Nem dolgoztuk még fel a történelmi traumákat, máig kettős értelmezése van Trianonnak, a világháborúknak, az átkosnak, sőt, a rendszerváltásnak is. Helló, nem ez lenne inkább az égetőbb feladat? Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran! A Pozsonyi csata című animációs történelmi-fantasztikus film kapcsán már vagy tucatnyian elmondták a magukét. A történelmietlenségekről, az idejétmúlt grafikáról, satöbbi. Engem nem is ez érdekel annyira, sokkal inkább az, hogy mit akar üzenni nekünk a film megrendelője, azaz a magyar kormány, elsősorban Kásler Miklós főideológus. Miért a témaválasztás, milyen történelmi párhuzamok miatt veszi elő, aktualizálja a témát? Maga a film számomra leginkább azért volt csalódás (szerintem életemben először kapcsoltam az M5 csatornára), mert kínosan vontatott és unalmas volt. Ha egy múzeumba elkészítenék ennek a tízperces kivonatát, semmiről nem maradnánk le.
Kritikák, elemzések [ A "magyarságkutatás" vége: hivatalosan is mítoszgyár lett a Kásler Miklós-féle intézet Természetesen nem állítható, hogy egy ilyen filmnek ne lenne létjogosultsága. Tőlünk nyugatabbra és keletebbre is készülnek jó és kevésbé jó történelmi fantasy-k, melyek nem közvetítik magukról, hogy az "igaz", "elfelejtett" valóságot mutatják meg a nézőnek. De a nevében a kutatást és az oktatásfejlesztést viselő projektgazdák (Magyarságkutató Intézet, Hyperion Interaktív Oktatásfejlesztő Kft. ) esetében más a helyzet. Az MKI a Pozsonyi csata című filmmel lényegében kiírta magát a valamennyire is komolyan vehető kutatóhelyek sorából. [] Magyarirtás számszeríjas frankokkal – Történészi szemmel röviden A pozsonyi csata c. animációs filmről Ha az a cél, hogy egy olyan alkotás szülessen, ami után büszkén gondolunk az őseink teljesítményére, akkor a végeredmény egyértelműen célt tévesztett. A kissé megkopott frissességű grafika, a mimika nélküli arcok, az azonosulható hősök, egyáltalán az a fajta modern mese, ami eladhatóvá és azonosulhatóvá tesz számos filmet és sorozatot, hiányzott ebből az alkotásból.
(1960) című film. Megannyi film készült a fasizmusról (pl: Fehér telefonok), majd a boom industriale, az olasz gazdasági csodaként emlegetett időszakról és annak következményeiről (pl: Fantozzi). A sor máig folytatható. Egy egészséges néplélekhez, egymás elfogadásához, a békés együttéléshez, a közös tenniakaráshoz, aminek fájó hiánya jellemzi ma hazánkat, pont nem ilyen Pozsonyi csata-szerű elvont, félokkult, hamis identitásképző világértelmezésekre van szükségünk. Ehhez képest üdítőleg hatott a Hídember is még az előző kurzusból, de csupán a címe és a témaválasztás miatt, mert sajnos az se sikerült túl fényesre. Mondom ezt úgy, hogy amúgy nagyon kedvelem Bereményi Géza munkásságát. Sok esélyt sajnos nem látok a jövő nagy műveinek megszületésére, mert ahhoz elengedhetetlen, hogy túllépjünk végre a fekete-fehér, a jó-rossz, mi-ők polarizált világképén. Ahol csak "mi" létezünk, és nincs külön "nemzeti oldal", mindenki magától értetődően a nemzet része. Ez utóbbi mondatomat a kormánypárt, az ellenzék és úgy általában mindannyiunk kritikájaként is mondom.
méhészet és borászat), de a korabeli fegyverzetről, valamint az öltözetről is szakértői igénnyel értekezik. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója (Fotó: Nemzeti Fotótár/Vasvári Tamás) A csata rekonstruálásához salzburgi, freiburgi és bajor évkönyvekben, nekrológokból fennmaradt írott források és azóta született publikációk, értekezések álltak az alkotók rendelkezésére, de az átfogó képhez számos közvetett forrás feldolgozása is hozzájárult a 16. századi Johannes Aventinus történetíró korábbi évszázadok leírásaiból származó szövege, amely idézi IV. ( Gyermek) Lajos keleti frank királynak a magyarok kiirtásáról szóló nyilatkozatát ( a csonka változat szerint: " eliminandos esse " - a szerk. ), éppúgy hitelesnek tekinthető, mint azok a bizánci és arab források, amelyek a magyarok haditechnikáját ismertetik – világított rá az igazgató. Mint mondta, ezekből tudjuk azt is, hogy a 10. század eleji, főként lovas harcosokból álló magyar sereg összlétszámában nagyjából húszezer főt számlálhatott, míg a nyugatiak valószínűleg hatvan- és százezres közötti létszámot elérő haddal indultak a csatába.
Kérések, házirend: Óvd a berendezést, hogy máskor is szép környezetben pihenhess. Tiszteld a falu és a szomszédok nyugalmát, hogy te is elvárhasd ugyanezt.
Az álmom megvalósulni látszik, s mindez úgy, hogy közben másoknak is segítek megtalálni a nyugalmat ha csak pár napra is. De ez a pár nap hozzásegítheti ahhoz, hogy a hétköznapokban hosszan helytálljon.
Üdvözöljük a Káli-medence honlapján! A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legszebb része a Káli-medence. Kővágóörs, Kékkút, Salföld, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Köveskál, Balatonhenye, Monoszló. A XXI. Káli-túra (Székely Károly emléktúra) tervezett időpontja: 2022. május 14. - Káli 15, Káli 30, Káli 60, Káli 40/50/80 (kerékpáros) © 2001 E-mail: