A keresztény Magyar Királyság akkor már hét és fél évszázados történetében Mária Terézia volt a második nő, aki saját jogon uralkodhatott. Huszonhárom évesen lépett trónra 1740-ben. Bár a Habsburg családban papíron lehetőség volt a nőági öröklésre, Mária Teréziát nem nevelték uralkodónak: jó egészségnek örvendő édesapja haláláig bízott benne, fia születik. A hercegnő így felhőtlen gyermekkort élhetett át, tánccal, vadászattal, célbalövéssel, és persze az elme pallérozásával: matematika, történelem, latin, olasz, spanyol, francia volt a fő tantárgy. Ifjúkora is boldogan telt, hiszen a legfelsőbb körökben szokatlan módon szerelmi házasságot kötött: 1736-ban ment hozzá Lotharingiai Ferenc Istvánhoz. Házasságukból született a Habsburg-Lotharingiai-ház. Amikor 1740 őszén édesapja váratlanul meghalt, Mária Terézia már negyedik gyermekét várta, és ő maga sem tudhatta, meg tud-e felelni a hirtelen nyakába szakadt óriási kihívásnak. Hűség és áldozatkészség Európa pedig ellene fordult. A porosz király háborút robbantott ki Szilézia megszerzéséért, a bajorok és a spanyolok bejelentették igényüket a Habsburg örökségre.
1752-ben új intézményi formát is bevezettek: a közegészségügyi állapotok megfigyelésével és a viszonyok javításával megbízott orvosok munkáját megyei "physicusok" felügyelete alá helyezték. Ők voltak az első tisztiorvosok. Mária Terézia emellett olyan központi pénzügyi alapot létesített, amelyből a vármegyéket és városokat segítették korszerű kórházak építésében. Uralkodása alatt jöttek létre a birodalomban az első védőoltások. Mária Terézia 40 évig uralkodott felelősséggel úgy, hogy közben emberi arcát is megőrizte alattvalói előtt. Ez tette őt az egyik legjobb emlékű uralkodóvá országaiban. A Habsburgok temetkezési helyén, a bécsi kapucinusok kriptájában nyugszik férje mellett. Fotók: Pinterest Farkas Bernadett
Mária Terézia uralkodását az 1867-1914 közötti időszakhoz hasonlóan joggal tekinthetjük olyan aranykornak, amikor a törvény és a rend által garantált békében és biztonságban élhettünk – hangsúlyozta Schmidt Mária, a Mária Terézia, a magyarok királynője című rendezvényen, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartottak az uralkodónő születésének 300. évfordulója alkalmából. Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese köszöntőjében arról beszélt, a nagy tekintélyű uralkodóasszonyok emlékezetét általában pozitívan őrizte meg az utókor. Erzsébet királynő, Nagy Katalin, Mária Terézia vagy például Viktória királynő esetében mindig a termékenység, a prosperitás kapcsolódott a személyükhöz. Felidézte, falvaink, városaink képét azok a barokk templomok határozzák meg, amelyek az ő uralkodása alatt épültek, a legszebb magyarországi kastélyokat is a 18. században építették, ebből következően elmondhatjuk, hogy egy kiegyensúlyozott fejlődésről beszélhetünk ebben az időszakban.
Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét. " A jelenet által érintett rendek megadták a segítséget. 1742-ben, két nappal azután, hogy a bajor választót VII. Károly néven császárrá koronázták, az osztrák–magyar csapatok elfoglalták székvárosát, Münchent. A kortárs Európa felfigyelt a magyarok tettére, s Mária Terézia is nagyra értékelte a segítséget. 33 év múlva, amikor már korántsem volt olyan bensőséges viszonya a magyar nemzettel, így írt róla: "Neki köszönhetem helyemet elődeim trónján; harmincéves uralkodásom alatt a legnagyobb odaadást tanúsította irányomban és hatékonyan támogatott céljaim megvalósításában. " Nem túlzott. Anglia és Hollandia csak Magyarország egyértelmű állásfoglalása után nyújtott valóságos segítséget, s csak ezt követően jött létre a szövetségi rendszer, amely – ha Szilézia elvesztése árán is – biztosította számára az osztrák örökséget.
A magyar történeti emlékezetben leginkább egy örökösödési törvényként élő Pragmatica Sanctio valójában egy 1703-ban megkötött megállapodásra nyúlik vissza, amikor I. Lipót magyar király és német-római császár megegyezett fiaival – a későbbi I. Józseffel, illetve III. Károllyal – arról, hogy a spanyol Habsburgok férfiágának kihalásával megüresedett hatalmas spanyol világbirodalom trónjára Károlyt fogják ültetni. A megállapodásra azért volt szükség, mert a korabeli nagyhatalmak semmiképpen nem járultak volna hozzá, hogy a két Habsburg-birodalom egy kézben egyesüljön. Ezzel párhuzamosan azonban egy titkos megállapodást is kötöttek, amely kimondta, hogy a két trón ettől fogva férfiágon öröklődik tovább, míg ha valamelyik kihalna, úgy a másik ág örökölhet mindent, sőt, ha mindkét férfiág kihalna – ami rövid időn belül meg is történt – egyetlen női ágra száll tovább a Habsburgok valamennyi koronája. Bár a Spanyol Királyság végül kicsúszott az osztrák Habsburgok kezéből, az 1711-ben császárrá és királlyá koronázott III.
Jelentős pénzösszegeket nyerhetünk, de akár veszíthetünk is, ha meggondolatlanul választunk. Minden eset más, minden családi helyzet egyedi. Mérlegelni csak a pontos körülmények ismerete mellett lehetséges. Ha ebben segítséget szeretnél kapni, akkor keress bátran és együtt megbeszéljük, hogyan jártok a legjobban!
A köznyelvben elterjedt kifejezés a "GYED Extra", ami alatt általában azt értik a szülők, hogy visszamehetnek dolgozni, a GYED továbbra is járni fog apa is igényelheti az ellátást. Nos, mind a két állítás igaz, de nem a GYED extra vagy nem extra mivolta miatt. Tulajdonképpen a törvény sehol sem használja ezt a kifejezést, csupán a köznyelv találta ki, miután módosultak a szabályai. Na de akkor, hogy is van ez az apa-GYED? Kezdjük talán ott, hogy ki jogosult GYED-re? A törvény szerint – többek között – a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. Gyes gyed csed in chicago. Szülő pedig természetesen éppúgy az apa is, mint az anya ( valamint az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, és a gyám, továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van). Tehát amennyiben apánál fennállnak a jogosultság feltételei, akkor igényelheti az ellátást, de csak legkorábban a CSED lejártát követően, vagy a gyermek születését követő 169. naptól.
Egyéb tudnivalók: Ugyanazon gyermek után egyéni számlánként egy arra jogosult személy veheti igénybe a pénztár szolgáltatását. Vagyis egy pénztári tagsághoz csak egy személy, vagy a pénztártag, vagy a szolgáltatásra jogosult kedvezményezettje. Gyermek születését követően a gyermekgondozási díj (továbbiakban GYED) kiegészítésére igénybe vehető szolgáltatás. Szüneteltetés hatása táppénz, csed, gyed jogosultságára, összegére | KISMAMATB. Igénylő: A szolgáltatást a pénztártag veheti igénybe saját jogon vagy a bejelentett szolgáltatásra jogosult kedvezményezettje jogán. Amelyikük a megállapító határozat szerint a GYED juttatásra jogosult. Igényelhető összeg: A GYED megállapításáról szóló határozatban megjelölt számítási alapként szolgáló nettó összeg és a folyósított összeg különbözete. A GYED a csecsemőgondozási díj lejártát követően legfeljebb a gyermek két éves koráig jár, illetve ikergyermekek esetén ezeken túl további egy évig jár. Amennyiben a határozatot a tag igényléssel a pénztárba a szolgáltatás alapjául szolgáló esemény bekövetkezését, állapot kialakulását, illetve a szolgáltatásra való jogosultságot igazoló dokumentum kézhezvételét követő 120 napon belül benyújtja, úgy a jogosultság kezdetéig visszamenőleg a különbözet egy összegben kifizethető, ezt követően havi kifizetésekre kerül sor.