Vajon meddig lesz luxus a rövidített munkahét, hogyan kerülhető ki a túlórázás csapdája, és tényleg jót tesz a bolygónknak, ha kevesebbet dolgozunk? A 4 napos munkahét kipróbálását Angliában leginkább a pandémia hívta életre, mivel a világjárvány idején nagyon sokan tértek át a távmunkát is magában foglaló hibrid munkavégzésre, ez pedig egyszerűen átírta azokat a mintázatokat, amelyek alapján a munkahelyen dolgoznak az emberek, leginkább a reggel 9-től délután 5-ig tartó, öt munkanapos beosztást. Joe O'Connor, a 4 Day Week Global igazgatója a Guardiannek elmondta, hogy a munkaszervezés szempontjából nincs értelme visszaforgatni az idő kerekét a járvány előtti időkbe. Egyre több cégvezető ismeri fel, hogy a munkaórák száma helyett a munka minőségére kell fókuszálni, a pandémia pedig ráirányította a figyelmünket arra a kérdésre, hogy mit tartunk egészségesnek a munka-magánélet egyensúlyát tekintve. Tavaly Izlandon már lezajlott egy hasonló kísérlet: akkor 2500 ember bevonásával és a reykjavíki önkormányzat, valamint a kormány partnerségével próbálták meg valamelyest rövidíteni a munkahetet.
Cégvezetőként elsősorban Ön is a vállalat érdekeit tartja szem előtt, azt, hogy minél jobban teljesítsen a cég, a bevételek pedig folyamatosan növekedjenek. Vajon a 4 napos munkahét lehet egy olyan újdonság, ami a profit növekedését, a vállalat fejlődését célozza miközben a munkavállalók is elégedettek? Nagy kérdés, hogy lehetséges-e mind egyszerre? A legújabb kutatások szerint azonban LEHETSÉGES! Számos olyan ország és cég van, akik kipróbálták a rövidebb munkahetet, többek között Japánban a mindenki által jól is ismert Microsoft is tett egy próbát. Azok az irodák, akik pénteken bezártak nem mutattak hanyatlást, sőt a termelékenység 40%-os növekedését eredményezték. Igaz, hogy ez kimagasló szám, de a többi kutatás is legalább 20%-os emelkedésről számol be. Hogy lehetséges az, hogy kevesebbet dolgoznak a munkavállalók, de mégis jobban teljesítenek? A kulcsa az egésznek a kipihentség. Ennek köszönhetően jobban tudnak koncentrálni a dolgozók, kevesebb szünetre van szükségük, jobban értékelik a munkahelyüket, vidámabban mennek be dolgozni, kevesebb konfliktus van és még lehetne sorolni… Egy cég egyik legfontosabb eleme az elkötelezett, jól teljesítő alkalmazott, hiszen ő az, aki a vállalat alapját képezi.
Sokan arról számolnak be, hogy már vasárnap este a munkahetet tervezgetik, hogy minden feladat beleférjen az idejükbe, és a rövidebb munkanapok miatt bizony túlóra is bőven előfordul. Akik kipróbálták 1926-ig a hétfőtől szombatig tartó munkahét volt az általános. Először Henry Ford próbálta ki a rövidebb munkahetet, ami aztán meg is hódította a világot és mára ezt tekintjük sztenderdnek világszerte. Magától értetődőnek tűnik tehát a régi ötlet leporolása. Egy 2020 márciusi kutatás szerint az amerikai munkavállalóknak jelenleg csak 5%-a dolgozik rövidített munkarend szerint. Egy másik kutatás eredményei alapján azonban a munkavállalók mintegy 83%-a szeretne 5 helyett csak 4 napot dolgozni egy héten, tehát igény mindenképpen mutatkozik az új megoldásra. A Covid-járvány idején egyre többen kezdtek kísérletezni a rugalmas munkavégzés különféle formáival. Mindannyian megismerkedtünk a home office fogalmával, és a 4 napos munkahét bevezetésére is láttunk példákat. Belgiumban például február óta a munkavállalók választhatják a rövidebb munkahetet.
A munka-magánélet egyensúlyát és a hatékony, célorientált munkavégzést szem előtt tartva úgy döntöttünk, négy csapat bevonásával elindítunk egy október végéig tartó teszt időszakot, melynek célja, hogy megtapasztaljuk, hogyan működik a 4 napos munkarend. Ezzel párhuzamosan egy átfogó kutatást is készítünk, hogy párbeszédet kezdeményezzünk a témában a munkaerőpiac szereplőivel " – ismertette a projekt hátterét Friedl Zsuzsanna, Chief People Officer. A pilot jelleggel indított időszakban a csapattagok változatlan alapbér mellett dolgoznak heti 4 napos munkarendben és kiemelt figyelmet fordítanak a gördülékeny munkaszervezésre és a tapasztalatgyűjtésre. A 4 hónapos teszt időszak legfontosabb célja az információgyűjtés. A gyakorlati adatok elemzésén túl, a munkaerőpiac összes szereplőjének véleményére is kíváncsi a Telekom, éppen ezért országos reprezentatív kutatást indítanak a témában. A kutatás vizsgálni fogja, hogy milyen forgatókönyvek lehetségesek a 4 napos munkahét kapcsán és hogy ennek bevezetéséről mi a véleménye a munkavállalóknak és az üzleti élet szereplőinek.
Persze, mindezt közösen az alkalmazottakkal kell megbeszélni, hogy ne éljék meg kényszerként. Ha valakinek nem komfortos a négy napos munkahét, annak adjuk meg a lehetőséget, hogy pénteken is dolgozhasson, mondjuk home office-ban. Határozzuk meg a célokat! A konkrét tennivalók előtt pontosan határozzuk meg, mit szeretnénk elérni a négy napos munkahét bevezetésével. Növelni szeretnénk a kollégák teljesítményét, a vállalat megtartó erejét, a bevételt, csökkenteni kívánjuk a hiányzások számát, minőségi munkatársakat szeretnénk megszerezni, motiválni szeretnénk kollégáinkat, jobb munka-magánélet egyensúlyt szeretnénk biztosítani, vagy a minőségi munkahelyi kultúra megteremtése a fő vágyunk? Ha mindezeket megfogalmazzuk, akkor a sikert, a mérföldköveket is könnyedén tudjuk követni. A sikerhez a gondolkodásmódon is változtatni kell. A pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy az emberek az objektív, könnyen mérhető sikerkulcsokra összpontosítanak, és figyelmen kívül hagyják az olyan minőségi tényezőket, mint produktivitás vagy well-being.
Lehet, hogy ideje változtatni végre? A hagyományos 9-től 5-ig, heti öt napban... A kormány a koronavírus-járvány alatt hozott eddigi legszigorúbb közegészségügyi célú intézkedése a március 8-tól 22-ig elrendelt általános üzletzárás, továbbá az óvodák és általános iskolák április... Mindenki érzi a pénztárcáján az infláció nyomását, néhány területen viszont a drágulást meghaladó mértékben emelkedtek a fizetések. Egyre aggasztóbb a munkaerőhiány az építőiparban. A legnagyobb probléma az, hogy a szektor nem tud versenyezni a külföldi árakkal. Egy új felmérés azt vizsgálta meg, hogy reálisak-e a munkakeresés szempontjából a friss, azaz a Z-generáció tagjainak elvárásai. Egyre több magyar tervezi, hogy külföldön próbálna szerencsét inkább. A Jooble felmérése alapján kiderült, hogy az álláskeresők 64, 4 százaléka szeretne külföldön munkát találni. A hibrid munkavégzés felülírta a munkavégzés eddigi szablyait. Így rendezkedhetünk be kényelmesen a kettős munkavégzésre. Ha valaki szonrong a munkahelyén, akkor az könnyen jelentkezhet olyan viselkedésformákban, mint a perfekcionizmus, vagy az örökös halogatás-
Ám a munkavállalók jelen körülmények között újra elkezdtek vele széles körben foglalkozni, remélve hogy a világjárvány árnyékában ismét napirendre kerülhet a kérdés. Ennek egyik oka az, hogy a termelékenységhez való viszonyunk egészen váratlan fordulatot vett: sokan tapasztalták, hogy otthonról dolgozva lényegesen hatékonyabbak voltak, és öt teljes napra már nincs szükségük egyheti munkájuk elvégzéséhez. Az amerikai FlexJobs felméréséből az derült ki, hogy a megkérdezettek 51 százaléka produktívabb az otthoni munkavégzésben - még a dolgozók szülők is. Ennek nem csak az az oka, hogy otthon nyugodtabbak a körülmények, jobban tudunk összpontosítani, de az is közrejátszhat, hogy azokat a tevékenységeket, melyekkel eddig csak az időt húztuk, otthonainkban elhagyjuk - már nincs rájuk szükségünk. Valójában sokan azt vették észre, hogy már nincs 5 napra való munkájuk, és a köztes időt csak elütötték bent az irodában valahogy. Ez nem egy új állítás: David Graeber, a London School of Economics antropológiai professzora a Bullshit Jobs című könyvében még 2018-ban alaposan körüljárta a kérdést kitérve arra is, hogy a szükségesnél több bentlét káros hatásokkal is járhat, például csökkent termelékenységgel, vagy akár nem kívánatos mentális-egészségügyi következményekkel.
Rózsaszín alsónadrág Rozsaszin virago fa 2017 500 Ft 25 000 Ft-tól előreutalással maximum 3db csomag 4 500 Ft 4 db csomagtól a szállítási költség külön megállapodás tárgyát képezi. Ilyen esetben emailben tájékoztatjuk a szállítási költség nagyságáról. Rendezés A meseszép díszcserjék nem hiányozhatnak egy kertből sem! A virágzó fajták tavasztól őszig mesés színekben pompáznak, míg az örökzöldek állandó szépségét akár a téli hónapokban is csodálhatjuk. Ha pedig virágzó cserjékből kialakított sövényet nevel, azok izgalmasan színesíthetik az örökzöldek hangulatát. Sárga-narancs nyáriorgona (Buddleja w. Sungold) Kód: 42071 Napos helyet kedvelő, gyorsan növekedő, kevés gondozást igénylő díszcserje. Gömbölyded alakú, fürtös, sárga virágai az ágak végein helyezkednek el. Kellemes illatot árasztanak. Jelenleg nem rendelhető Várható: 2020-08-15 Ár: 2200 Ft Virágzási időszak: júl • • • - szep • • • Sötétlila orgona (Syringa vulgaris Znamya Lenina) Kód: 44119 Nemes, oltott orgonafajta, sötétlila virágokkal.
A rózsaszínű virágzó fák kiválóan alkalmasak arra, hogy tavasszal és nyáron színnel töltsék meg kertjeinket. Ebben a cikkben 6 gyönyörű rózsaszín virágú díszfáról lehet olvasni, amelyeket a kertbe ültethetünk. Ezen fák többsége ősszel is egy lenyűgöző színskálát tud varázsolni a kertben. 1. Kanadai júdásfa A kanadai júdásfa egy gyönyörű virágzó fa, amelynek rózsaszín virágai tavasszal, közvetlen az ágak mentén, nagyon sűrűn jelennek meg. Melegebb éghajlaton jól növekszik teljes napsütésben vagy részleges árnyékban, és elérheti a 6–9 m magasságot. A kanadai júdásfa meglehetősen szárazságtűrő, és kevés gondozást igényel, amely egész évben látványosan néz ki. 2. Japán cseresznyefa Sokféle japán cseresznyefa fajta létezik, amelyek késő télen vagy kora tavasszal lenyűgöző, fodros, fehér vagy rózsaszín virágokat hajt. A japáncseresznyefa a legjobban teljes napsütésben nő, és mérete akár 3-10 m is lehet, tehát biztos, hogy találunk egyet, amely megfelelő méretű a kertünkbe. A japáncseresznye általában több hétig virágzik, és kiválóan díszíthejtük kertünket vele.
Tartalmaz továbbá vasat, ami a fáradtság, étvágytalanság és vérszegénység ellen hatásos. pavia -ra utalnak. Parkok, díszkertek, fasorok, arborétumok díszfája. Ismertebb fajtái: 'Briotii', egy sötét rózsaszín virágú, kis termetű fa, melyet 1858-ban Pierre Louis Briot, a trianon - versailles-i kastély botanikusának emlékére neveztek el; 'O'Neil', az előbbinél nagyobb (25–30 cm magas), élénkebb színű virágok alkotta virággyertyákkal; a tűzelhalásnak, levélfoltosságnak ellenálló 'Fort McNair', sötét rózsaszín virágokkal, melyeknek sárga "torka" van (nevét kiválasztásának helyéről kapta); 'Plantierensis', melynek élénk rózsaszín, sárga torkú virágai vannak, és nem hoz termést, ami megkönnyíti a vele való bánást. [1] A hibrid helyett a közönséges vadgesztenyére oltott hússzínű vadgesztenye is előfordul, melynek növekedése eltér a hibridétől. Az ilyen fa igen látványos, mert tavaszi virágzáskor kétféle (fehér és piros) színben pompázik. Megjelenése [ szerkesztés] A hússzínű vadgesztenye a közönséges vadgesztenyénél kisebb (15 méternél ritkán magasabb), törékenyebb termetű lombhullató fa.
Aranyfa, fotó: A díszfákat, cserjéket szabad gyökerű, vagy konténeres formában árusítják. Szabad gyökerű növényeket csak ősszel és kora tavasszal ültethetünk, amíg nem melegszik fel az idő. Konténeres növényeket bármikor telepíthetünk, de ha azt akarjuk, hogy biztosan megmaradjanak és szépen fejlődjenek, ne várjuk meg ezzel sem a meleget. Vásárlásnál nézzük meg, elég egyenes-e a törzs, az ágak arányosan helyezkednek-e el a törzsön, nem látjuk-e betegségek tüneteit rajta. Kérdezzünk rá arra is, milyen gyors növekedésre számíthatunk, milyen talajt és fényviszonyokat igényel, hogyan kell gondozni. Sokszor nehéz ellenállni a kísértésnek, és a kertészeti árudákban látott szépségeket azonnal hazavinnénk, de csak a kertünk adottságainak megfelelő növényeket vegyük meg! A szabad gyökerű fákat, cserjéket ültetés előtt áztassuk vízbe. Az ültetőgödör a gyökérzetnek megfelelő nagyságú legyen, és ültetés után bőségesen öntözzük meg. © Szöveg:Sz. Banadics Éva
Csak virágzás után lehet metszeni, különben levágjuk a virágrügyeket. A késő tavaszi metszésnél vágjuk le a túlnyúló, vagy az egymást keresztező ágakat. Japánbirs, fotó: sz. é. Gyöngyvessző (Spirea) A gyöngyvesszők különböző változatai (spirea nipponica, spirea vanhouttei) kedveltek a kiskertekben. Tavasszal nyíló cserje, könnyeden ívelő ágaival, levélzetével egész nyáron díszít. Lombhullató, de tavasszal nagyon hamar kihajt. Talajra nem igényes, gyorsan nő, sűrű lombja jól takar. Virágzáskor gyönyörű, uralja a kertet. Gyöngyvessző, fotó: Budavári Gabriella Aranyfa (Forsythia) A z aranyfa, vagy aranyvessző, melyet a népnyelv aranyesőnek hív, a legkorábban nyíló cserjénk. Gyors növekedésű, mutatós, talajban nem válogatós. Ha ültetéskor tőzeget keverünk földjébe, azt meghálálja. A napos, esetleg félárnyékos helyeket szereti. Metszeni csak virágzás után lehet. Ilyenkor formára vághatjuk, vagy visszametszhetjük, ügyelve arra, hogy minél több elágazást hagyjunk meg, mert így lesz majd tömör bokor.
Kevésbé magasra törő koronája sűrűn ágas, szabályos, gömbös alakú. Törzse egyenes, a koronáig jól követhető. Egyenesen felfelé törő ágai a korona alsó részében vízszintesek vagy lefelé hajlók, gyakran elágaznak. A fiatal fa finom csíkozású, barnásszürke kérge később barnásvörösre színeződik, a közönséges vadgesztenyénél is megtalálható nagy dudorokkal. Hajtásai a közönséges vadgesztenye barnásvörös hajtásaitól eltérően világosabb szürkészöldek vagy szürkés vörösek, világos paraszemölcsökkel, nagy levélripacsokkal. A rügyek ugyancsak zöldesszürkék, 1, 5–2 cm hosszúak, kb. 1 cm vastagok, nem ragacsosak. 5 levélkéből tenyeresen összetett levelei erős, akár 20 cm-nél hosszabb levélnyélen ülnek; a 8–15 cm hosszú, fogazott szélű levélkék alakja aránylag szabályos ovális (a levéllemez középen a legszélesebb, míg az Ae. hippocastanum nál a felső harmadban). A felül sötétzöld, fényes, bőrszerű, olykor ráncos vagy érdes levelek ősszel többnyire halványzölden elszáradva hullanak le (a barna lombszíneződés kevésbé jellemző, mint a közönséges vadgesztenyénél).