Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 4 Mattel Barbie baba Állapot: használt Termék helye: Magyarország Hirdetés vége: 2022/07/29 10:32:21 8 3 | 7 Hirdetés vége: 2022/07/29 10:31:29 6 Barbie babák Budapest Hirdetés vége: 2022/07/18 15:15:13 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka
Kívánságlista A kívánságlista használatához jelentkezz be! FIGYELEM! Ebből a termékből maximum rendelhető: Bejelentkezés Ha már regisztráltál oldalunkra, akkor jelentkezz be az adataiddal. Ha még nem, regisztrálj itt »
A magyar születésű Roska Botond, neurobiológus és a francia kollégája által kidolgozott génterápiás módszerrel egy vak férfi képes lett újra vizuális ingereket érzékelni a külvilágból - adták hírül a lapok a világszenzációt idén májusban. A mindössze egy injekcióból és a látás újratanulásából álló terápia mögött nem kevesebb, mint 20 évnyi kutatás áll, az eredmény pedig annak ellenére is kiemelkedő és reménykeltő, hogy egyelőre csak részlegesen tudták visszaadni a páciens látását. A Friderikusz Podcastban Roska Botond professzortól első kézből értesülhetnek a látás-visszaállítás részleteiről, valamint hallhatnak arról a kacskaringós életútról is, amelyen elindulva a neurobiológus előbb hosszasan csellóművésznek készült, majd egy baleset nyomán kénytelen volt pályát módosítani és a matematika-szakkal párhuzamosan elvégezni az orvosi egyetemet, míg végül Bázelben önálló kutatóintézetet kapott, és a szakmai hírek szerint ma már csak egyetlen lépésre van a Nobel-díjtól.
08. 20., 11:32) ↑ Roska Botond neurobiológus kapta a Magyar Szent István-rend kitüntetést (Forrás: Népszava, MTI, 2019. 20. 14:15) ↑ Dr. Roska Botond neurobiológus kapta a Magyar Szent István-rend kitüntetést (Fotó és forrás: MTI, 2019. augusztus 21. ) ↑ Dr. Roska Botond vehette át idén a Semmelweis Budapest Awardot (Semmelweis Egyetem hírek, 2019. november 19. ) ↑ Kampf gegen Erblindung: Botond Roska erhält den Körber-Preis. Süddeutsche Zeitung, (2020. jún. 23. ) ↑ New vision for the blind (23. 06.
Egy kedd reggeli sajtótájékoztatón Roska Botond magyar neurobiológus számolt be arról a történelmi jelentőségű kutatásról, amelyben egy 58 éves, teljesen vak ember részlegesen visszanyerte a látását. Roska kamaszkorában csellistának készült, egy kézsérülés miatt váltott pályát. A kutatás eredményeiről a Nature Medicine című szaklapban számolt be a José-Alain Sahel és Roska Botond vezette nemzetközi kutatócsoport, a sajtótájékoztatóról a írt beszámolót. Hosszú út vezetett a klinikai vizsgálatokig, ami 2018-19-ben indult. Először egereken kísérleteztek, majd a génterápiás módszert majmokon próbáltak ki. A teljes úton a pandémia miatt egyetlen beteggel tudtak végigmenni, de többen is részt vettek a vizsgálatban. Egyetlen injekció után a páciens kapott egy szemüveget, ami sárga és borostyán színeket projektált a szeméhez, a zsebében lévő szoftver pedig feldolgozta a képeket. A beinjektálás után a vírus elkezdi kifejleszteni a fehérjét, 2, 5 hónapig még nem érez semmit a beteg, de 4, 5 hónap elteltével és egy trenírozási folyamat után az utcán közlekedve felismert egy gyalogátkelőhelyet.
A Svájcban kutató magyar neurobiológus, Roska Botond kapja az idén a Körber Európai Tudományos Díjat, a hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díját, amellyel minden évben egyetlen európai tudóst ismernek el az összes tudományterületről. Az elismeréssel egymillió euró jár – jelentette be kedden a szervezet. Az indoklás szerint a magyar orvos munkájával forradalmi változást hozott a szemészetben. A vakság gyógyításán dolgozó tudóst a méltatásban a látás területének és a retina kutatásának egyik legnagyobb szaktekintélyének nevezik a világon. A Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője az MTI-nek nyilatkozva kedden elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy Európa egyik legrangosabb tudományos díjával ismerték el munkásságát. A tudós felidézte, hogy 20 éve kezdett el dolgozni a látás mechanizmusának megértésén. Mint mondta: akkor még senki sem foglakozott ezzel a témával, ma már nagyon sok kutatás zajlik ezen a területen.
Azt hihetné az ember, hogy a látás mechanizmusát már ismerjük, nem igazán lehet újat mutatni a témában, de ez egyáltalán nincs így. Ez legalább annyira meglepő, mint az, hogy gyakorlatilag bármilyen vakságot lehet gyógyítani, csak megfelelő mennyiségű pénz kell hozzá. Márpedig így gondolja Roska Botond, aki augusztus 20. alkalmából kapta meg a legmagasabb állami elismerésnek számító Magyar Szent István-rend kitüntetést, és akinek kutatása áttörést hozhat a látásromlás és a vakság gyógyításában. A világon 253 millió látássérült ember él a WHO 2015-ben készült felmérése alapján, közülük mintegy 36 millió vak. Előrejelzések szerint 2020-ra a vakok száma tovább növekedhet, a számuk elérheti a 38, 5 millió főt. Európában a WHO 2010-es adatai szerint mintegy 28 millió látássérült ember él, köztük több mint 2, 7 millió vak. Nagy szükség lenne tehát a helyzet javítására, amihez Roska Botond, a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője is hozzájárulhat.
A Szent István-renddel köszönetet mondunk mindazoknak, akik jó hírnevünket öregbítik itthon és a nagyvilágban, megbecsüljük honfitársainkat, akik a saját teljesítményükkel másokat is jobb munkára ösztönöznek – fogalmazott. A köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére adományozza Magyarország legmagasabb rangú kitüntetését. A kitüntetési ceremónián jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Darák Péter, a Kúria elnöke, Erdő Péter bíboros, valamint a kormány több tagja. Dr. Roska Botond neurobiológus kutatóorvos a Semmelweis Egyetemen szerezte diplomáját, jelenleg a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője. Fotó és forrás: MTI állami kitüntetés Kitüntetések és díjak A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
Hallatlan nagy szerepe van a korai iskolai időszaknak, és annak, hogy a pedagógusok képesek legyenek felkelteni a gyerekek érdeklődősét, vagy legalább ne törjék le azt. Mint fogalmazott, a "világhoz való pozitív odafordulás attitűdjét kell átadni gyermekeinknek, ami több mint a szorzótábla, vagy a periódusos rendszer ismerete. " A díszpolgárunkká avatott professzor arról szólt, hogy a születésétől, 1969-től huszonöt évig élt "paradicsomi állapotok között" a Kikelet utcában. Bár élete másik felét nem itt töltötte, a Hegyvidéken most is otthon érzi magát. Örömmel idézte fel gyermekkorának helyszíneit, valamint iskoláját, a Jókait, ahol gondolkodni tanították a pedagógusai. Ez, mint mondta, óriási adomány, hiszen gyermekkorunkban alakul ki az agyunkban, hogyan fogunk gondolkodni, ez lesz az alapja annak, később milyen irányba fordul az érdeklődésünk. "Engem nagyon sokáig bolondnak tartottak, máig is sokan bolondnak tartanak, de ez nem nagyon izgat, mert jól érzem magamat" – jelentette ki a kutató.