Az 1848. szeptember 29-én megvívott pákozdi csata egyértelműen jelezte a kortárs politikusok és lakosok számára, hogy a polgári forradalom eredményeit a csatamezőn kell megvédeni a Habsburg udvarral szemben. De milyen politikai és katonai helyzetben érte Magyarországot Jellasics horvát bán támadása? Az 1848. évi polgári forradalom fontos fordulópontjához érkezett 1848 nyarán, amikor a bécsi Habsburg udvar és a magyar minisztérium konfliktusa egyre nyilvánvalóbbá vált. Ennek egyik eleme éppen Horvátország és Magyarország viszonyát érintette. Nyár elején V. Ferdinánd felfüggesztette Jellasicsot a báni méltóságból, de augusztus 26-án tudomására hozták, hogy hamarosan visszahelyezik hivatalába, amire szeptember 4-én került sor. Pákozdi csata 1848 france. Bécs határozottságának hátterében pozíciója megerősödése állt a cseh és olasz forradalom leverése miatt. Az udvarral folytatott tárgyalások kudarca miatt Batthyány Lajos kormánya szeptember 10-én lemondott. Ugyanekkor lemondott a Dunántúl katonai parancsnoka, gróf Teleki Ádám is, és visszavonta csapatait a Drávától Keszthelyig.
Ugyan ezt követelte a Batthyány kormánytól a frissen kinevezett horvát bán, Jelasics is. Szeptember 4-én a császár megerősítette horvát bánként Jelasicsot, a magyar politikai törekvések a viták békés rendezésére meghiúsultak. Végleg elveszett a békés megegyezés reménye a pákozdi csata után » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Ennek elsődlegesen az volt az oka, hogy az osztrákok semmiféle hajlandóságot nem mutattak a megegyezésre, sőt a tárgyalásoktól is elzárkóztak. A sorozatos kudarcok után a magyar kormány felbomlott, sorra mondtak le miniszterei, végül a miniszterelnök is távozott. 1848 szeptember 11-én Jelasics átlépte a Drávát, a szabadságharc azzal kezdődött, hogy a magyar honvédség a tényleges ellenség, az osztrák császári csapatok helyett egy másik haderővel találta szembe magát. Pákozd – Katonai Emlékpark A pákozdi csata Szeptember 16-án az országot fenyegető halálos veszedelem arra kényszerítette a magyar országgyűlést, hogy felállítsa az Országos Honvédelmi Bizottmányt és azonnali toborzásba kezdjen a főváros felé akadálytalanul menetelő Jelasics feltartóztatására. Móga János (1784-1861) császári és királyi altábornagy, az 1848-49 évi szabadságharc első szakaszában a magyar hadsereg fővezére.
Jelačić szeptember 29-én erőfölényében bízva támadást indított, hogy a magyar jobbszárnyat középre nyomja, majd egy újabb támadással a egész sereget a Velencei-tóba szorítsa. A csatát mindkét oldalon császári és királyi tisztek vezényelték, akik meg voltak arról győződve, hogy az uralkodóra tett esküjüknek megfelelően cselekszenek. A császáriak ismételt rohamait sorra visszaverték, mire a bán dél körül megindította a főerőket a magyar középhad és a balszárny ellen. Támadásai azonban rendre összeomlottak a magyar ágyúk tüzében, mert a frissen kiképzett honvéd tüzérség rendkívül pontosan célzott, a csata folyamán általános gyalogsági rohamra, közelharcra nem is került sor. Jelačić délután három órakor elrendelte a visszavonulást, és három nap fegyverszünetet kért, ami lényegében magyar győzelmet jelentett. Pákozdi csata 1848 5. Jóllehet az ütközetben a császári had alig ötven főt, a honvédsereg pedig csak hét embert veszített, a katonai következmények igen jelentősek lettek. A Pákozdra visszavonult Jelačić – jóllehet a feltételek alapján állásaiban kellett volna maradnia – megkezdte a kivonulást.
Ezeket a követeléseket azonban a Batthyány kormány rendre visszautasította. Így már 1848 nyarán a császári hadügyminisztérium titkos fegyvert és más hadianyagot juttatott el délvidéken a szerb felkelőkhöz, illetve Jellasics horvát bánhoz, hogy fegyveres összetűzést provokáljanak ki a magyar kormánnyal. A pákozdi csata | Felvidék.ma. A horvát bán a kezdetektől fogva ellenségesen szemlélte a magyar forradalmat, és csak az alkalomra várt, hogy katonailag is fellépjen Magyarország ellen, ennek első lépéseként megszállta a kikötővárost Fiumét, a mai Rijekát. A felálló magyar kormány követelte az uralkodótól, hogy menessze a horvát bánt, azonban a király nem fogadta a magyar küldöttséget, sőt megerősítette Jellasicsot báni méltóságában. Gróf Batthyány ezért benyújtotta lemondását a kormányfői posztról, Jellasics pedig még aznap 35 ezer főnyi seregével átkelt a Dráván, és megkezdte Magyarország elfoglalását. A több tízezres sereg azonban nem volt kellően felszerelve, ellátása is akadozott, így csak a rekvirálásokra támaszkodhatott.
Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is: