3, 6/5. Nem jó, de nem is tragikus | Sony Xperia 10 teszt - YouTube
A High-Resolution Audio funkció még vezeték nélküli fejhallgatóval is elérhető. Az LDAC körülbelül háromszor több adatot továbbít (990 kilobájt/másodperces maximális átviteli sebességgel), mint a hagyományos Bluetooth® audio, így a High-Resolution Audio tartalmak vezeték nélkül, kivételes minőségben élvezhetők, mely a lehető legközelebb áll a vezetékes kapcsolathoz
Kütyü Magazin - 5 napja Így használd az okostelefonod a fesztiválokon Végre megérkezett a nyári koncertek és fesztiválok sora, amikor szabadon bulizhatsz kedvenceid zenéire és felejthetetlen élményeket gyűjthetsz. Bemutatkozik az Xperia 10 IV - telefonteszt.hu. Egy igazán menő telefonnal még többet hozhatsz ki ezekből a pillanatokból, és irigylésre méltó fényképeket készíthetsz, miközben amiatt sem kell aggódnod, hogy az akkumulátor idő közben felmondja a szolgálatot. Yettel: Így használd okosan a telefonod Elfogyott a mobilnetünk, lemerült a készülék vagy éppen a vízállósági teszten bukott el a mobilunk? Az okostelefonok korában már nem kérdés, hogy a mobilunk egyszerre az utazási irodánk, a beszállókártyánk, a fényképezőgépünk, a térképünk és a tudakozónk. Kütyü Magazin - 6 napja Megduplázott támogatással segíti az elavult mobilok lecserélését az NMHH A jövő év első negyedének végéig hosszabbítja meg mobiltelefon készülékcsere támogatási programját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), ezzel is igazodva a mobilszolgáltatók 3G-hálózatainak lekapcsolási tervéhez.
Végre itt van Pedro Almodóvar nagy visszatérése! A mester végre újra saját magához méltó művet forgatott! Hogy a cannes-i filmfesztiválon bemutatkozó Fájdalom és dicsőségről sok helyen ilyesmiket írtak, az sokkal többet mond el arról, mennyire gyengék voltak Almodóvar utóbbi filmjei, mint az új munkája minőségéről. Mert azt kizárólag az olyasmikhez képest lehet kiemelkedő, nagy műnek nevezni, mint a Szeretők, utazók vagy a Megtört ölelések, de egy Beszélj hozzá-hoz vagy egy Mindent anyámról-hoz viszonyítva ez a film még mindig a középszerűséghez áll közelebb – szóval nagy illúziói senkinek ne legyenek, aki beül a Cannes-ban a legjobb férfialakítás díjával kitüntetett filmre. Már csak azért se, mert akkor sokkal jobban jár. Mert egyszerű drámaként nézve ízléses, kellemes, szép film ez – hát igen, nem ezek a legerősebb dicsérő szavak, de jobbakra nem igazán visz rá a lélek. Olyanokra, hogy megrázó vagy megindító vagy katartikus, pedig alighanem ilyesmiket akart elérni vele Almodóvar. De ezúttal nem tudta úgy elhitetni velünk, hogy a film fordulatain szinte az életünk múlik nekünk is, ahogy ez a legjobb munkáinál sikerült.
Így maradt egy egészen érdekes történet egészen érdekes lelki motivációkkal – és ez nem kevés, még ha lehetne több is. 6 Galéria: Pedro Almodóvar Fájdalom és dicsőség Fotó: IMDb A Fájdalom és dicsőség gyakorlatilag önéletrajz. Egy olyan filmrendezőről szól, akinek az élete feltűnően sokban hasonlít Pedro Almodóvaréhoz, és egy olyan témáról, ami az ő életét is meghatározza: hogy mennyi fájdalommal, szenvedéssel, csalódással és depresszióval jár, ha a művész nem tud megfelelő új művet létrehozni, és hogy ez a sok fájdalom, szenvedés és csalódás viszont akár a megfelelő új mű létrehozását is lehetővé teheti. Illetve végül inkább pont ennek a közhelyes művész-sztereotípiának mond ellent, azt a valószínűleg egyébként életszerűbb tanulságot sugallva, hogy az alkotáshoz először igenis ki kell vergődni a mélyből, mert a depresszió témát ugyan adhat, de a képességet a megragadására elveszi. A sztori szerint a Salvador Mallo nevű filmrendezőt (Antonio Banderas) az a hír rángatja ki a hosszú ideje már kizárólagos környezetét jelentő négy fal közül, hogy harminc év után felújítják a legsikeresebb filmjét, a premieren pedig együtt kéne beszédet mondania a főszereplővel, akivel a forgatáson úgy összeveszett, hogy azóta se szóltak egymáshoz.
Hogy nincs sztori, vagy ha van, akkor hiányzik belőle az elvárt robusztusság ahhoz, hogy 108 perces filmet építsen köré. Azt hinné az ember, hogy nem sok minden történik a filmben, lényegében nem más, mint képeslapok felvonulása, amelyek elektromosságban és művészi terhelésben részesülnek, amikor rájönnek, hogy önreferenciális képeslapokról van szó, amelyek a film rendezőjének életére utalnak. Bármennyire is kedves ruhákat akasztani a folyóparti bokrokra, barlangban lakni vagy csokis szendvicset adni a gyereknek, ezeket a képeket már ismertük, mert a tegnap előtti Spanyolország történelméhez és hagyományához tartoznak. nagyszüleink még mindig mesélnek nekünk. Fájdalom és dicsőség végső meglepetés Az utolsó jelenet cukorkája tökéletes gyakorlat arra, hogy a néző arcát pofozza, aki, mire felkapcsolják a lámpát a szobában, még mindig nem volt ideje magába olvasztani, ami most kiderült. Asszimilálja a meglepetést, a zavarodottságát és ha valami, akkor a manchego jó munkáját. A kritikusok előszeretettel hagyják el a termet boldogan és vázlatosan.
1. feje z et LAURELYN PRESCOTT Ele g em van m ár a r epül és ből. A ashville-től Los Angelesig tartó négy és f él ór ás út m ég eg és z j ó vol t, é s a reptéri bárnak köszönhetően el tudtam ütni az időt a csatlakozásig. De az Ausztráliába vezető utazásunk utolsó etapja minden egyes perccel el vi sel h et et l en ebbé vál t. Megpróbálom kiszámolni, mennyi idő múlva landolunk Sydney-ben. A kimerültségtől nehezemre esik elvégezni az egyszerű műveletet, de úgy tűnik, még
A filmjeiben gyakran rikító melodrámát működtető Almodóvartól komoly fegyvertény ez a visszafogottság. Komoly partnere ebben a film másik kulcsszereplője, Antonio Banderas, aki latinos sármját félretéve egy riadt kisgyerek tekintetével botorkálja végig a filmet. Kiváló, letisztult és intim (Cannes-ban tavaly díjat nyert) alakításában a karakter kezdeti fásultsága hamar elillan, törődött mozdulatai mögött pedig ott a rettegés: helyre kell hoznom mindent, mielőtt túl késő lesz. Így kerül képbe egy régi szerető, a szegénysorban eltelt gyerekkor emléke, az imádott anya alakja (Penélope Cruz) és természetesen a művészbarátok, múzsák, pályatársak. Almodóvar jótékonyan megőrzi filmjét attól, hogy számadása puszta felsorolássá váljon; ezt legnagyobbrészt szimbólumok finom felvillantásával, illetve precízen megírt forgatókönyvével éri el. A szembenézés lélek-dramaturgiai fordulatai a racionális logikát odahagyva csöndes rendben követik egymást, s lassan megolvad az önámítás máza. Salvador sajátos passiót jár, s hogy könnyebbedjen terhe, gyönyör vagy önzés helyett immár kínlódásait és gyötrődéseit osztaná meg – már ha lenne kivel.