Később azonban a már érett költő a közéleti témák felé fordult és foglalkoztatta a haza sorsa. Hűségre akarja nevelni a nemzet vezetőit, az egész népet. A kortárs magyarokhoz intéz szózatot Vörösmarty a legszentebb ügy, a haza érdekében. Alapgondolata megegyezik Kölcseyével, a nemzet "ezredévi szenvedése" révén kiérdemelte a "jobb kor" eljövetelét. Mindkét mű ó óda görög eredetű lírai műfaj, az újkori költészetben fenséges dologról emelkedett hangú, ünnepi érzéseket kifejező alkotás. Tárgya sokféle lehet: istenség, természet, haza, művészet, igazság, barátság, szerelem, életöröm, hírnév. A kalsszicista stílusirányzat nagyon rányomta bélyegét a magyar költészetre. Még a romantikában is megfigyelhetők egyes klasszicista vonások. Ilyen például a szabályos, harmonikus felépítés. Ennek (és Kölcsey kitűnő szónoktehetségének) köszönhető, hogy a Himnusz a retorika szabályai szerint van felépítve, csak úgy, mint a Szózat. A Himnusz címe egyszerű és találó, és már magát a műfajt is megadja. Semmi szójáték, semmi felesleges szófecsérlés.
A Szózat a magyaroknak íródott, a költő a világ népeihez és a magyar nemzethez szól. Szerkezetük keretes, mert az utolsó versszak kis változtatással megismétli az elsőt. A két költemény a hősi múlt felé fordul. A Himnuszban a,, Hajh" fordulatszó után a történelmi megrázkódtatások és a nemzeti önbírálat következik. A Szózatban a világ nemzeteihez szól a költő, figyelmezteti őket a magyarság nyomorúságáról, ecseteli a magyar hősök bukását. A Himnuszban és a Szózatban az örömöt és a gyászt a költői képek idézik fel, mint a Szózatban. A Himnuszban megjelenik a sajátos szórend, az ellentmondás, az ellentétek, a fokozás és a költői túlzás. A két költemény változatos, szemléletes költői képeket használ, amivel nagyobb hatást tud gyakorolni az olvasóra. A Himnuszt Erkel Ferenc, a Szózatot Egressy Béni zenésítette meg. Mindkét költő működése híven kifejezi a reformkori küzdelmeket. Vörösmarty romantikája viszi diadalra irodalmunkban az egyéniséget, a nagy szenvedélyeket. A két költő művészete messze túlnő saját korukon: a haza és az egész emberiség közös szolgálatával adnak példát a késői utókornak.
Vörösmarty inkább azt emeli ki, hogy megérdemeljük, hogy hazánk földjén éljünk, mivel megharcoltunk, megszenvedtünk már érte. Szerkezezi jellemzők: Mindkét vers keretes szerkezetű, a keret a Himnuszban az első és az utolsó versszak, az utolsó versszak kisebb módosításával Kölcsey megerősíti a hitet miszerint a magyar nép sorsa Istentől függ, de valamelyest elbizonytalanítja a beszélőt, hogy megérdemeljük-e az isteni segítséget. "Isten áld meg a' Magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors a' kit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e' nép A' múltat 's jövendőt! Szánd meg Isten a' Magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Balsors a' kit régen tép, Megbünhödte már e' nép A múltat 's jövendőt! " A Szózatban az első kettő és az utolsó kettő versszak a keret, míg az első és az utolsó megismétlődik, addig az utolsó előttin változtatott a másodikhoz képest Vörösmarthy, mellyel hasonló célokat akart elérni, mint a Himnuszban Kölcsey, vagyis az előzőleg megfogalmazott gondolatok megerősítését.
Mindkét költeményt jellemzik az óda általános típusára jellemző formák, többek között az emelkedett hangvétel, a magasztos tárgy és a megszólító stílus, és az érzelmi ellentétek is. A Himnusz Istent szólítja meg segítségért fohászkodva, könyörögve. A mű alapján kijelenthetjük, hogy Kölcsey szerint Isten alakítja a történelmet ezért kell hozzá fohászkodnunk segítségért is. Ez a fajta gondolkodásmód származhat egy XVI. századi verstípus ismeretéből is. A jeremiad a bűn és bűnhődés kapcsolatával, és a sorscsapások isteni büntetésével foglalkozik. A műben rengeteg ambivalens érzelmet, kapcsolatot fedezhetünk föl. Kölcsey leírja a múltbéli erősségeinket, és hogy bűneink miatt büntet minket most Isten. A vers szerint az erő mérvadója a harci győzelmek száma. A Szózat ezzel valamilyen szinten ellentétben nem Istenhez szól és nem is fohászkodó hangvételű. Vörösmarty a magyar népet szólítja fel a megfelelő erkölcsi helytállásra. Ez a költemény is fontosnak tartja a múltat, történelmünket, de kicsit más szempontból közelíti azt meg.
u – | u – | u – S keservben annyi hú kebel a, az határozott névelő és a ha kötőszó a ritmusnak megfelelően lehet rövid és hosszú is. A zaklatottabb 8. szakaszban csak egy spondeus fordul elő. ellentétes értelmű szavak (antonimák): stílushatása a szimmetrikus ellentétes két jelentés különbségének hirtelen felfedezéséből adódik. anafora: hasonló vagy azonos szerkezetű mondatok, szavak ismétlődése, a verssorok, versszakok elején. A fokozódó gondolatismétlés értelmileg és érzelmileg egyaránt hat az olvasóra, hallgatóra.
Idézetek, bölcsességek szülőknek, nagyszülőknek, gyermekszerető embereknek, és minden olyan felnőttnek, aki nyitott szívvel fürkészi a gyermekeket. Szerző: Nagyszülők Lapja | 2017-08-14. A lenti idézetek minden olyan szülőnek, nagyszülőnek szólnak, akik gyermeket nevelnek, unokát gondoznak; minden olyan gyermekszerető felnőttnek, akik gyerekekkel foglalkoznak, sok időt töltenek a társaságukban. Olvasgasd időnként ezeket a bölcsességeket, vedd elő őket újra és újra, amikor csak teheted. Gondolkozz el üzenetükön séta közben, vagy amikor a munkahelyedről az óvodába, iskolába sietsz. Idezetek a gyerekekrol 6. Hagyd magadban érni, és hívd segítségül, amikor csak szükséges - mert ezek neked szólnak és a gyermeked javára válnak. Idézetek gyerekekről Lehet a gyermeket könyvből nevelni, de minden gyermekhez más könyv kell. Thomas Gordon Egy gyermekért azt adjuk, ami mindennél drágább ezen a földön: a szeretetünket, az életünket. Helen Thomson Ahhoz, hogy a gyerekek fölnőjenek, nem kell külön szoba, mindegyik szobába külön tévé, a gyermekneveléshez család kell.
Arra is van néhány tippjük, hogyan hódítsd meg a választott személyt. "Először csinálj úgy, mintha nem érdekelne téged. Mondd neki, hogy nem is kedveled őt meg ilyenek. A következő évben aztán csak kérd meg a kezét. " (7 éves) "Szóval arra kell figyelni, hogy a közelében legyél, de azért ne is túl közel. Elég közel, de azért mégsem. Aztán menj távolabb, és amikor ő is akarni fogja, akkor közelebb mehetsz. Idezetek a gyerekekrol 3. " (7 éves) "Soha, de soha ne ragasztózd össze a haját! Elsőre viccesnek tűnik, de ő sohasem fog nevetni rajta... " (5 éves) Gyerekek a pénzügyekről Spórolási ötleteket gyűjtesz? Nincs más dolgod, csak megkérdezni a gyerekedet a témáról. Garantáltan gazdagítja majd az ötlettáradat néhány alapvető trükkel. "Rejtsd el a pénzed a kertben. Azért csinálj egy térképet, hogy ne felejtsd el, hogy hova rejtetted a pénzt. Aztán dugd el jól a térképet és felejtsd el, hogy hol van, így nem szórod el a pénzed. Talán az a legjobb, ha odaadod az egyik barátodnak, de csak olyannak, akinek van elég pénze. "
(6 éves) "Ha nincs pénzed, akkor várd meg a karácsonyt vagy a szülinapodat. Utána megveheted, amit szeretnél. " (7 éves) "Vegyél olyan dolgokat, amik miatt sok aprópénzt fogsz visszajáróként kapni. Ha sok aprópénzed van akkor nehéz lesz a zsebed és azt fogod hinni, hogy gazdag vagy. Az egész csak a zsebed súlyától függ. " (6 éves) Tippek gyerekektől gyerekeknek A kicsik bizony egymást is ellátják néha egy-egy jó tanáccsal. Nem is csoda, hiszen meg kell osztaniuk a tapasztalataikat egymással. "Soha ne bízz abban a kutyában, aki az ennivalódat bámulja! " (10 éves) "Maradj távol az aszalt szilvától! " (9 éves) "Ha az anyukád mérges az apukádra, akkor ne hagyd hogy elkezdje fésülni a hajad. Fájni fog! " (10 éves) "Soha, de soha ne hagyd egy szobában a 3 éves öcsédet az iskolai beadandóiddal! " (14 éves) "Képtelenség elrejteni egy darab brokkolit egy pohár tejben. " (9 éves) "Hogyha kiskutyát szeretnél, akkor kérj a szüleidtől egy lovat! 15 idézet Csukás Istvántól gyerekekről, meséről, könyvekről | Tanárnő café. Ezután tuti megengedik, hogy kutyátok legyen! " (15 éves) "Ha rossz jegyet hoztál haza, akkor jobb, ha akkor mutatod meg anyukádnak az ellenőrzödet, amikor éppen telefonál. "