Ruhák, cipők, táskák, ékszerek, stb. ajánlásakor valahogy mindig mellőzzük a hazai tervezőket. Nem tudom, miért alakult ez így, de itt az ideje változtatni ezen. 🙂 Az elkövetkező pár napban magyar tervezők munkáiból fogok válogatni, elsőnek Vágó Réka cipőit mutatom meg Nektek. Valami, ami kék: Ezek a cipők alkotják Réka aktuálisan elérhető menyasszonyi kollekcióját. A weboldalán van egy "sale" album is, abban találtam egy másik cipőt, szintén valami kék, a türkizesebb árnyalatok kedvelőinek. 🙂 Melyiket választanátok? 🙂 Ezúton is köszönjük kedves olvasónknak, Melindának, hogy a tervezőnőt és kollekcióját figyelmünkbe ajánlotta! 🙂 Forrás:
Azt állítja, ő bizony színes, magas sarkú cipő lenne, de imádja a lapos talpúakat is, egyik kedvenc ruhadarabja a szürke póló, amiből "vagy hatszáz" van a szekrényében. Vágó Réka cipőtervező nem a klasszikus értelemben vett sztár, de - ha közvetve is - köze van a világukhoz. A Sztárgardrób sorozatában most a magyar divatvilág egyik nagy bennfentesének kedvenceit mutatjuk meg. Amikor Liptai Claudia a legutóbbi Megasztár-széria adásában egy különleges formájú, napsárga cipőben vezette az egyik döntőt, a fél ország biztosan tudta, ki volt a feltűnő lábbeli tervezője. Vágó Réka tíz éve van a szakmában, ez idő alatt megannyi híresség lábát látta már közvetlen közelről. A műsorvezető-színésznőn kívül tervezett már egyedi cipőt Gubás Gabinak, Horváth Évának, Zsédának és Oroszlán Szonjának. Utóbbi például olyan cipőt kapott az egyik gálára, aminek fémkulcs-sarka volt. Kattints a képre a galériáért! Réka szerint ha valaki egyedi cipőt szeretne, teljesen mindegy, hogy sztár-e vagy sem, sőt! "Egy hírességnél számítasz arra, hogy vannak allűrjei.
A kényes területekre ezért csak díszítőpántokat tervezek" – árulta el Vágó Réka, aki a magas minőség és elegancia képviselőjeként az ugyanezen értékek mentén működő Miele bemutatótermében beszélt a tervezés folyamatáról. Emellett azt is kifejtette, hogyan válasszunk minőségi, szép és kényelmes lábbelit. Kényelem vs esztétikum? "Sokan beáldozzák a kényelmet az esztétikumért, pedig a kettő nem zárja ki egymást. Ahhoz azonban, hogy mindkettő működjön, meg kell ismerni a saját lábunkat. Meg kell tanulni, milyen típusú cipő passzol a lábformánkra, és ezt szem előtt tartva választani. Az üzletben vegyük kézbe, nézzük meg alaposan a lábbelit, milyen az anyaga, milyen a rögzítése, mennyire tűnik stabilnak. Szagoljuk is meg, hiszen akárcsak egy gyümölcs ízét, a cipő minőségét is sejteti az illata. Majd bújjunk bele, mert a legjobb cipőnek is kell 2-3 perc, amíg felveszi a láb hőjét és elkezd a lábformához igazodni. Ha 4-5 perc múlva sem enged, akkor később sem lesz kényelmesebb" – fejtette ki a tervező, aki a workshopon rámutatott: a magyar vásárlók nagyon árérzékenyek és akárcsak a ruhákkal, a cipőkkel is inkább rövidtávra terveznek.
Emlékszel arra a réges-régi reklámszövegre, ami úgy beleült a fülbe: Alakomhoz a forma – Amfora...? Nos, ez lehetne az én szlogenem is, ha a cipőtervezésre utalok, egyszerű, pontos, igaz. A jó cipő pontosan attól jó, hogy egyrészt anatómiailag passzol, megtart, nem szorítja el a keringést, egyensúlyt teremt, másrészt a bőr fantasztikus anyag. Egy bőrből készült jó cipő pár óra viselés után felveszi viselője lábának formáját. Finoman illeszkedik, idomul, passzol. Az más kérdés, hogy tudni kell, milyen alkalomra szeretnénk azt a bizonyos cipőt. Tervezek én is olyan magas sarkú, a luxus érzését adó darabot, amelyikről pontosan tudjuk, hogy viselője nem abban fogja áttáncolni az éjszakát. De ettől függetlenül is igyekszem tervezőként a lehető legstabilabb formát megrajzolni. Egyéni megrendelésekre is tervezek, és ezt nagyon szeretem. Nem csak azért, mert ez egy nagyon bizalmas helyzet, ahogy szemügyre veszem, megtapintom a megrendelő lábát. Azért is, mert szinte azonnal meglátom benne, neki mi lenne igazán előnyös egészsége szempontjából, és azt is, mi állna neki valami egészen fantasztikusan.
Viszont vannak olyan elemei a cipő piacnak, ahová érdemes már most betörni. Mire gondolsz? Ha egy kényelmes tangócipőt készítek, amire a táncosok vevők, akkor azt Európa bármely országában el tudom adni. Egyelőre magamon és néhány táncoson tesztelem, de ha ezen túl vagyunk, akkor indulhat a gyártás is. Létezik olyan cipő, amit reggel felveszek, egésznap járok benne, és este, amikor leveszem, nem fáj a lábam? Nagyon sok függ attól, hogy ki viseli. Hány éves, gyakorlott magas sarkú viselő-e, mennyit hordja, milyen a cipő kialakítása? A cipő oldaláról nézve lehet olyan lapos sarkút készíteni, ami nagyon kényelmetlen, és olyan magas sarkút, ami igazán kényelmes. Minden a cipő felépítésén múlik. Hová esik az alátámasztás, mennyire tartja a lábat. Függ attól is, lúdtalpas-e a viselője? A bizonyíték a kényelmes cipő létezésére az a rengeteg sms és levél, amit az elégedett vásárlóktól és leginkább a menyasszonyoktól kapok. Más egy esküvői cipőt tervezni? Már eleve az esküvői divat meghatározza, milyen lehet a cipő.
Porcelánt, csipkét, jó ízlést. És ha nem tellett másra, csak fejenként egy szelet húsra, azt is finom porcelánból, ezüstkéssel, villával ették. Ott ezt láttam. Az anyai nagymamámnál meg azt, hogy mindennap kerül főtt étel az asztalra, mert a nagypapám számára ez volt fontos. A mai napig nem tudok úgy beugrani hozzá, hogy ne lenne háromféle fogás a hűtőben. Nagymamám egyébként a divatikonom… már 87 éves, de a mai napig koromfeketére festi a haját, és csak manikűrözött körmökkel lép ki az utcára. Figyel rám. Ebben a boltban ugyan még nem volt, de a másik boltban megjelent. Leült az egyik fotelba, és onnan nézte a cipőket, az eseményeket. Kölcsönös volt a tisztelet, az öröm. Hogyan tervezel, mi a munkafolyamat? Nagyon korán kelek, sokszor már négy körül ébren vagyok, kávézom, vagy ősszel, télen a mézes-citromos tea is bekacsint. Ezeken a hajnalokon, reggeleken hagyom, hogy az addig ért hatások átfolyjanak rajtam, agyban-lélekben dolgozom. Tervezek. De az otthonom és a műhely már nincs együtt.
Magad válogatod ki a cipők alapanyagát, a bőröket? Természetesen, évente többször is részt veszek kiállításokon, vásárokon, ahol a bőrtől kezdve a kaptafán keresztül az utolsó kis kövecskéig mindent beszerezhetek. A bőrvásár fantasztikus, aki szereti ezt az anyagot, annak maga a bőrmennyország. A szivárvány minden színében pompázó bőröket állítanak ki, van ott kecske-, rája-, marhabőr, alig van határ. Imádom, és nem véletlenül áll hozzám közel ez az anyag. Ahogy gyerekként az agyagot, úgy a bőrt is azért szeretem, mert jól formázható, mégis tartása van. Szeretem az anyagokat megérinteni, a markomba gyűrni, a bőrt lehet. Van kedvenc színed? Nincs, én a SZÍNEKET szeretem, és a színkombinációkban hiszek. Játszani szeretek a színekkel. Azt tudom, hogy versenytáncoltál, innen az igény is, hogy jól hordható, egészséges cipőket tervezz, és hogy háromévesen kaptad az elő topánod. De honnan az indíttatás? A szüleid hasonlóan kreatív emberek? Anyukám is, apukám is műszaki beállítottságú emberek, mi az öcsémmel ketten mégis a művészet felé indultunk.
A bírói illetményemelés szükségességéről 2019. 06. 25. A bírói függetlenség egyik lényeges összetevője a törvényben garantált, átlátható és tisztességes illetmény. A bírák az ítélkezési munka mellett – néhány kivételtől eltekintve – nem végezhetnek más kereső foglalkozást, megélhetésüket a bírói illetményből biztosítják. 2018 februárjában az Európai Unió Bírósága is kifejtette, hogy a hivatás felelősségével arányos illetmény hiánya sérti a bírói függetlenséget (C-64/16). 2004 óta nem volt átfogó bérrendezés a bírói karban. Felrúgva a több évtizedes gyakorlatot, 2018 szeptembere óta az ügyészek olyan pótlékemelésben részesültek, amelyből fakadóan átlag 10-20%-kal több illetményt kapnak, mint az azonos szinten, azonos szolgálati idővel rendelkező bírák. A bírói illetményalap 2019 májusában a nemzetgazdasági átlagkeresetet mindössze 23%-kal haladta meg, amely a rendszerváltás óta a legkisebb különbség, és a bírói kar példátlanul alacsony anyagi megbecsülését tükrözi. Bírói illetményalap 2013 relatif. A jelenlegi igazságszolgáltatási modell bevezetése óta a minimálbér 91%-kal, a bruttó nemzeti átlagkereset 72%-kal emelkedett, ehhez képest a bírói illetmény növekedése csupán 16% volt.
A bírói illetményalap 2019 májusában a nemzetgazdasági átlagkeresetet mindössze 23%-kal haladta meg, amely a rendszerváltás óta a legkisebb különbség, és a bírói kar példátlanul alacsony anyagi megbecsülését tükrözi. A jelenlegi igazságszolgáltatási modell bevezetése óta a minimálbér 91%-kal, a bruttó nemzeti átlagkereset 72%-kal emelkedett, ehhez képest a bírói illetmény növekedése csupán 16% volt. A korábbi ígéretek ellenére nem került az Országgyűlés elé olyan törvényjavaslat, amely rendezné a bírói illetményeket, noha több tervezet is született. Az igazságügyi tárca által korábban jelzett "technikai probléma" nem elfogadható magyarázat a bírói illetményrendezés ismételt elmaradására – szögezték le. A bírói illetményemelés szükségességéről - Országos Bírói Tanács. Rámutattak: az OBT – mivel az OBH elnöke megtagadta a bíróságok javaslatainak továbbítását – 2019-ben nem tudott dönteni anyagi és egyben erkölcsi elismerést jelentő díjak és címek adományozásról. Nem megfelelő az OBH elnökének gyakorlata, hogy egyszeri jutalmazással, saját belátása szerint adott juttatásokkal próbálja kompenzálni az alacsony illetményt és az OBT által megítélhető címeket, elismeréseket.
Mindez nem pótolja a törvényben előírt, a bírói hivatás méltóságának és a felelősség súlyának megfelelő javadalmazást, ezzel sérti a bírói függetlenséget. Az Országos Bírói Tanács kiáll amellett, hogy a bírói kar törvényes illetménye jelentős – az ítélkezést végző bírákra összpontosító – illetményrendezést igényel, és hogy a bírákat a diszkrecionális jutalmazás és vezetők által adható plusz juttatások gyakorlatával se lehessen befolyásolni – emelték ki. Bírói illetményalap 2012 relatif. OBT 2019. június 24-ei ülésének összefoglalója és határozatai itt tölthetők le.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A kormány betartotta ígéretét: a bírák és az ügyészek illetményemelésének harmadik szakaszát is megszavazta az Országgyűlés – közölte az Igazságügyi Minisztérium. Emlékeztettek, hogy a kormány 2019-ben a bírák és az ügyészek illetményének három lépcsőben történő emeléséről döntött, ezért az elfogadott 2022. évi költségvetés alapján a bírói és ügyészi illetményalap – az idei 12 százalékos emelés után – jövőre 13 százalékkal nő. Hozzátették: tavaly januártól a bírák számára egyösszegű, átlagosan 32 százalékos, míg az ügyészek számára szintén egyösszegű, átlagosan 21 százalékos illetményemelés valósult meg, amivel egy szintre került a bírák és ügyészek fizetése. A három ütemben történő béremelésnek köszönhetően összesen több mint 60 százalékos illetményemelésre kerül sor. A döntés majdnem háromezer bírót és kétezer ügyészt érint – jelezték. Bírói illetményalap 2020. Az IM szerint a magyar bíróságok teljesítménye kiemelkedő, ezt támasztják alá az EU 2020. évi igazságügyi eredménytáblájának számai is, amelyek szerint a bíróságokon az ügyek eldöntéséhez szükséges becsült idő uniós összehasonlításban alacsony, a bíróságokon jellemzően nem keletkezik ügyhátralék, hanem az egy év során eldöntött ügyek száma jellemzően még magasabb is, mint a beérkezőké.
2019. november 20. Napi Érdemben nő a bírák, ügyészek fizetése A kormány három részletben emeli a bírák és az ügyészek illetményét: január 1-jétől a bírák átlagosan 32 százalékos, az ügyészek 21 százalékos illetményemelésben részesülnek, majd 2021-ben és 2022-ben 12, illetve 13 százalékos emelésben – jelentette be Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. Megszavazta a bírák és ügyészek illetményemelésének harmadik szakaszát az Országgyűlés - Napi.hu. 2019. november 13. Elfogadta az Igazságügyi Bizottság az OBH elnökének beszámolóját Vita nélkül fogadta el és terjeszti az Országgyűlés elé az Igazságügyi Bizottság az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének 2018. évi beszámolójáról szóló határozati javaslatát, miután a testület mai ülésén meghallgatta dr. Répássy Árpád elnökhelyettes tájékoztatását. Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Úgy értékelt: az illetményemeléssel "minden eddiginél erősebbé teszi a kormány a bírói függetlenséget". Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem csak a bírák illetménye fog emelkedni, de korrigálják a jelenlegi illetményrendszer számos problémáját is. Példaként említette, hogy az új rendszer jobban fogja ösztönözni a fiatal jogászokat a bírói hivatás vállalására. A sokéves gyakorlattal rendelkező bírák munkáját és a vezetői felelősséget is jobban elismeri, így várhatóan többen fognak pályázni a felsőbb fokú bíróságokra. (Fotó: MTI/Illyés Tibor) Az elnökhelyettes történelmi jelentőségűnek nevezte az illetményemelést, mondván, "alapvető és elvi jelentősége van" annak, hogy a bíró és az ügyész ugyanolyan illetményben részesüljön. Répássy Árpád megköszönte a bíróknak, hogy évek óta olyan teljesítményt nyújtanak, ami a magyar igazságszolgáltatást Európa élvonalában tartja. Bírói illetmény - - Jogászvilág. Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a döntés közel háromezer bírát és kétezer ügyészt érint. A bírák illetményemelése 2020-ban 9, 5 milliárd forintot tesz ki, az ügyészeké pedig 4, 5 milliárdot.
A kormány 2019-ben a bírák és az ügyészek illetményének három lépcsőben történő emeléséről döntött, ezért az elfogadott 2022. évi költségvetés alapján a bírói és ügyészi illetményalap - az idei 12 százalékos emelés után - jövőre 13 százalékkal nő. Tavaly januártól a bírák számára egyösszegű, átlagosan 32 százalékos, míg az ügyészek számára szintén egyösszegű, átlagosan 21 százalékos illetményemelés valósult meg, amivel egy szintre került a bírák és ügyészek fizetése. A három ütemben történő béremelésnek köszönhetően összesen több mint 60 százalékos illetményemelésre kerül sor. A döntés majdnem háromezer bírót és kétezer ügyészt érint - jegyezte meg az IM. Az igazságügyi tárca szerint a magyar bíróságok teljesítménye kiemelkedő, ezt támasztják alá az EU 2020. évi igazságügyi eredménytáblájának számai is, amelyek szerint a bíróságokon az ügyek eldöntéséhez szükséges becsült idő uniós összehasonlításban alacsony, a bíróságokon jellemzően nem keletkezik ügyhátralék, hanem az egy év során eldöntött ügyek száma jellemzően még magasabb is, mint a beérkezőké.