvözli a Kúria döntését, mert az adósok számára az mindenképp áttörést jelent, ám ő és a Kúria alapvetően más kiindulópontból jutott el oda, hogy az adósoknak azt a forintösszeget kell visszafizetniük, amit kaptak.
Ekkora azonban a devizában folyósított jelzáloghitelek állománya már meghaladta az 5000 milliárd forintot.