VERSEK – FIÚKNAK 3-5 éveseknek Nyuszi, nyuszi, nyulacskám, Ne félj tőlem, nincs puskám! Van ám nékem egyebem: Zöld káposztalevelem. 5-7 éveseknek E háznak van egy rózsája, Rózsának van egy bimbója, Én a bimbót megöntözöm, A tojáskát megköszönöm. Én kis kertészlegény vagyok: Virágokat locsolgatok. Azt hallottam, hogy egy rózsa El akar hervadni. Szabad megöntözni? Nagyobbaknak Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál, megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál. Husveti versek gyerekeknek magyarul. Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam, bárány huzta zengő kocsin, mindjárt ide szálltam. Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom, hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom. Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam, Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam. Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja, Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebemben is elférnek a piros tojások. Kinyílott az aranyeső Én voltam ma a legelső, aki kora reggel locsolkodni kelt fel Minden szőke, barna lány, Mint a piros tulipán Virulva-viruljon Rózsapermet hulljon.
A mackó így dörmög:- Vajon hol késhetnek? Szarka szól a fáról:- Húsvétra készülnek. Festik a sok tojást, szorgosan dolgoznak, tudom, hogy húsvétkor majd nekünk is hoznak. Összenéz két csibész, farkas és a róka, nagyon figyelnek már a fecsegő szóra. Súgta a farkasnak a ravaszdi róka: - Legyünk mi a nyulak, az lesz majd a móka. A farkas csak bámult, de egy nagy fa alatt, elmondta a róka, hogy mit ért ez alatt. Fenn a fa tetején a harkály is hallja, miként szövetkezik a két gonosz bajra. Húsvéti versek gyerekeknek szamolni. Szaladt a mackóhoz, segítségét kérte, és azt, amit hallott, rendre elmesélte. Hogy a két ravaszdi azt tervezi éppen, elrabolják majd a tojásokat szépen. Azután felveszik a nyúl álruhákat, és az őztanyánál ejtenek gidákat. Háborog a mackó: - Ők lesznek a nyulak?! Na, majd résen leszünk, jöjjenek az urak! Most az őzikékhez és nyulakhoz szaladj, de ne tudjon erről semmit a két ravasz. El is jött a húsvét, s két hatalmas zsákban ott volt a sok tojás, egy nyúl ajtajában. A két gonosz gyorsan a hátára vette, nyúl álruhát öltve indultak sietve.
Bezártam egy szelencébe, repültem is hozzád, hogy illatos harmatvízzel megmosdassam orcád. 20. Kora reggel elindultam, erdőn, mezőn jártam, ringatózó tölgy tövében kisnyulakat láttam. Tojást cipelt mind a három: lilát, sárgát, kéket. Ha nem bánod, én örömmel meglocsollak Téged. 21. Fehér szőrű gyapjas bárány ugrabugrál a réten. Locsolásért, hogyha lehet, azt a tojást elkérem. 22. Árkot ugrott a kicsi nyúl, s vagy még tíz utána. Tarkabarka hímes tojást vittek a kosárba'. Húsvéthétfőn jöttem hozzád, Te kedves virágszál. Meglocsolom selymes hajad, hogy majd illatozzál. 23. E szép házba nyitottam, Nefelejcset találtam, Nem hagyhatom hervadni, Meg szabad-e locsolni? Húsvéti versek - gyerekversek.hu. 24. Kék ibolya, kék nefelejcs, margarét', szél ringatta, illatozó tarka rét. Magas fűben ugrándozó kis nyuszi, locsolásért jár nekem majd két puszi. 25. Villás farkú apró fecske visszatért a fészkébe, kelepelő gólyamadár szállt a kémény szélére. Tojást hoztak a nyulacskák vasárnap a kertedbe. Locsolásért kettőt kérek belőlük a kezembe.
Tapsi apó kosarat fog, s elballag a tanyára. Három fia nyúlcipőt húz, s titkon oson utána. Szuszi, Muszi s a kis Nasi óvatosan követi. Nasi közben füvet rágcsál, mert azt nagyon szereti.
Szolnok-Doboka vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szolnok-Doboka vármegye (németül: Sollnok-Dobeschdorf) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Jelenleg Románia része. Földrajz A vármegye teljes területe hegység volt. Északon a Lápos-hegység és a Cibles csoportjai, nyugaton az Ilosvai-hegység, délen alacsonyabb hegyvidék, keleten pedig a Mezőség födte le területét. Legfontosabb folyói a Nagy - és Kis Szamosok, illetve Lápos folyók voltak. Északról Szatmár illetve Máramaros vármegyék, keletről Beszterce-Naszód vármegye, délről Kolozs vármegye, nyugatról pedig Szatmár illetve Szilágy vármegyék határolták. Történelem A vármegye 1876 -ban alakult Belső-Szolnok vármegye és Doboka vármegye legnagyobb részéből, kiegészítve a Kővárvidék egy részével. E területet először Szatmár vármegye szomszédos községeihez csatolták, majd az 1923-as közigazgatási rendezéskor Szatmár, Ugocsa és Bereg k. e. Hány vármegye volt magyarországon élő. vármegye része lett. Az első bécsi döntés alapján 1938-ban Magyarország más területek mellett visszakapta Ugocsa határmenti nyugati részét, ami az ekkor alakult Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye része lett.
Fekete istván általános iskola gyömrő Mkb szép kártya elfogadóhely kecskemét
Figyelt kérdés a 28 b 49 c 52 köszi a segítséget.. :D 1/9 anonim válasza: Nemtom, én 64-re tippelnék a Toroczkai mozgalma miatt:D Ja és szabadságot Budaházynak 2010. márc. 14. 14:57 Hasznos számodra ez a válasz? 2/9 orphan99 válasza: 49 vármegyénk volt! Na egy történelem szakos csak tudja XDXD! 2010. 15:03 Hasznos számodra ez a válasz? 3/9 anonim válasza: Horvátországgal megvolt a 64 2010. 15:04 Hasznos számodra ez a válasz? 4/9 anonim válasza: Amúgy ezeket többször átszervezték. Pl. a múlt század végén az addigi különálló székely székeket meg jászkun kerületeket is beolvasztották a megyékbe. Ilyet hol kérdeznek egyébként? Rég jártam iskolába, de olyan hülyeségeket senkitől nem vártak el, hogy szám szerint tudjuk, melyik évben hány megyénk volt... Hány vármegye volt magyarországon árakkal. 2010. 15:07 Hasznos számodra ez a válasz? 5/9 A kérdező kommentje: 6/9 anonim válasza: én 48-at számoltam Mo-n Hevest és Külső-Szolnokot külön számoltad? 2010. 15:13 Hasznos számodra ez a válasz? 7/9 A kérdező kommentje: nem tudok feltenni új kérdést de lenne még egy.. A forradalom előtt a lakosság hány százalékának volt nemesi rangja?
« (Századok: 1869. 44. ) E rendház sem sokáig állott. 1393-ban a község már a Losoncziaké.