A feltaláló c. életrajzi drámát Gyöngyössy Bence rendezte, a film a Béres Csepp megszületésének történetét és Béres József a hatalommal vívott, megalkuvást nem tűrő harcát mutatja be a hatvanas-hetvenes években. Először készült egész estés mozifilm a 100 éve született Béres József életéről. A film cselekménye mintegy tíz évet felölelve, Béres József drámai életszakaszára összpontosít: a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig. Béres József legendás készítménye, a Béres Csepp fejlesztése közben – húga betegsége miatt is – versenyt futott az idővel, miközben a regnáló hatalom folyamatosan a kutató teljes ellehetetlenítésére tört. A forgatókönyvet Petényi Katalin (Remény és mítosz, Szép magyar ének, Szigorúan ellenőrzött életek), Gyöngyössy Bence és Kabay Barna Balázs Béla-díjas alkotók, valamint Fonyódi Tibor és Czető Bernát László írták. A forgatókönyvhöz Petényi Katalin és Kabay Barna dokumentumfilmje - Béres József életútja (2015) -, illetve Béres Klára könyve - Cseppben az élet (2016) - szolgált életrajzi forrásként.
Közel érzem magamhoz Béres Józsefet, hiszen őt is az életöröm és a természetszeretet jellemezték, támaszt adva a legnehezebb időszakokban is. " Béres József 1920. február 7-én született Záhonyban, agrármérnöki diplomáját 1965-ben, doktori címét 1968-ban szerezte. Laboratóriumi kutatóként felfedezte, hogy a növények számos betegségét a létezésükhöz alapvetően szükséges nyomelemek hiánya okozza, ezek pótlásával a tünetek orvosolhatók. Felismerését továbbgondolva ráébredt, hogy ez az elv az állatoknál, sőt az embereknél is igaz lehet. Hosszas kísérletezés után, 1972-ben alkotta meg legendás készítményét, a Béres Cseppet, amelyet először saját magán próbált ki, majd súlyos beteg húgának is adott belőle. A Béres Csepp híre szájról szájra terjedt, egyre többen fordultak a kutatóhoz segítségért. Béres József tevékenységét azonban a szocialista hatalom nem nézte jó szemmel, minden eszközt bevetettek, hogy megtörjék népszerűségét és megakadályozzák a készítmény terjedését. A hatóságok börtönnel fenyegették, kuruzslás vádjával bírósági eljárást indítottak ellene, de a kutató minden fenyegetés ellenére kiállt felfedezése mellett, és humánus, igazságkereső személyisége sokakat az ügy mellé állított.
Egész estés játékfilm készült id. dr. Béres József életéről, melyet "A feltaláló" címmel 2020. február 6-án mutatnak be a mozik országszerte. Az életrajzi dráma a Béres Csepp megszületésének izgalmas történetét és dr. Béres József kutató hatalommal vívott, megalkuvást nem tűrő harcát mutatja be a hatvanas-hetvenes években. A Magyar Örökség Díjjal, Széchenyi-díjjal és Magyar Köztársasági Érdemrenddel is elismert Béres József életéről most először készült mozifilm. A Projekt Film és az MTVA koprodukciójában készült A feltaláló című filmet Gyöngyössy Bence rendezte, aki kiemelte: "A feltaláló a Béres Csepp születésének eseményeit követve egyúttal látleletet ad a hatvanas-hetvenes évek Magyarországáról, a (nem) működő szocializmusról, az akkori társadalmat átható hazugságokról, intrikákról. Úgy érzem, napjainkban különösen fontos, hogy felelevenítsük Béres József küzdelmeit, igazságszerető, megalkuvást nem tűrő személyiségét, elkötelezettségét és azt a morális értékrendet, amelyet a kutató ránk hagyott. "
4 évente. A szövetségi államokban minden hol ez lesz a három közös ügy, így működik ma Svájc és az Amerikai Egyesült Államok is. Közös a hadsereg melynek parancsnoka Ferenc József, bár engedélyeznek egy kis létszámú honvéd haderő létrehozását is. Az összes többi minisztériumot függetlenül irányíthatták, az osztrákok nem szóltak bele. Külön minisztériumok: oktatás, közlekedés, vallás, belügy. Bevezetik az érettségit, ez lesz az egyetlen közös pont. Létrejön egy gazdasági kiegyezés, amely szerint a közös költségeket Ausztria-Magyarország 70-30%-ban fizeti. Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben. Átvállaljuk az állam adóság 30%-át, ez a kvóta rendszer. 10 évente ezt az arányt felülvizsgálják, és hozzá igazítják a gazdaság teljesítményéhez (Ezért van manapság is 10 évente népszámlálás. ). Eddig nem is volt semmiféle összesítés. A magyar részesedés folyamatosan növekedni fog, az első világháborúig (1868. ). Évente 10% körüli fejlődés. A magyar gazdaság prosperál, vagyis kiemelkedően gyorsan fejlődik. Hatalmas ipari beruházások indulnak melyek gyakran egy-egy befektetőkhöz köthetőek.
[1] "Az összesen 396 füzetben megjelent munka 21 kötetet tesz ki, 572 közleménnyel, 4520 rajzzal és 19 színes képmelléklettel. A szerkesztési munkálatok 1884-ben kezdődtek; a magyar kiadás első füzete 1885. december 1-jén látott napvilágot, az utolsó, 396. füzet 1901. október 1-jén. Osztrák-Magyar Monarchia | Azonnali. " [2] A magyar kiadás terjesztését "mint bizományos, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet részvénytársaság intézte Budapesten". [3] Az ötletgazda és kezdeményező Ferenc József császár fia, "Rezső királyfi" volt. Az első kötet címlapja szerint: " Rudolf trónörökös főherczeg Ő császári és királyi fensége kezdeményezéséből és közremunkálásával". A magyarbarát trónörökös Jókai Mórt kérte föl a kiadvány magyar változatának főszerkesztőjéül (az osztrák változat főszerkesztője Joseph von Weilen udvari tanácsos lett). [4] Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák-magyar trónörökös koncepciójáról és Jókai Mór szerepéről bővebben lásd Szívós Erika tanulmányát. [5] Utóélete [ szerkesztés] 2005-ben a Faximilex kiadó a Magyarország I–II.
Én egy harmadik alternatívát javaslok. Amikor a nemzetiségi kérdés betette a lábát a Habsburg Birodalomba Volt ebben a térségben egyszer már valami, ami nagyon hasonlított a mai Európai Unióra. De ahogy erősödött a nép mágikus fogalma, úgy erősödött az elzárkózás. Az osztrák-magyar monarchia népei. Ezért rohant a populista értelmiség is ujjongva az első világháborúba, mert addigra a liberális már szitokszó lett. Răzvan Pârâianu román történész az Azonnalin!
Bp., 1885. - Fekete János: Az ~ véderejének szervezete. Kaposvár, 1894. - Csuday Jenő: Az ~ pol. földirata. 6. bőv. kiad. Bp., 1895. - Az ~ írásban és képben. 1-21. köt. (1. Bev. 1887. - 2. Bécs és Alsó-Au. 1888. - 3. Mo. - 4. Felső-Au. és Salzburg. 1889. - 5. Stiria. [Stájero. ] 1890. - 6. Karinthia és Krajna. 1891. - 7. - 8. Az osztr. tengermellék és Dalmácia. 1893. - 9. - 10. Tirol és Voralberg. - 11. Cseho I. 1896. - 12. Az osztrák magyar monarchie de juillet. Cseho. - 13. - 14. Morvao. és Szilézia. 1897. - 15. 1898. - 16. Galicia. 1899. - 17. Bukovina. - 18. 1900. - 19. Bosznia és Hercegovina. - 20. - 21. Horvát-Szlavono. 1901) Uo., 1887-1901. - Heller Farkas: A m-osztr. monarchia külkeresk. forgalma a XX. elején. Uo., 1903. (Klny. Közgazd. Szle) - Ajtay József: Harc a hegemóniáért. A m-osztr. monarchia válsága. Tört., fajnépességi és gazd. szempontból. Uo., 1906. - Donald, Roberts: Trianon tragédiája. Bp., [1927] - Gratz I-II. - Bölöny 1992:456. - Keynes, John Maynard: A békeszerződés gazd. következményei. Robert Lekachman.