Eddig négyszer jártam Csehországban: sétáltam Frídek-Místek boltíves házakkal keretezett főterén, lenyűgözött Ostrava UNESCO világörökség részeként nyilvántartott gyárkomplexuma, barangoltam Prága óvárosának utcáin és ittam igazi csapolt cseh sört egy hangulatos hospodá-ban. Csehország számtalan látnivalót, érdekes programot ígér az odalátogató turistáknak. Az ország fővárosa, Prága, Európa egyik közkedvelt turisztikai desztinációja. Itt találkozik a modern a régivel, a történelem a mondákkal, a valóság az álmokkal. Prágát egyszer látni kell! Prága történelméről röviden A 10. században ezen a területen több kisebb település jött létre, a Moldva folyón több átkelő hely is volt, az egyik pedig éppen a Károly híd helyén volt. Bajor kereskedők telepedtek le a 11. században és virágzásnak indult a régió. A települések egy része hamar összenőtt, I. Vencel uralkodásának idején (1230-1253 között) pedig már önálló várossá nőtte ki magát. Prága legszebb 15 látványossága, amiket te sem hagyhatsz ki a cseh fővárosban! harmadik oldal. A folyó közelsége miatt több árvíz is elöntötte a várost, ezért a 13. század végén elkezdték feltölteni, így a román stílusú épületekre gótikus házak épültek.
században élte. A Luxemburgiak (Luxemburgi János és Zsigmond), valamint a huszita mozgalmak idején (1310-1437 közötti időszak) fontossága messze megelőzte a többi cseh királyi városét. 1360-tól épült meg sok más jelentős palota mellett az Óvárosi téren a prágai burzsoázia központi épülete, a Városháza, a hatalom a patríciusok kezébe került. 1348-ban, az Óváros túlnépesedését követően IV. Prága belvárosa - az Ó- és Újváros (Staré-Nové Mesto) látnivalói | Flickr. Károly megalapította az Újvárost (Nové Mesto), ahol az Óvároshoz hasolóan ugyancsak sorra épültek az egyházi és világi épületek. A Fehérhegyi-csatában (1620. november 8. ) elszenvedett vereség után az Óváros vesztett jelentőségéből, de 1784-től, a városrészek egyesítését követően továbbra is sikerült megtartani elsőbbségét a mai nap is. Kimagasló szerepe építészeti stílusainak sokféleségében mutatkozik meg, annak ellenére is, hogy 1893-ban az Óváros egy részét lebontották, helyére bérházakat emeltek, de ettől eltekintve a mai napokra is számtalan régi, középkorból való műemléképület maradt fenn, amelyek 1971 óta történelmi műemlékként védettek, 1992 óta pedig az UNESCO Kulturális Világörökségi listáján is szerepelnek.
Prágában a rengeteg látnivaló, múzeum, templom és persze söröző mellett, elég nehéz kiszűrni mit is érdemes igazén megnézni….
Szent Vitus székesegyház homlokzata (saját kép) Arany utcácska Egyedi hangulatú utca a várban található. Az apró házai a 16. században épültek és a vár védői laktak bennük, ezért eredetileg Íjászok utcájának nevezték. Későbbi nevét a később odaköltöző aranymívesek után kapta. A II. világháború után állami tulajdonba kerültek. Sajnos 24 házból 16 maradt meg, 9-ben kiállítás működik. Az egyik kis házban (22. szám alatt) lakott egy rövidebb ideig Franz Kafka író. Károly híd A Moldva legrégebbi hídja, 1357-ben kezdték építeni egy korábbi híd alapjaira. Látnivalók Prágában – Helló Prága. Alapkövét IV. Károly német-római császár tette le, ezért nevezték el a hidat Károly hídnak, de csak 1870-ben. A híd 10 méter széles, 516 méter hosszú – járműforgalom nincs rajta. A kőhidat barokk szobrok díszítik, két végét pedig gótikus tornyok őrzik. A híd szinte folyamatosan zsúfolt, az egyedi hangulatot mutatványosok, zenészek és árusok biztosítják. Életkép a Károly hídon (saját kép) Óváros tér A Károly hídtól kb. 10 perc sétára található tér a 13. században alakult ki.
Legjobb prágai látványosságok: Lőportorony A Lőportorony a prágai Óvárosba vezető eredeti kapuk egyike, amely a XI. században épült (a XV. században pedig újjáépítették). Nevét onnan kapta, hogy a XVII. században lőpor tárolására használták. Innen indult a cseh királyok koronázási ceremóniájának útvonala, ami az Óvároson át végigment a Károly hídon, egészen a Prágai várig, ahol végül a Szent Vitus-székesegyházban került a korona az újdonsült uralkodó fejére. A Lőportorony egy rövid, fedett híddal csatlakozik II. Ulászló magyar király egykori palotájához – az ő nevéhez fűződik a torony 1475-ös újjáépítése is. A néhai palota ma a prágai Reprezentációs házként funkcionál és továbbra is híddal csatlakozik a toronyhoz. Prága legfontosabb látnivalói nevezetességei. Mindössze 186 lépcső meghódítása után a toronyból csodás kilátás nyílik az Óvárosra. Legjobb prágai látványosságok: Régi-új zsinagóga A Régi-új zsinagóga Prága egykori zsidónegyede területén található. Ez Európa legöregebb, a mai napig is használt zsinagógája – a legenda szerint falai a Második Templom köveiből épültek, amelyeket egyenesen Jeruzsálemből hoztak Prágába az angyalok.
Szép lassan teljes virágpompába borul hazánk legnagyobb és legtöbb növényfajjal büszkélkedő botanikus kertje, a Vácrátóti Botanikus kert. A tévesen Vácrátóti Arborétumként is hívott, több mint 180 éves műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus kertben minden tavasszal több ezer tulipán pompázik. Vácrátóti Botanikus kert A botanikus kert kastélyparkból alakult ki, első írásos említése 1827-ből származik. Többszöri tulajdonos váltás után 1871-ben Vigyázó Sándor gróf vásárolta meg a birtokot. A gróf az eredeti kastélyt átépítette és a kertben is hatalmas munkákat indított el. A kerten átfolyó Sződ-Rákos patak és egy meglévő tó az átalakításával kis hidakkal, vízeséssel tarkított, összefüggő tórendszert alakítottak ki. A kitermelt nagy mennyiségű földdel az amúgy is lankás domboldalakat még változatosabbá tették. A romantikus hatást alagút és vízi malom építésével tették teljessé a 19. Vácrátóti arborétum - az ország legnagyobb botanikus kertje - Csodahelyek.hu. század végén. A gróf halála utáni időszak borzalmas pusztítást hozott. A tulajdonjog körüli pereskedés, az új tulajdonos általi bontások, fairtások, majd a második világháború rombolása nem maradtak következmények nélkül.
27 hektárnyi területen 13000 növényfajt, valamint 62 madárfajt ismerhetünk meg Váctól 13 km-re, Vácrátót arborétumában. De nem csak emiatt érdemes ellátogatni a különleges Nemzeti Botanikus Kertbe! A Vácrátóti arborétum története A botanikus kert a vácrátóti kastélyparkból alakult ki a 18. század végén – a 19. század első harmadában, a magyarországi angolkertek mintájára. 1928-ban az elhanyagolt rátóti kastélypark a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került, az Akadémia azonban nem vállalkozott fenntartására. Az értékes növénygyűjtemények tönkrementek, a pusztuló fenyvest kivágatták, a kastélyt lebontották. 1952-ben megalakult az MTA Botanikai Kutatóintézete. Vácrátóti botanikus keri hilson. Helyreállították az eredeti úthálózatot, kivágták a gyomfákat és bozótot, nagyarányú szaporításba kezdtek a több évtizede pusztuló növényzet pótlására. Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót Renoválták a szentimentális tájképi kertstílus jellegzetes elemeit (vízimalom, műrom). Az ezredfordulóra újraépültek a kerti hidak, a műemlék kovácsoltvas díszkaput 2005-ben újították fel, a látogatók tájékoztatására új térképeket és szemléltető táblákat helyeztek ki.
Gyökere számos esetben odvasodik, olyan mintha átszúrták volna. Szárlevelei lándzsásak, vagy keskeny-hosszúkásak. Kék színű, harang alakú virágai a felső levelek hónaljában ülve nyílnak. Rokonai, a jól ismert enciánkék virágú tárnicsok a magashegységek havasi rétjein pompáznak, a keresztesfű azonban alacsonyabb régiókban él, középhegységekben, legelőkön, irtásréteken... Hírek A város egy ökoszisztéma-rendszer. Hogyan hatnak az urbanizációs folyamatok ránk történelmi és építészeti szempontból? Vácrátóti botanikus kert térképe. Melyek az ökológiai szabályok és melyek azok, amiket a városi élet során követünk? Miben különbözik a városi ökoszisztéma a természetes rendszerektől? Milyen lesz a jövő városa? Az urbanizáció, az építészet, a történelem és az ökológia egy fedél alatt. A városiasodás hatásairól szól programunk, amely a Kerti Mozipiknik folytatásaként jött létre. Az urbanizáció jelenleg több folyamatban lévő ökológiai kutatás témája, melyeket az élménynap során interaktív, tudományos kalandok formájában ismerhetnek meg kicsik és nagyok 11:00 és 16:00 óra között, a Nemzeti Botanikus Kert ősi fái alatt.
Gazdasági udvar 105. Nyugati ostorfa ( Celtis occidentalis) 106. Hárs ( Tilia) csoport 107. Árnyas völgyek, mocsárvidék és barlangok – 7 kirándulóhely, ha a strand helyett a természetben hűsölnél. Amerikai kőris ( Fraxinus americana) 108. Pihenőhely 109. Berkenyeház Elérhetőségek, megközelítés MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet – Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót Cím: 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. Tel: 06 28 360 122 Fax: 06 28 360 110 e-mail: botanikuskert(kukac); Szállást keresel a közelben? Itt érdemes körülnézni >> Fotók: Drabik Ákos Sort by Recent Most Positive Most Helpful Látogatók véleményei