35 éve volt az emlékezetes országos havazás Harmincöt éve volt az emlékezetes országos havazás, amikor néhol több mint 50 centiméteres volt a hóréteg és a maximumok is jellemzően mínusz 10 Celsius-fok alatt alakultak - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat szerdán Facebook-oldalán. Három nap havazás szünet nélkül: megbénult az egész ország 1987. január 10-én még senki sem gondolt arra, hogy az esti órákban elkezdődött havazás rövidesen országos katasztrófahelyzetbe fog torkollni. A heves szélvihar kíséretében érkező ítéletidő az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb országos krízisét okozta; a hóvihar nemcsak a kistelepüléseket, hanem még egy olyan nagyvárost, mint Székesfehérvárt is napokra elszigetelt a külvilágtól. Az utóbb ironikusan csak "nagy nyolcvanhetes kádárista havazásnak" vagy mesetélnek nevezett természeti katasztrófának halottjai is voltak. Mikor várható havazás 2019 schedule. Modern technológiai eszközökkel vizsgálják a Bermuda-háromszög rejtélyeit A Bermuda-háromszög bolygónk egyik legszelesebb területe: évente átlagosan 130 nagyobb viharral kell itt számolni, ráadásul az év felében pusztító hurrikánok is megjelennek.
Az Országos Hidrometeorológiai Intézet azonban nyugaton a holnap délelőtti órákra is elsőfokú riasztást adott ki jegesedés miatt. Csúszós utakra pedig gyakorlatilag a hó miatt az egész országban számítani kell. Forrás: Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kiadták a riasztást: záporok, zivatarok várhatóak Zivatarveszély miatt másodfokú riasztást adott az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteken késő este. Az esti, éjszakai órákban hidegfront vonult át az országon, helyenként heves zivatarokkal. Nézzük, mire számíthatunk szombaton! Ilyen idő várható a jövő héten Hétfőn még napsütéses lesz az idő, jellemzően 20 Celsius-fok fölötti maximumokkal, a hét további részében már hűvösebb és csapadékosabb idő várható. A hét második felében hajnali fagyok ugyan már nem valószínűek, de napközben jellemzően 20, néhol 10 fok alatt alakulnak a csúcsértékek - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből. Érdekes és megdöbbentő tények az időjárásról a meteorológia világnapján A régi időkben nem álltak rendelkezésre olyan fejlett eszközök az időjárás előrejelzésére, mint ma. Így az emberek csak megfigyelték az eget, és leírták a tapasztalataikat, anélkül, hogy tudták volna a jelenségek okát. Mikor várható havazás 2014 edition. Ismerjük a közmondást, hogy ha Katalin kopog, karácsony locsog, vagy ha az égbolt rózsaszín, akkor szeles idő várható – a korai meteorológia sok hasonló mondást alkalmazott.
december 06. 16:45 Több mint 10 fokot zuhan a hőmérséklet Esővel, széllel érkezik a lehűlés. október 28. 04:11 Nem tart sokáig a jó idő, 20 fokot esik vissza a hőmérséklet A nemzeti ünnep napján még kellemes őszi idő lesz, hamarosan azonban erős lehűlés várható. október 23. 08:27 Ajánlataink
ISBN 9632437616 Külső hivatkozások [ szerkesztés] Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum, Debrecen A Medgyessy Ferenc múzeum időszakos kiállításai és rendezvényei
19:00 - 20:00 Varró Dániel - Molnár György: A költő nincsen otthon... Zenei program, előadás Helyszín: Medgyessy-udvar - Debrecen, Péterfia u. 20:30 - 21:30 Tárlatvezetés az Elefántfogó című kiállításban Czutor Zoltán, a Belmondo zenekar énekese vezetésével Helyszín: Elefántfogó c. 21:00 - 21:30 Tárlatvezetés a Medgyessy Ferenc Emlékkiállításban Balázs Ádám keramikus tárlatvezetése Helyszín: Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás - Debrecen, Péterfia u. 21:00 - 21:30 Tárlatvezetés az Elefántfogó című kiállításban Grela Alexandra illusztrátor, festőművész tárlatvezetése Helyszín: Elefántfogó c. 21:30 - 22:30 A Belmondo zenekar koncertje Zenei program Helyszín: Medgyessy-udvar - Debrecen, Péterfia u. 22:30 - 23:30 Irodalmi slampontok - Slam Poetry Előadás Helyszín: Medgyessy-udvar - Debrecen, Péterfia u. 28.
A Déri Múzeum irodalmi gyűjteményéből rendezett Álmodó magyarok – Történetek Debrecen irodalmából című állandó kiállítás maradandó élményt nyújtva mutatja be a debreceni kötődésű híres írók, költők életét. Eredeti kéziratok, könyvek és irodalmi relikviák ragadják magukkal az érdeklődőket. Látható többek között Petőfi Sándor Dalaim című versének kézirata, Jókai Mór Sárga rózsa című regényének kéziratoldala, Csokonai Vitéz Mihály Lillájának gyűrűje és Szabó Magda tükre. A kiállítást virtuális elemek, számítógépes játékok teszik izgalmassá és szórakoztatóvá. A XX. századi magyar szobrászat kiemelkedő egyéniségéről elnevezett Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumban a névadó, Medgyessy Ferenc gazdag életművét méltóképp reprezentálja a több mint ezer darabos gyűjteményből összeállított kiállítás, benne a szobrász közismert szobraival, archív film- és hangfelvételekkel, fotókkal.
Medgyessy Ferenc 1929 végén kapta meg a Déri Múzeum előtti térre kerülő négy monumentális szoborra a konkrét megbízást. Rekordidő alatt (1930. jan. 1. – 1930. jún. ) készíti el a nagy gipszmintákat, s hét évvel később ugyanezek a szobrokat, a párizsi világkiállításon a zsűri Grand Prix-vel díjazza, annak jeléül, hogy milyen egyetemes értéket teremtett a magyar szobrászművészetben. Lyka Károly, Kallós Ede és Rippl-Rónai fedezik fel először a rajzolgató orvostanhallgató tehetségét, s egy mecénás segítségével orvosi diplomájának megszerzése után Párizsban, a Julian Akadémián folytatja a képzőművészeti tanulmányait. Beiratkozik a szobrászok közé, és tanulmányozza az ógörög, egyiptomi, sumér, és asszír szobrászat formavilágát. 1907-ben elküldi pályázatát Debrecenbe a Diószegi–Fazekas emlékműre; igaz csak rajzban. Természetesen nem az ő emlékmű tervezetét fogadja el a zsűri. A sajátos Medgyessy stílus akkor még nem kialakult, Somogyi Sándor jobban tudott a helyi körülményekhez alkalmazkodni.
Csodakamra: üveg- és ásványgyűjtemény. A Munkácsy-trilógia [ szerkesztés] A debreceni Déri Múzeum legnagyobb vonzereje Munkácsy Mihály világhírű trilógiája (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota). 1995-ben vált újra együtt láthatóvá a három kép a múzeumban, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal ma is láthatók. Munkácsy ezzel a trilógiával fejezte ki a keresztény Európához való tartozásunkat. Azokat az érzéseket és esendőségeket eleveníti meg a Bibliából, amelyek minden keresztény embert megindítanak. [6] [7] A Golgota bár a múzeumba került, nem volt látható mindig, mert időnként le volt takarva, attól függően, hogy a tulajdonos és az állam közötti vita éppen milyen szakaszban volt. [8] 2019. január 9-én azonban bejelentették, hogy a magyar állam 3 milliárd forintért (10 millió euró) [9] megvásárolta Pákh Imre amerikai-magyar milliárdos műgyűjtőtől a Golgota című festményt. A trilógia képeinek tulajdonjogával összefüggő, több mint százéves kalandos jogi folyamat ezzel véget ért, és a három összetartozó festmény együtt, véglegesen Debrecen képzőművészeti attrakciójává vált.
Debrecen kulturális és épített örökségét legkönnyebben a város utcáin, terein és múzeumaiban barangolva ismerhetjük meg igazán. Az ország egyik legnagyobb vidéki gyűjteményével a debreceni Déri Múzeum büszkélkedhet, így a helyi lakosok mellett a városba látogató turisták számára is kihagyhatatlan úti cél. De vajon kiről kapta a nevét a múzeum, milyen kincseket találhatunk benne, és hogyan lehet igazán élményteli a látogatás? Íme hét érdekesség és kulisszatitok a Déri Múzemból. A névadó A Déri név mindenki számára ismerősen cseng, de vajon hányan tudják, kit is takar valójában? Déri Frigyes, akinek a nevét a múzeum viseli, 1852. december 10-én született egy föltörekvő zsidó család második gyermekeként. Családja 1873-ban vándorolt ki Bécsbe, ahol Frigyes kitanulta a kereskedelmi szakmát, majd 1882-ben megkezdte vállalkozói tevékenységét és hamarosan az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legsikeresebb és legelismertebb textilipari vállalkozójává vált. Amatőr műgyűjtőként hatalmas magángyűjteményre tett szert, melynek darabjai jelentős tudományos értékkel rendelkeznek, az emberi művelődés és civilizáció fejlődésének lenyomatai.
Több ezer darabból álló gyűjteményét 1920-ban Debrecennek adományozta. Kívánsága az volt, hogy olyan magyar városba kerüljön, amely nagyságánál és jellegénél fogva alkalmas rá, hogy benne a gyűjteménye a magyar kultúra közkincsévé váljon. Az ehhez méltó múzeumi épületet az 1920-as években kezdték el építeni, ami 1930. május 25-én, országos ünnepély keretében nyitott meg. A megnyitót a névadó, Déri Frigyes már nem élhette meg. Az adományozóról a múzeum Déri-emléktermében ismerhető meg további érdekesség. Koppay József: Déri Frigyes (1921) Egyszer volt, hol nem volt… a Füvészkert Ahol ma a Déri Múzeum ékesíti Debrecen városát, ott egykoron a Pap tava nevezetű mocsaras területet helyezkedett el. Itt alapította meg 1807-ben Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály a Füvészkertet. A kert a Református Kollégium felügyelete alatt állt és a természettudományos képzést szolgálta egészen 1922-ig, amikor a Déri Múzeum építésével felszámolták. A Déri Múzeum A kert című állandó kiállításában Csokonai Vitéz Mihály alakján és kultuszán át közelebbről is megismerhetjük a Füvészkertet egy képzeletbeli kerten keresztül, mely az üldögélés és szemlélődés helyéül szolgál.