Feljegyezték róla, hogy még a legnagyobb lakoma közben sem nyúlt ételhez, legfeljebb pár szem gyümölcsöt vett magához. Általában, amíg a vendégsereg falatozott, ő színes történetekkel szórakoztatta az egybegyűlteket. Étrendjének alapját – ahogy azt tudni lehet -különböző durvaságúra őrölt gabonafélékből sütött kenyerek képezték. Húst többnyire nem evett, alkoholt nem ivott; gyümölcsöket, zöldséget és mézet fogyasztott. Elvonulásai idején pedig rendszerint hosszú böjtöket tartott. A legnagyobb talány vele kapcsolatban az az ún. örök élet elixírje, melynek a források szerint birtokában volt. Visszafogott életmódja és talán eme elixír rendszeres fogyasztása biztosította természetellenesen hosszú életét. Saint Germain gróf élete és halála(?) - Napfényes Élet Alapítvány. Saját szavai szerint – középkorú kinézete ellenére – több mint száz évet élt meg. Néhányan az 1789-es francia forradalom egyik titkos szellemi atyjának vélik, bár ez utóbbi feltevés megalapozottsága is kérdéses. Az mindenesetre bizonyos – ezt D'Adhemar grófnő, Marie Antoinette királyné udvarhölgye is leírja emlékirataiban –, hogy egy félelmetes jóslatban előre jelezte a grófnőnek és rajta keresztül a királynénak a forradalom kitörését, a királyi család pusztulását és a Bourbon-ház bukását.
S aint-Germain gróf személyéről első alkalommal egy 1710-es velencei látogatása kapcsán esik szó, mikoris megjelenésében egy középkorú, nagyjából 45 év körüli, átlagos testalkatú, kreol bőrű és barna hajú, igen ízlésesen öltözködő, jó módú férfiként említik. Utazásai során bejáratossá vált több európai királyi udvarba. josnak barátja és tanácsadója, a királyi családnak meghitt ismerőse volt. Franciaországi tartózkodása alatt Chambord királyi kastélyában biztosított szállást neki XV. Lajos. Az elbeszélések szerint a Gróf gyakori esti vendége volt a királynak és családjának. 1737-1742 között a perzsa Sah udvarában tartózkodott. Oroszországban is élt III. Péter uralkodása alatt egészen annak trónfosztásáig, illetve II. Katalin trónralépéséig. Bizonyos források szerint jelentős szerepet játszott Georg Orloffal együtt a III. Saint-Germain Gróf szerző könyvei - Book24.hu könyváruház. Péter elleni államcsínyben és Nagy Katalin cárnővé való beiktatásában. Una Brich említi a "THE COMTE DE SAINT-GERMAIN" című munkájában: "Saint-Germain gróf utazásai évek hosszú sorát töltik ki és számtalan országon keresztül vezetnek.
Saját szavai szerint, bár középkorúnak látszott, de már akkor is több száz éves volt. Mindezt pedig teljességgel nyíltan és őszintén vallotta be kortársainak, miszerint amíg mindennap felhörpinti a napi elixír adagját, nem öregszik és nem is hal meg. Már csak azért is adtak a szavára, mert szemmel láthatóan tényleg nem öregedett. Illetve meglepő részletességgel ismerte az elmúlt kétezer év történelmét, és úgy mesélt régmúlt uralkodók és hírességek dolgairól, mintha valóban személyesen ismerte volna őket. Azt is feljegyezték vele kapcsolatban, hogy még a legnagyobb lakoma közben sem nyúlt ételhez, legfeljebb pár szem gyümölcsöt evett. Étrendjének alapját különböző őrölt gabonafélékből sütött kenyerek képezték. Húst többnyire nem evett, alkoholt nem ivott, gyümölcsöket, zöldséget és mézet fogyasztott. "Elvonulásai" alkalmával pedig rendszerint hosszú böjtöket tartott. Ez a különc diéta pedig ahhoz kellett, hogy a csodalöttye maximálisan fejthesse ki rajta a hatását. De azért csak kering a történelem lapjain egy állítólagos halála.
Rudolf Steiner is több munkájában foglalkozott Saint-Germain személyével és nagy jelentőségű szellemi tanítónak tartotta. Tőle eredeztette a "szabadság–egyenlőség–testvériség" eszméjét, mely hármas alapelvet aztán egyik későbbi társadalmi, vagy egyéb mozgalom sem tudta teljes mértékben kibontakoztatni, Rudolf Steiner szerint azért, mert alapvetően félreértették a lényegét. S aint-Germain tevékenysége "ismeretlensége" ellenére beáramlott az osztrák császári udvarba is. Bessenyei György testőr-írót és Báróczi Sándort ihlette szellemi tevékenységében, aki később újraélesztette Magyarországon a rózsakeresztesek mozgalmát. A Gróf életmódjáról a források egybehangzóan úgy nyilatkoznak, hogy feltételezett mesés gazdagsága ellenére nagyon visszafogott, sőt szinte spártai volt. Feljegyezték róla, hogy még a legnagyobb lakoma közben sem nyúlt ételhez, legfeljebb pár szem gyümölcsöt vett magához. Általában, amíg a vendégsereg falatozott, ő színes történetekkel szórakoztatta az egybegyűlteket. Étrendjének alapját, ahogy azt tudni lehet, különböző durvaságúra őrölt gabonafélékből sütött kenyerek képezték.
Mindenki meglepetésére pedig pont Cosimába, aki igazi rút kiskacsa volt. Bár keskeny, hosszú arca, nagy orra és csenevész, nyúlánk alakja inkább gólyára emlékeztetett, mint hattyúra. A fiatal, félénk lány szeretetre vágyott, az önmagában állandóan kételkedő Bülow fiú pedig elismerésre szomjazott - amit megkaptak egymástól. Liszt, ugyan ismerte a férfi indulatosságát, dührohamait és tisztában volt vele, hogy a lányának ez még nagyon sok szenvedést fog okozni, de nem akart, és nem is tudott beleszólni a frigy létrejöttébe. Az első hiba: a nászút A fiatal pár nem a megszokott déli úti célok egyikén töltötte el a nászútját, hanem furcsa mód a férj - aki nagy Wagner rajongó volt - ifjú feleségével a mestert kereste fel Svájcban. Ezekben a hetekben Cosima nemcsak a nőfaló Wagnert ismerhette meg, hanem a feleségét és a szeretőjét is. Cosimát mindegyik asszony a maga oldalára akarta állítani, de ő érdekes módon inkább a férfi iránt érzett részvétet: a női intrikák áldozatának tartotta. Cosima Liszt és Richard Wagner rendhagyó mozaikcsaládja | MozaikCsalád. Hitte és vallotta, hogy a zsenit kötelező az asszonyának szolgálnia.
Klasszikus Kokas Katalin: "A tradíciót ápolni és őrizni kell" Lassan véget ér a IV. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny, majd július 15-től kezdődik a Fesztivál Akadémia Budapest. A gazdag kínálatban A katona történetétől a Goldberg-variációk vonós átiratáig sok minden megtalálható. Cosima Wagner - egy zseni szolgálatában. A két rendezvény összefüggéseiről és a fesztivál legérdekesebb programjairól Kokas Katalint, az egyik művészeti vezetőt kérdeztük. Vizuál 160 éve született a bécsi szecesszió mestere Ezen a napon, 160 éve született a bécsi szecesszió nagy mestere, Gustav Klimt. Az osztrák festőművészt kora lázadójának tartották: szembe ment az árral, szakított az akadémista hagyományokkal és új, modern irányzatot teremtett. Vizuál Szép, szánalmas élet Kellemetlen, frusztráló jelenetek sokaságát kell végignéznünk a Rimini című film során, de megéri, Ulrich Seidl drámája ugyanis megmutatja, hogyan lehet gyönyörködni az emberi esendőségben is.
Forrás: AFPforum/Archives-Zephyr Wagnerről tudni kell, hogy nagyon kedves tudott lenni, ha minden körülötte forgott, de az ellenkezést nehezen viselte. Nyugodtan nevezhetjük őt nőimádó macsónak. Viszont az is tény, hogy egyikőjük sem érezte magát rosszul ebben a kapcsolatban, remekül kiegészítették egymást. 1883 februárjában Velencében pihentek, amikor szokásukhoz híven este Cosima felolvasott a férjének, majd a férfi átölelte feleségét, és eljátszott neki egy részletet a Rajna kincséből. Másnap holtan találták a szobájában, 70 évesen megállt a szíve. Mivel Cosima Wagner tehetségét nem tudta kibontakoztatni, így másképp lett szolgálója a művészetnek - és egy zseniális művésznek. Nemcsak életében, hanem halála után is. Fidelio.hu. Szinte élete végéig ő igazgatta a Wagnerhez köthető a bayreuthi színházat és ünnepi játékokat. 93 évesen halt meg. Forrás: AFPforum Nyitókép: AFPforum