Carl Sagan csillagászként kutatta a világot, s próbált meg egyre nagyobb és nagyobb tudásra szert tenni. S közben mint minden tanult, művelt ember, aki nyitott a világra, körbepillantott, és mint elődei közül olyan sokan, ő is megállapította, hogy nagy az Isten állatkertje, és még az a fránya kerítés is alacsony. Hová vezet a parttalan kételkedés? – Carl Sagan: Korok és démonok – Talita. Az ember sosem tudhatja, mikor támadja meg az a kiszámíthatatlan gonosz, amely az áltudományosság névre hallgat. Az ember egyetlen vértezete a tudása, csupán ott a bökkenő, hogy felismerjük-e, hol a határ tudomány és tudománytalanság közt. Nem állítom, hogy Sagan tökéletesen húzta volna meg a határvonalat. Természettudósként a könyv során hajlamos elfeledkezni a bölcsészettudományok tudományos mivoltáról – annak ellenére, hogy saját bevallása szerint egyebek közt filozófiát, pszichológiát tanult, tegyük hozzá, az utóbbi nem kevés természettudományos vonással rendelkezik. Következetlennek tartom a szerző elfogultságát a természettudományok iránt, hiszen sokszor ő maga is hangsúlyozza, hogy spirituális élményt képes jelenteni egy-egy felfedezés, közben pedig a spiritualitást, mint olyat, egészen lekezelően említi.
Carl Sagan csillagász volt, a Földön kívüli élet kutatója, és épp ez a sajátos helyzet okozza, hogy utolsó, 1995-ös könyvében a világ jelenségeire kreált tudománytalan álmagyarázatok ellen emel szót. Könyv: Korok és démonok (Carl Sagan) online Letöltés ingyenes [ePub/Pdf] – Könyv szerelmese. Végigtekint a különböző korok hiedelemvilágán, és arra jut, hogy démonjainkat mindig aktuális ismereteink szerint teremtjük meg: amíg a Földet laposnak képzeltük, boszorkányokkal viaskodtunk, manapság, mióta a csillagászat és az űrkutatás eredményei megjelentek a köztudatban, ufók generációjával állunk szüntelen küzdelemben. Az állítólagos idegenekről adott beszámolók a képzelőerő csődjéről, a sajátosan emberi problémákkal való túlterheltségről tanúskodnak. Sagan érti, hogy korunk ki van éhezve valamiféle megvilágosodásra, de irracionális pszeudomagyarázatok és sarlatán álhitek helyett azokat leleplező tudományos, ugyanakkor közérthető válaszokat ad.
fejezet Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerű tudományos ismeretek is. Carl sagan korok és démonok free. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínűleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül. fejezet A hibák fogságából nem lehet megszabadulni. A legtöbb, amire egy-egy generáció képes lehet, az az, hogy a hibahatárokon javítson és gyarapítsa az empirikus tudást - a lehető legszűkebb hibahatárokkal. fejezet
fejezet Sokan bánnak lazán az igazsággal, ha pénzre, figyelemre vagy hírnévre vágynak. 4. fejezet Az igazság szeretetének biztos jele, ha semmi iránt sem táplálunk nagyobb bizalmat, mint amennyire a bizonyítékok feljogosítanak. John Locke (átvett idézet) 4. fejezet A tudományt sokan arrogánsnak tartják, mert képes semmivé foszlatni dédelgetett illúziókat, és gyakran ellentmondani látszik a józan paraszti észnek. Úgy ingatja meg egy-egy szilárdnak vélt elképzelésünket, ahogy egy földrengés a biztos talajba vetett hitünket. Ennek ellenére azt állítom, hogy a tudomány maga az alázat. Carl sagan korok és démonok az. A tudósok nem kizsigerelni akarják a természetet, hanem tisztelettudóan kikérdezik és komolyan elgondolkoznak a feleletein. fejezet A dicséretet örömmel, a bírálatot bosszúsággal fogadjuk, pedig a józan ész szerint éppen fordítva kellene eljárnunk. fejezet A tudomány nemcsak összefér a spirituálissal, hanem kifejezetten hiteles forrásának számít. Amikor rácsodálkozunk a fényévek miriádjain belül elfoglalt helyünkre az egymást váltó, örökkévalóságnak tűnő korszakok közepette, amikor megérint az élet hallatlan bonyolultsága és szépsége, olyan felemelő érzés fog el, a büszkeségnek és alázatnak olyan keveréke, amit nehéz lenne másnak, mint spirituálisnak nevezni.
Minden olyan nép, amely idegen uralom alatt élt, megmaradásáért aggódott, így a romantika idején a nemzeti irodalom művelőit a hazafiság kérdése foglalkoztatta. A magyar irodalomban is meghatározó volt a nemzeti lét vagy nemlét kérdése, a múlt dicsőségének és a jelen kisszerűségének megélése, a nemzet pusztulásának rémlátomása. A reformkori költészetnek vissza-visszatérő témái ezek, melyeket Berzsenyi hazafias ódák ban dolgozott fel. Célja a nemzetnevelés volt, ezt egyik levelében be is ismerte: "emberekhez szeretnék szólni, mint Horác". Ilyen nemzetnevelő hazafias óda A magyarokhoz I, amelyet pályájának korai szakaszában írt, de végleges formáját csak 1810-ben nyerte el. Berzsenyi dániel: a magyarokhoz i. elemzés. Ennek oka, hogy Berzsenyi poeta doctus (tudós költő) volt, aki a megírás után még sokat csiszolgatta-tökéletesítette műveit. Ezt a verset csiszolgatta leghosszabb ideig, mintegy másfél évtizedig: a költemény első változata a kutatók szerint 1796 körül keletkezhetett (a megírás pontos idejét azért nem tudjuk, mert Berzsenyi nem dátumozta a verseit).
Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? Nem látod a bosszús egeknek Ostorait nyomorult hazádon? Nyolc századoknak vérzivatarja közt Rongált Budának tornyai állanak, Ámbár ezerszer vak tüzedben Véreidet, magadat tiportad. A magyarokhoz - Berzsenyi Dániel - Régikönyvek webáruház. Elszórja, hidd el, mostani veszni tért Erkölcsöd: undok vípera-fajzatok Dúlják fel e várt, mely sok ádáz Ostromokat mosolyogva nézett. Nem ronthatott el tégedet egykoron A vad tatár khán xerxesi tábora S világot ostromló töröknek Napkeletet leverő hatalma; Nem fojthatott meg Zápolya öldöklő Századja s titkos gyilkosaid keze, A szent rokonvérbe feresztő Visszavonás tüze közt megálltál: Mert régi erkölcs s spártai férfikar Küzdött s vezérlett fergetegid között; Birkózva győztél, s Herculesként Ércbuzogány rezegett kezedben. Most lassu méreg, lassu halál emészt. Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki Szélvész le nem dönt, benne termő Férgek erős gyökerit megőrlik, S egy gyenge széltől földre teríttetik! Így minden ország támasza, talpköve A tiszta erkölcs, melly ha megvész: Róma ledűl, s rabigába görbed.
Paradox módon a súlyos veszteségek, vereségek (a tatárjárás, a török hódoltság, az ország három részre szakadása), melyek Kölcsey Himnusz ában Isten büntetéseként jelennek meg, nála a jelenkorral szemben értékes korszakként szerepelnek: " Mert régi erkölcs s spártai férfikar Küzdött s vezérlett fergetegid között ". A KEVÉLY TÖLGY METAFORÁJA (7-8. ) A 4. és 5. szakasz funkciója az indítás fokozó megerősítése, alátámasztása, a feszültség fenntartása. Az első öt szakasz dinamizmusát, expresszivitását lassítja a 7. versszak indító sorában a lassú szó kétszeri előfordulása. A dinamizmus csökkenése mellett a méreg (s a szakasz utolsó sorában "ráütő" férgek szó), halál szavak a jelent a pusztulás világaként mutatják. A ".. Berzsenyi dániel: a magyarokhoz elemzés. termő férgek... " kellemetlen asszociációkat keltő képe visszautal a 2. versszak zárósorára ("Véreidet, magadat tiportad. A 7. versszak metaforája – "a kevély tölgy" – a jelen (" Most... ") állapotát írja le. A " kevély" megszemélyesítő jelző – itt inkább délceg, erős, nagy jelentésben – pozitív tartalmú, s egyben a következő (8. )
Először tehát jöjjön egy kis történelmi bevezető: beszéljünk erről a nagyon izgalmas és eseménydús korszakról! Napóleon, a nagy hódító, aki a francia forradalom révén emelkedett fel, s előbb a köztársaság ellenségeivel számolt le, aztán császárrá koronáztatta magát, európai hegemóniára tört, sorra megtámadva az útjában álló országokat. Poroszország, Anglia, az orosz cár és az osztrák császár hol lazább, hol szorosabb szövetségben harcolt ellene. Berzsenyi dániel a magyarokhoz 1. A francia nagyhatalmi törekvések első számú akadálya Európában a Habsburg-birodalom volt, melynek erejéhez a Pragmatica Sanctio értelmében Magyarországnak pénzzel és katonával is hozzá kellett járulnia. A bécsi kormányzat egymás után több országgyűlést is összehívott (1796, 1802, 1805), melyeknek mind az volt a célja, hogy újabb katonalétszámot és újabb adómegajánlásokat alkudjon ki a magyar rendektől. A sorkatonaságot sokszor nem verbuválták, hanem "kötéllel fogdosták" össze a jobbágyok közül. A császár nemesi felkelést is hirdetett háromszor (1787, 1800, 1805), de harcba nem küldték a nemesi bandériumokat, csak a negyedik alkalommal (1809-ben), amikor az elavult hadiszervezet csúfos vereséget szenvedett a franciákkal szemben.
Oldalak: 1 2 3 4
Mi a magyar most? - Rút sybaríta váz. Letépte fényes nemzeti bélyegét, S hazája feldúlt védfalából Rak palotát heverőhelyének; Eldődeinknek bajnoki köntösét S nyelvét megúnván, rút idegent cserélt, A nemzet őrlelkét tapodja, Gyermeki báb puha szíve tárgya. - Oh! más magyar kar mennyköve villogott Atilla véres harcai közt, midőn A fél világgal szembeszállott Nemzeteket tapodó haragja. Más néppel ontott bajnoki vért hazánk Szerzője, Árpád a Duna partjain. Oh! Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. más magyarral verte vissza Nagy Hunyadink Mahomet hatalmát! De jaj! csak így jár minden az ég alatt! Forgó viszontság járma alatt nyögünk, Tündér szerencsénk kénye hány, vet, Játszva emel, s mosolyogva ver le. Felforgat a nagy századok érckeze Mindent: ledűlt már a nemes Ílion, A büszke Karthágó hatalma, Róma s erős Babylon leomlott. 1796-1810 között. Végleges formája: 1810