A legsötétebb óra méltó emléket állít a jeles brit államférfinak Sir Winston Churchillnek. Gary Oldman lenyűgöző alakításával be is söpörte az Oscart, a színészt eddig még csak a Suszter, szabó, baka, kém (2011) című kémtörténetben nyújtott játékáért jelölték. A legsötétebb órát emellett a legjobb film, a legjobb látványtervezés, a legjobb operatőr, a legjobb smink és a legjobb jelmez kategóriában jelölték, melyek közül a smink díját sikerült elnyernie. Winston Churchill volt az, aki a brit történelem egyik legsötétebb órájában – amikor a náci Németország fenyegetése baljós árnyékként vetült az országra – kivezette a népet a sötétségből. Azóta elhíresült politikai beszédeinek köszönhetően ő adott reményt és bátorítást, erőt és hitet. Churchill bátran szállt szembe a zsarnoksággal és diktatúrával, képes volt a végsőkig harcolni. Ebből nem volt hajlandó engedni. Oscar 2018: A legsötétebb óra (2017) « Journality. V jelet formált ujjaiból, victory, azaz győzelem, csak ebben hitt mindvégig. "Nem ígérhetek mást csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket. "
Azt is mindenki tudja (legalábbis, aki leül megnézni ezt a mozit), hogy nem volt semmilyen béketárgyalás. Magam részéről óvatosan, de mégis kiemelném a metrós részt. Bár parányit talán hatásvadász (enyhén hollywoodi púderrel hintett), abban minden benne van. Churchill az ember, a miniszterelnök, a XX. század nagybetűs ÁLLAMFÉRFIJA. A legsötétebb óra 2017 2021. Joe Wright alkotása megkerülhetetlen, hiánypótló műremek. Nagy körültekintéssel kíséri végig a nagyérdeműt a történelem egyik legmeghatározóbb időszakában. [fb_button]
Ő volt a Watha nevű település (ma falu: Zlaté Klasy, Szlovákia) birtokosa. Eesterházi Benedek 1421-ben kiűzte a galántai uradalmat. Galanta így az Esterházy család székhelye lett, és Benedek összes leszármazottja a "de Galantha" nemesi előtagot kezdte használni. Galántáról származott a jeles Esterházy Miklós gróf palatinus is, akire nagybátyja, I. István palatinus nagy hatással volt. gróf Illésházy de Illésháza, mint palatinus a magyar király képviselője volt. A család 1601-ben megszerezte a strečnói birtokot, 1614-ben a zólyomi és a dobrá niavai birtokokat, 1626-ban pedig Bytčát az árvai és a ljitvai birtokok egy részével együtt. 1642-ben megszerezték Szintavát és Bernolákovót, 1675-ben a lévai váruradalmat, 1690-ben Vígľaš-t és más birtokokat és birtokrészeket a mai Szlovákia, Magyarország és Erdély területén. Esterházy Miklós gróf 1626-ban megkapta az örökös grófi címet leszármazottai számára. A család mindig is hajlott a vallásosságra, a családból többen a katolikus egyház egyházi méltóságai és vallásos írók is lettek.
A társadalmi elvallástalanodás jelensége mögött a globális kapitalizmus létrejötte húzódott meg. A felbomló tradicionális agrártársadalmak ipari társadalmaknak adták át helyüket, ahol az urbanizáció és indusztrializáció folyamatai révén új társadalmi tagozódás jött létre: az ipari munkásság és a tőkés tulajdonosi osztály poláris megosztottsága. A technikai forradalmak nyomán modernizálódó világ ellenstruktúrájaként pedig olyan mértékű és mélységű szegénység alakult ki, amely messze meghaladta a tradicionális világban a "szegény" helyét kijelölő és azt kezelni képes keresztény "karitász" hagyományos illetékességi körét. A megváltozott világban a keresztény egyházak és keresztény politika helyét kereső közéleti személyiségek közé tartozott hazánkban Esterházy Miklós Móric is. A Rerum Novarum enciklika magyarországi fogadtatására és értelmezésére azonban a katolikus egyház és a liberális magyar állam egyházpolitikai küzdelmének időszakában került sor, ez a politikai környezet nagy mértékben meghatározta a Magyarországon ekkor kialakuló politikai katolicizmus jellegét.
1895-ben a Tisza-féle téli választásokon szabadelvüpárti programmal képviselőjelöltnek is fellépett a tatai kerületben, de Világhy Gyulával szemben kisebbségben maradt. Megjelent a Pesti Napló 1909. április 3-i szombati számában.
Itt megnyerte a külföldiek tiszteletét, úgy hogy utóbb nem volt fontos ügy, melybe ő be nem folyt. Igy egykori hitoktatójának Pázmány Péternek, turóczi prépostból esztergomi érsekké neveztetését ő eszközölte. 1617-ben beregi, 1618. zólyomi főispán, titkos tanácsos, majd főudvarmester lett. Ezentúl az ország legfontosabb ügyei többnyire reá bizattak. 1619-ben a nagykárolyi békeértekezletnek, utóbb a feltámadt cseh rendekhez küldött országos bizottmány tagja volt; részt vett a hainburgi értekezletekben; majd a nikolsburgi béke megkötésében munkált közre; mire kamarás, országbiró, Érsekujvár és a bányavárosi végek kapitánya lett. Nyitra vizénél (1623. ) kivívott fényes hadi tette után Bécsbe 1624. jan. 20. diadalmenetet tartott s a királyt a háború erélyes folytatására akará bírni. A gyarmati török béke az ő befolyásával köttetett meg. 1624 őszén a soproni prot. országgyűlés őt választá meg, katholikus létére, szavazatai öt hatodával nádornak; II. Ferdinánd pedig Fraknóvár és ehhez tartozó uradalmak birtokával ajándékozta meg s egyszersmind e vár örökös grófjává emelte.