A szerelem illata (2021) | Love Hard 2021 amerikai vígjáték, romantikus 104 perc Az internetes társkeresés lutri, amire a legjobb példa Natalie, akinek vicces vagy kínos randijai már egy külön rovatot kitesznek az újságnál, ahol dolgozik. Legújabb kiszemeltje maga az álompasi, akivel éjszakákat beszélnek át telefonon, majd a lány úgy dönt, hogy a közelgő karácsony a legjobb alkalom, hogy meglepje őt személyesen, 3000 km-t átutazva az országon. Érkezésekor azonban nem minden fogadja pontosan úgy, ahogy azt az interneten látta... Eredeti cím: Love Hard Az internetes társkeresés lutri, amire a legjobb példa Natalie, akinek vicces vagy kínos randijai már egy külön rovatot kitesznek az újságnál, ahol dolgozik. Érkezésekor azonban nem minden fogadja pontosan úgy, ahogy azt az interneten látta...... Teljes szöveg » Szereplők Gyűjtemények Előzetesek, videók Kritikák, cikkek Egyes plakátok/képek, illetve előzetesek/videók 18 éven aluliaknak nem ajánlott, valamint sütiket használunk. A Filmlexikon böngészésével elfogadod ezeket.
Nem is akárki, hanem Lubitsch Ernő (Ernst Lubitsch) rendezte a filmet, a főszerepben James Stewarttal, Frank Morgannel, és Margaret Sullavannel. Aztán 1949-ben Judy Garland és Van Johnson főszereplésével került újra a filmvászonra In the Good Old Summertime címmel, ezt a filmet Robert Zigler Leonard rendezte. " She Loves Me" címen 1963-ban m ég Broadway-musical is készült belőle, harminc éven keresztül játszották. Ám ezzel még nincs vége a szédületes sikernek, hiszen 1998-ban Nora Ephron is átdolgozta: A szerelem hálójában (You've Got Mail) című filmben Tom Hanks és Meg Ryan játszotta a főszerepet. Itthon is készült belőle tévéfilm 1987-ben Hajdufy Miklós rendezte meg a tévéjátékot, amelyben Pap Vera játszotta Balázs kisasszony szerepét, Bodrogi Gyula, Kern András, Benedek Miklós mellett, nagyon sokszor végignéztem, rendszerint karácsony környékén szokták műsorra tűzni. Valószínűleg azért ért el ekkora sikert, mert valójában arról szól, milyen mélyen magunkba fojtjuk az érzelmeinket, és mennyire nehezen nyílunk meg azok előtt is, akiket a világon a legjobban szeretünk.
A két főszereplőnket is nagyon kedveltem illetve, hogy azt próbálták hangsúlyozni, hogy sokszor a nem tökéletes válik a tökéletessé számunkra, örülök, hogy Natalie is meggondolta magát a végére, mert édesek voltak! A soundtrack is nagyon jó volt, illetve jópár résznél megható, örülök, hogy megnéztem biztosan előkerül máskor is! ♥ És most Love Actuallyt akarok nézni! Nihilchan 2022. január 20., 16:13 Nehéz belőnöm az értékelést, mert karácsonyi romantikus vígjátéknak teljesen korrekt, sőt, alapvetően a jobbik fajtából való, de mégsem mozdított meg. Nem érdekeltek a karakterek, nem tudott beszippantani a hangulata és a történet sem. Egyszernézős, felejtős film számomra. 1 hozzászólás alexakarola 2021. november 7., 11:22 Nagyon kis aranyos film volt, tetszett. :) Nina Dobrev-et én a Vámpírnaplókban sosem szerettem, de itt nagyon! ^^ Jimmy O. Yang nagyon kis cuki volt! Őt is nagyon bírtam, mind karakterben, mind színészként. Nagyon cukik voltak! Az egyik kedvenc közös jelenetük amikor együtt énekelnek, az annyira édes volt (főleg ahogy Josh átköltötte a szöveget ♥) *-* A másik pedig amikor a kocsiban beszélgetnek.
Nyolc testvérét, valamint édesanyját is ő igyekezett felszínen tartani. Már tizenhét évesen teljesen elárvult, jött a kőkemény valóság. Minden munkát elvállalt, dolgozott petróleumgyárban, házalt nyakkendőkkel, cukorkaboltban vállalt állást, de még gépíróként is megállta a helyét. Mindezek mellett elvégezte a Színművészeti Akadémiát 1924-ben, és 1926-tól bemutatták különböző komédiáit a budapesti színházak. A legboldogabb ember című színművét a Magyar Királyi Akadémia Irodalmi díjával ismerték el. A zsidótörvények miatt 1938-ban New Yorkba emigrált, és egy évvel később feleségül vette Florence Herrmant, a kezdő színésznőt, akivel együtt élte le az életét. 1944. december 28-án kapott amerikai állampolgárságot, New Yorkban élt és alkotott egészen az 1973. április 19-i haláláig. Bár sok-sok színpadi siker fűződik a nevéhez, mégis az Illatszertár ral érte el legnagyobb sikerét, ami Parfumerie címen ment a tengerentúli színházakban, de már 1940-ben feldolgozták Hollywoodban The Shop Around the Corner (Saroküzlet) címmel.
A historizáló neogót épület 57 méteres tornya sokáig a környék legmagasabb építménye volt. Kiállítások a Jurisics-várban Az erődítményt leghosszabban (236 éven át) birtokló család után Esterházy-várként is emlegetett építmény déli és délkeleti szárnyának emeletén a Városi Múzeum "A kőszegi vár évszázadai" állandó kiállítása kapott helyet. Arany Egyszarvú Patikamúzeum "A nyugat-dunántúli patikák történetéből" Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság által létrehozott és üzemeltetett, 540 négyzetméteres bemutatótérrel rendelkező látogatóközpontban a vidékre jellemző, a Kárpát-medence és az Alpok találkozásánál kialakult különleges élővilágot ismerhetjük meg. Fekete Szerecseny Patikamúzeum A Rákóczi út 3. szám alatti épület rekonstrukciója a XVII-XIX. Kőszeg és környéke látnivalók. századi állapotok alapján történt 1984 és 1988 között. A földszinten az 1850-1860 között készített biedermeier stílusú officinából juthat a látogató XVII. századi patikaenteriőr és a gyógyszerészettörténeti kiállítás termeibe.
A vadászlakot 1830-ban Chernel György építette. A ma is itt álló haranglábat az 1902-ben elhunyt Kayszrál Károly erdész hagyományából állították, de a harangja ma Szombathelyen, a Falumúzeumban található. A haranggal nemcsak az erdőmunkások munkaidejének elejét és végét jelezték, de olykor az eltévedt turisták érdekében is megkondították. 1932-ben dr. Stur Lajos anyagi támogatásával építették fel a dr. Thirring Gusztávról elnevezett turistaszállót, aminek csak az alapjai maradtak meg. Az egyik volt erdészházban a Szombathelyi Erdészeti Rt. erdészeti múzeumot hozott létre. A kiállítás a Kőszegi-hegység növény- és állatvilágát, a táj történetét mutatja be. Hétforrás A Hétforrás a Kőszegi-hegység legismertebb forrása, az osztrák határ mellett, a régi határsávban az erdő mélyén fakad. A bővizű forrást 1896-ban, a Millennium tiszteletére építették ki, hét kifolyónyílással, melyeket a hét magyar honfoglaló vezérről neveztek el. Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm nevét kis kőtáblákon a kifolyónyílások felett feliratozva láthatjuk.
Izraelita zsinagóga Az egykori zsinagógát a Várkör 38. alatt találjuk, amely 1856-ban épült, romantikus stílusban. Dr. Nagy László EGYMI – Iskola a határon 1853-ban kezdték építeni a lovassági laktanyát mintázó épületet, amelyben a katonai felsőbb nevelőintézet 1856-ban kezdte meg működését. Szent Flórián-szobor 1810-ben készült el a városi épületeket oltó szent késő barokk stílusú szobra. A lábánál álló pajzsra Kőszeg címerét faragta az ismeretlen szobrász. Tábornokház A városi múzeum otthona. A helyi katonai igazgatás központja volt 1719-ig. Kálvária templom A Jurisics Miklós térről, különösen a Hősök tornya alól lenyűgöző látványt mutat az 1729 és 1734 között épített Kálvária-templom, a róla elnevezett hegy csúcsán. Lábasház - levéltár Az ország egyetlen duplaárkádos épülete. A barokk stílusú épület hátsó falait maga a várfal adja. Arany Strucc Szálloda Kőszeg, de talán az ország legrégebben ugyanazon helyen működő vendéglátó helye. 1597-ben már biztosan fogadó volt falai között. Forintos-bástya A vár délnyugati részén, a volt vizesárok "partján" fekszik a Forintos bástya.
Hősök Tornya A kapu tornyát 1932-ben, Opaterny Flóris tervei alapján, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban. Mária-szobor A Rózsafüzér Királynőjének készített szobrot 1739-ben állították, az ellenreformáció által támogatott Mária-kultusz egyik helyi jelképeként. Hol van? Ismertető 1 sétaútvonal 7 kép Városkút A Jurisics téren áll az egykori Városkút. 1766-ban létesítette a város egy korábbi láncos kút helyén, amelynek létezését írásos adatok is bizonyítják. Szentháromság-szobor Pestis-szobornak is nevezhető, mert a kuruc harcok elültével kitört járványban elhunytak emlékére ajánlották fel kőszeg katolikus hívei. Öregtorony (Zwinger) A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint 13. századból származik. Evangélikus templom A Gyöngyös u. 29. sz. épület udvarán húzódik meg az Evangélikus templom, amely 1783-ban épült késő barokk stílusban. Református-templom Agyülekezet alapításának hatvanadik évfordulóján, 1993. szeptember 26–án, helyezték el az új templom alapkövét.
Kőszeget méltán hívják az "ország ékszerdobozának", ami mára már ismét egy kiemelt turisztikai úticéllá vált, gazdag történelme, látnivalói, kirándulóhelyei és a környék is. A Kőszegi-hegység számtalan kirándulási lehetőséget kínál a túrázni vágyóknak, a Dunántúl legmagasabb pontja itt található, az országos Kék túra indulópontja pedig szintén itt van! Nincs olyan idelátogató, aki ne szeretne bele egyből ebbe a kisvárosba! A becsületkasszák városa Az ország egyik leghangulatosabb kis városa, történelmi hangulata, felújított terei gazdag műemlékekben és rengeteg látnivalót, érdekességet kínál az idelátogatóknak. Kőszeg gazdag rendezvényekben! A 151 éves fúvószenekar, a hírhedt várszínház, a nemzetközileg ismert japán dobegyüttes, a kiállítások, gasztronómiai fesztiválok, és természetesen a városkörnyéki és natúrparki programokat is mind-mind hozzájárulnak az igazi Kőszeg élményhez! A környék ezer apró csodát és érdekességet rejt, a hegység lábánál megbújó kis települések is számos látnivalóval büszkélkedhetnek!
A hegytetőre vezető út mellett álló, fakeresztekre erősített festett táblák helyett 1763-ban kő stációkat állítottak (Georg Schweitez munkája), ezeket később (1890-ben) a templomkerítésbe falaztak be, amikor 14 új stációt helyeztek el a sétány mellett (Ludwig Shöne alkotásai). A templomhoz kőfallal védett kert és remetelak csatlakozik (emléktáblán olvashatjuk, hogy itt van eltemetve gróf Wels Henrik, a templom első festője, Kőszeg egyik remetéje). A templom mellől Kőszeg városának és környezetének nagyszerű panorámájában gyönyörködhetünk. Stájer házak A Stájerházak néven ismert épületegyüttes Kőszegtől mintegy tíz kilométerre, a Kőszegi-hegységben áll. Az első két épületet Kőszeg városa a XVIII. század végén lakóháznak építette Stájerországból 1750-ben, Mária Terézia Erdőrendtartásának (erdőtörvényének) kiadása után, a szakszerű erdőgazdálkodás megkezdésére behívott erdészek számára. Az erdőőrök 1780 tájától egészen 1954-ig laktak itt, és 1920 után panziót is berendeztek, ahol olcsón árusították teheneik friss tejét, az abból érlelt sajtot, valamint kenyeret, szalámit és bort.