A másik Berzence. Berzence és Babócsa állt bosszút Szent István fián, Imrén apjuk halála miatt. Batbaján – Batbaján, Kürt legidősebb fia volt, aki népével az Azovi tengertől keletre maradt. Berzence – A Berzence régi magyar eredetű férfi név. Koppány árván maradt fia, jelentése: berzenkedő, állandóan ellent mondó. Bolyk – A Bolyk ősi magyar eredetű férfi név, jelentése: bika. Anonymus az erdélyi Gyula fiát illeti e névvel. Régi női never say. Bóta – A Bóta magyar eredetű férfinév. Sáta és Bóta regéjében szerepel. Csemen – Marcel Brion Atilláról szóló könyve szerint Csemen Atilla dédapja volt. Mátyás királynak volt egy nagy könyve – melyben le volt írva a magyar királyok geneológiája Nimrudtól kezdődően. Csík – A Csík ősi magyar-székely férfi név, jelentése: csík (hal). A csík népnevet az orkhoni felirat (VIII. század) is hordozza. Csöged – A Csöged ősi magyar-székely eredetű férfinév, honfoglaláskori tulajdonnév. A Maros völgyében egy település ezt a nevet viseli. Csoltó – Csoltó népünk utolsó róvósámánja volt, 949-1056-ig élt.
A régi magyar személynevek nek azokat a neveket hívjuk, melyek a keresztény névanyag átvétele előtt, a honfoglaló és frissen letelepült magyarság körében voltak használatban, körülbelül a 15. századig. Akárcsak más nyelveknél, lehettek egy- vagy kételeműek. A honfoglaló magyarság, hasonlóan a korabeli népekhez, még egyelemű neveket használt. Ezeknek a neveknek egy része eredeti magyar név volt, másik része egyházi (bibliai és mártírológiumi), eredeti vagy becézett alakban, harmadik része pedig ismeretlen eredetű név, melyek rendszerint egyszótagú szavak vagy ezeknek továbbképzései voltak. Régi női never say never. A nevek története [ szerkesztés] A nevek gyakorisága [ szerkesztés] A legtöbb név nem terjedt el széles körben, hiszen az volt a cél, hogy a név egyedi legyen. A legtöbb névre csak néhány adat van, az sem egykorú. A leggyakoribb nevek a férfinevek között a Nemhisz, Hazug, Mavagy, a női nevek között pedig a Csala, Sebe, Rózsa, Liliom, Viola, Gyöngy, Nyest, mint úrnőnevek. A szolgálók neve legtöbbször Pénteka, Szombatka, Szeme és származékai, Mag és származékai, Szerető, Drága.
A németek gyakori keresztnevei többnyire azonosak voltak a keresztény egyház szentjeinek vagy vértanúinak nevével. Akadt azonban néhány kivétel is. A Ferenc név a régi germán törzsnek, a Frank nevéből lett Franz, a vandál törzs pedig a Vendel név forrása lett. Érdekességképp megemlítendő, hogy 2015-ben megjelent a magyarországi német keresztnevek új gyűjteménye, amelyet a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata megbízásából az Eötvös Loránd Tudományegyetem Germanisztikai Intézetének neves német nemzetiségi szakemberei készítettek el. Egy immár tíz esztendős, régi brossúra kiegészítettet és átdolgozott változatáról van szó, amely azon keresztneveket sorolja fel, amelyeket a magukat német nemzetiséginek valló szülők adhatnak gyermekeiknek. Régi női never die. Egyébként az első germán eredetű neveket felsorakoztató gyűjtemény még 2004-ben jelent meg.
Ezek közül egyedül a Hunor régi név... A legtöbb javaslat nem magyar eredetű a hozzászólásokban. Ezen a linken magyar eredetű neveket találsz. [link] Ibolya, Rózsa, Mária, Erzsébet, Jolán, Margit, Ildikó Péter, Béla, Ottó, Dezső, Zoltán, Géza, István Réka, Rebeka, Zita, Nóra Bacskai Zalán, Roland, Dávid Okés, okés, az én fiam még csak 15 lesz, na abból a korosztályból nincs sok:) Nálunk a melóhelyen Gáborból van egy sárga tállal 25-50 között. Meg Ferencből..... Ismertem ilyen családot. Ott Ferenc volt az apa és Zsolt a gyermek. Mindkettő szép, régi magyar név. Valóban nincs sok Tamás. :D Közvetlen, 15 férfi kollégám Tamás, Péter és Szabolcs neveket viselik. :) 25-40 évesek. Zsófia Egész évfolyamban lányom az egyetlen❤ Anno mikor olvastam az Aranyembert, már akkor megtetszett a Noémi név. A lányom ezt viseli és nagyon szereti, a suliban is alig fordul elő. Babanevek: 47 különleges fiúnév és lánynév, amit adhatsz.... Fiam Tamás, na abból sincs sok:) Első fiam: Ádám, második:Vilmos Michelle Wild, azaz Vad Katalin lánya is Málna. Nekem ha a második gyerek lány kett volna, akkor Lukrécia lett volna.
Könyv – Komjáthy István: Mondák könyve – Inter M. D. 0 Mondák könyve + 49 pont Komjáthy István Inter M. D., 0 Kötés: papír / puha kötés, 395 oldal Minőség: jó állapotú antikvár könyv Leírás: megkímélt, szép állapotban Kategória: Mitológia Utolsó ismert ár: 490 Ft Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet. Fülszöveg A magyar népmesékből és a rokon népek hagyománykincséből kialakított teremtésmondától, a hunok mondáin át színes meseszál vezet egészen a honfoglalásig, majd Árpád dédunokájának, a későbbi Istvánnak megszületéséig: a magyarság kialakulásáról, őstörténetéről és honfoglalás előtti életéről.
A legfontosabb az ősi múlt – és a jelen gyermekeinek összekapcsolása. Mesékkel, mondákkal, újsággal, iskolai órákkal, mindegy hogyan – csak működjön ez a misztikus kapcsolat. Az újság aztán több számot nem ért meg. 1956 október-novemberében Komjáthy István járta az utcákat, és feljegyzett mindent, ami később értékes lehet, a múlt kutatása helyett a jelen megőrzését is feladatának érezte. Gyermekei emlékeznek arra, hogy például mennyi 1956-os viccet gyűjtött össze a forradalom időszakából. Érdemes lenne egyszer ezeket is megismerni. Aztán a gyűjtő-gondolkodó embereknél megszokott silencium a forradalom után. Mintha időutazásban vett volna részt, ismét a téeszesítés népszerűsítése miatt küldték egy évre a makacskodó somogyi parasztokhoz. Megismétlődött a hortobágyi eset. Komjáthy Istvánt a téesz helyett a somogyi betyárvilág érdekelte, betyármeséket, betyártörténeteket gyűjtött elképesztő munkabírással. A somogyi gazdák erről sokkal szívesebben meséltek, mint a téeszekkel kapcsolatos elképzeléseikről.
Komjáthy István - Mondák könyve A két világháború között gyanútlan parasztembereknél, falusi helyszíneken, padlásokon, régi könyvtárakban lelkes, furcsa alakok jelentek meg. Kutattak, kerestek. Nem terményt, állatot, pénzt – nemzeti értéket. A nemzeti múlt értékeit. Jegyzetfüzetekkel, vagy kezdetleges hangfelvevő készülékekkel faggatták a falusi kocsmákban, tanyasi boltban időző embereket, meséljenek, énekeljenek, osszák meg velük nagyapáik, szépapáik emlékeit. Ezek az emberek nyilván csodálkoztak, hiszen a néphagyomány megőrzése számukra természetes valami, az élet része, a napi munka után a kikapcsolódás, a játék. Az emlékezés nagyapa, ükapa, szépapa történetére, mulattató, megható meséire. Mit kell ezeken gyűjteni? És főleg, miért éppen most? Kodály és Bartók csak a két legismertebb gyűjtő, nyomukban százan és százan, elsősorban pedagógusok, költők kezdtek pánikszerű értékmentésbe. Mire ez a pánik? Talán az első világháború szörnyű pusztításai, amelyek tanulságait átlátva a szellem napszámosai úgy vélték, pusztulni fog a hagyomány, a népi kultúra is?
Komjáthy István a mondai töredékek, krónikás naivságok és történelmi, művelődéstörténeti tények tiszteletben tartása mellett, írói szabadsággal ismerteti a csak népmesenyomokban fennmaradt magyar mitológiát, "naiv eposzunkat", amelyet már Arany János is elveszett értékeink között említ. A kötet darabjai - akár egy regény fejezetei - egy... bővebben Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Budapest, II. ker. Libri Mammut Könyvesbolt bolti készleten Budapest, VIII. kerület Libri Corvin Plaza Budapest, XIII. kerület Duna Plaza Bevásárlóközpont, I. emelet Összes bolt mutatása Eredeti ár: 3 999 Ft Online ár: 3 799 Ft A termék megvásárlásával kapható: 379 pont 4 399 Ft 4 179 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 417 pont 4 299 Ft 4 084 Ft Törzsvásárlóként: 408 pont 3 899 Ft 3 704 Ft Törzsvásárlóként: 370 pont 5 299 Ft 5 034 Ft Törzsvásárlóként: 503 pont 4 799 Ft 4 559 Ft Törzsvásárlóként: 455 pont 4 490 Ft 4 265 Ft Törzsvásárlóként: 426 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
Komjáthy István Mondák könyve – Hun és magyar mondák című kötete elsőként 1955-ben látta meg a napvilágot. Az első kiadást tizenöt másik követte, legutóbb 2016-ban vehették kézbe az olvasók a Móra Kiadó jóvoltából, de 2014-ben bekerült a Nemzeti Könyvtár című monumentális sorozatba is. Vajon mi lehet a titka ennek a kötetnek, hogy mind a mai napig töretlen iránta az érdeklődés? És kicsoda a szerzője, Komjáthy István? Komjáthy István. Forrás: Móra Kiadó Komjáthy István a csallóközi Ekelen született 1917. március 30-án. Ahogy a Mondák könyve utószavában fogalmaz, itt, gyermekévei során közvetlenül ismerte meg a magyar hitregevilág számos elemét, mert a régi szokások, babonák, hiedelmek még akkor is éltek, és az öregek között "tudós sámánok" is akadtak. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban kezdte meg, majd magyar-történelem szakos tanári oklevelét 1941-ben, a debreceni Tisza István Tudományegyetemen szerezte meg. Ezután a besztercei állami gimnáziumban kezdett tanítani. Különösen fontosnak tartotta a tehetségek felkarolását, ahogy az A tehetségkutatás magyar módja című, 1944-ben summa cum laude minősítéssel megvédett bölcsészdoktori értekezéséből is kiderül.