De ha egyszer mindannyian tudjuk, hogy a körülmények miatt túlfeszítettük magunkat, emiatt hajlamosabbak voltunk megbántódni, mégis mi okozza azt, hogy sokszor ennyire nehéz a megbocsátás? Döntések és érzelmek Ahhoz, hogy részletesebben megértsük, mi zajlik le bennünk a sértődés után, tudnunk kell, hogy kétféle megbocsátás létezik: a döntési és érzelmi. Mint az a nevéből kikövetkeztethető, a döntési megbocsátás hamarabb következik be, ilyenkor racionálisan átgondolva a történteket úgy döntünk, hogy nincs értelme a haragtartásnak. Ez esetben érzelmileg még nem léptünk túl az eseményeken, azonban az ésszerűségre támaszkodva elengedjük őket. Ilyenkor, mivel az érzelmeink még vitatkoznak értelmünkkel, előfordulhat "visszaesés", amikor ismét felszínre törnek a negatív érzelmek, és legyőzik a rációt. Ezek után nem meglepő módon érzelmi változatról akkor beszélhetünk, ha az érzelmeink is nyugovóra tértek a megtörtént események felett, így végérvényesen el tudjuk engedni a rossz érzéseinket. Nem meglepő, utóbbi változat az, amely később következik csak be, azonban ennek megtörténte jelzi a végérvényes lezárást.
A megbocsátásra való képtelenség hátterében a büntetés szűnni nem akaró igénye áll, egy olyan, mindenféle reális alapot nélkülöző elképzelés, miszerint a haragunkkal árthatunk a másik félnek. Mindannyian voltunk már olyan helyzetben, amikor azért nem tudtunk megbocsátani valakinek, mert akkor úgy éreztük volna, hogy nem bosszuljuk meg azt, ahogyan ő viszonyult hozzánk. Ezért inkább fenntartottuk magunkban az iránta táplált megvetést, haragot, gyűlöletet. A probléma azonban ezzel az, hogy a düh érzését ilyenkor mi éljük meg, mi cipeljük magunkkal, a mi testi-lelki egészségünket károsítja, míg a másik személyre sok esetben semmiféle hatással nincs. Azaz, ha megbocsátunk valakinek a múlt sérelmeiért, akkor ezzel nem neki teszünk jót, hanem önmagunknak. Vannak olyan esetek, amikor a neheztelés vagy netán a gyűlölet olyan mélyen fészkel az emberben, hogy egy életen át képtelen a megbocsátásra. Gyakran így éreznek szüleik iránt a gyermekkorukban sokat bántalmazott személyek, vagy az a feleség, akinek nagyon sok durvaságban és megaláztatásban volt része a férjétől.
Hogyan tudnék továbblépni? - A bosszú és a megbocsátás pszichológiája leírása "Tényleg szeretnék megbocsátani és továbblépni - de egyszerűen nem megy! " "Bosszút akarok állni azért, amit ellenem tett - ha megkapná, amit érdemel, akkor végre megkönnyebbülnék! " Ismerős mondatok, érzések? Egy-egy súlyos (sőt, olykor akár apróbb, de komolynak megélt) sérelem után az ember könnyen válhat múltjának foglyává, aki nem tudja élvezni a jelent, mert figyelmét a fájdalom, a veszteség, a méltánytalanság érzése és az intenzív bosszúvágy köti le. Ráadásul sokszor még bűntudat és szégyen is kínozza, amiért minden igyekezete ellenére képtelen megbocsátani, és agresszív gondolatok járnak a fejében. Hogyan tehetjük le azokat a terheket, amelyek cipelése nemhogy nincs hasznunkra már, de megakadályozza, hogy teljes, örömteli és értelmes életet éljünk? Miért nem hozza el a remélt megkönnyebbülést a bosszú? Ha megbocsátunk, azzal nem mentjük-e fel a sérelem elkövetőjét a felelősség alól? Milyen testi és lelki hatásai vannak a bosszúvágynak és a megbocsátásnak?
Három közös vonást azonban mindegyikben felfedezhetünk. Egyrészt, amikor megbocsátunk, sokkal kiegyensúlyozottabb véleményünk lesz arról a személyről, aki megbántott minket, másrészt csökkennek a negatív érzéseink iránta, harmadrészt pedig nem akarjuk őt tovább büntetni, vagyis nem követelünk kártérítést. A lényeg tehát, hogy amikor az emberek megbocsátanak valakinek, gondolataik és érzéseik pozitívabbá válnak az iránt, aki megsértette őket. Eddig viszont nemegyszer vezet rögös út. Bizonyos időnek el kell telnie ahhoz, hogy őszintén meg tudjunk bocsátani. Lehet, hogy az eszünkkel tudjuk, nem kellene haragot tartanunk, az érzéseink viszont meggátolnak minket abban, hogy továbblépjünk. Döntési kontra érzelmi megbocsátás Hogy is van ez? A pszichológia kétféle megbocsátást különböztet meg, az egyik a döntési, a másik az érzelmi. Mint a neve is mutatja, a döntési megbocsátás egy racionális döntés eredménye, és már akkor is bekövetkezhet, amikor még negatív érzéseket táplálunk a másik iránt.
A reggeli rohanásban az embernek jól jön az a 10 perc is, amit meg lehet spórolni azzal, ha nem kell elkészíteni a reggelit. Azonban az előző nap pillanatok alatt összedobható, másnapos zabkása, overnight oats angolul, nemcsak emiatt az egyik legjobb találmány. Elképesztően egészséges, és akár még a fogyáshoz is hozzájárulhat. A zabkása ugyanis rengeteg rostot tartalmaz, ami hamar jóllakottságot okoz, és segít, hogy az ember sokáig ne éhezzen meg. Zabkása főzés nélkül trailer. Ha pedig a zab fölé friss gyümölcsöket halmoz, még tovább növelheti a rosttartalmat, viszont nem növeli jelentősen a reggeli kalóriatartalmát. A sok rost a Massachusetts-i Egyetem orvosi karának kutatásai szerint kulcsfontosságú a fogyás szempontjából, hiszen segít elkerülni a falási rohamokat azáltal, hogy sokáig eltelít. Így készítsd a zabkását főzés nélkül! A másnapos zabkásához elsősorban egy befőttesüveg vagy csavaros tetejű, hosszúkás, műanyag tál kell, ugyanis ebben a legegyszerűbb elkészíteni a kását. Az sem utolsó szempont, hogy a zárható üveget könnyű bedobni egy szatyorba, és akár magaddal viheted a munkahelyedre is.
Reggel a friss málnával fogyasszuk. Garantáltan nem leszünk éhesek ebédig, de 10 óráig biztosan kibírjuk. Tipp / megjegyzés: Egyszerű, nagyszerű, egy próbát megér és igen, ne fogd vissza magad, nyugodtan használj más gyümölcsöt. Egy két ötletpár: alma-fahéj, banán-kakaópor, banán-kókuszreszelék, aszalt sárgabarack-mandula. A sor végtelen, de ezek nagy kedvenceim. Zabkása főzés nélkül 2. Topánka Vera ( 90 Recept) A Nuts 'n' Roll blog szerzője vagyok. Szeretek sütni-főzni. A blogomon további ínycsiklandó recepteket találtok.