Közoktatás Eduline 2017. július. 19. 10:00 Újabb botrány az igazgatóválasztások körül: Algyőn is áll a bál Elolvasom Az önkormányzat, a szülői munkaközösség és a tantestület akarata ellenére is Gondáné Pál Ildikó pályázatát minősítette sikeresnek az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az algyői Fehér Ignác Általános Iskola élére – írja a Délmagyarország.
Algyői Fehér Ignác Általános Iskola 6750 Algyő, Sport utca 5. Adatforrás: Oktatási Hivatal, Utolsó frissítés: 2021. nov. 26., 13:32 Vezető Dr. Gondáné Pál Ildikó Email
Jelenléti pedagógusképzések és gyerekfoglalkozások Időpont gyerekfoglalk. pedagógusképzés Algyői Fehér Ignác Általános Iskola Algyő 2022-03-18 13:00 14:15 Budapest XIII. ker. Csata Utcai Általános Iskola Budapest 2021-09-27 12:30 14:00 Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Debrecen 2021-11-17 12:40 Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája 2021-10-13 11:55 13:30 Fekete István – Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Gimnázium Ajka 2021-10-12 11:30 Göőz József Általános Iskola Aszaló 2021-11-08 13:40 JÁI Hábor Gabriella Általános Iskolai és AMI Tagintézménye Pusztamonostor 2021-11-11 15:15 Komlóstetői Református Általános Iskola Miskolc 2021-11-02?? Losontzi István EGYMI Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola És Kollégium Cegléd 2022-03-23 Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Károlyi József Tagiskola Fehérvárcsurgó 2022-04-26 14:30 Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola Rákóczitelepi Tagintézménye Orosháza 2021-10-08 11:00 12:15 Sárbogárdi Mészöly Géza Általános Iskola Sárbogárd 2021-10-19 Sárszentmiklósi Általános Iskola 2021-10-14 Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Szeged 2022-03-22 12:00 Székesfehérvári II.
30 és 17. 00 2021. szeptember 21. kedd 17. szeptember 23. csütörtök 2021. szeptember 30. október 1. péntek 15. 30 Kapcsolódó segédanyagok:
Arany János: Kertben Kertészkedem mélán, nyugodtan, Gyümölcsfáim közt bíbelek; Hozzám a tiszta kék magasból Egyes daruszó tévelyeg; Felém a kert gyepűin által Egy gerlice búgása hat: Magános gerle a szomszédban - S ifjú nő, szemfödél alatt. Kevés ember jő látogatni, Az is csak elmegy hidegen: Látszik, hogy a halott szegény volt, Szegény s amellett idegen. Rokonait, ha van rokonja, Elnyelte széles e világ; Nem nyit be hozzá enyhe részvét, Legföljebb... a kiváncsiság. Műhely körül a bánatos férj Sohajtva jár, nyög nagyokat; Ide fehérlenek deszkái, Épen azok közt válogat. Amaz talán bölcső leendett, Menyegzős ágy eme darab: Belőlük elhunyt hitvesének Most, íme, koporsót farag. Siránkozik a kisded árva, Amott sir öntudatlanul; Ha nő szegény, az életkönyvből Nehéz első betűt tanul! Ölében rázza egy cselédlyány, Duzzogva fel s alá megyen: "Sirj no, igazán sirj! " kiált rá, S megveri, hogy oka legyen. A kertben arany jános. Kertészkedem mélán, nyugodtan, A fák sebeit kötözöm; Halotti ének csap fülembe... Eh, nékem ahhoz mi közöm!
Arany születésének 200. évfordulójára szeretném ezt a szép, költői vallomást közreadni, amely szerintem érdemes a megörökítésre. Az ország költészet iránt érdeklődő népessége most ünnepli Arany János születésének 200. évfordulóját. Arany kortársa volt Petőfinek (hat évvel volt idősebb Petőfinél) és közöttük hosszan tartó és igen értékes barátság alakult ki, amelynek csak Petőfi nagyon korai, tragikus halála vetett véget. Feltehetően kevesen tudják, hogy Petőfi nem csupán kiváló, lírai költő volt, de még rajzolni is tudott; 1847. februárjában egy ceruzaportrét készített költőtársáról és ezt elküldte sokra értékelt barátjának. A rajzhoz a következő négysoros verset mellékelte: Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki. Más csak levelenként kapja a borostyánt, S neked rögtön egész koszorút kell adni. Arany se hagyta válasz nélkül a verses üzenetet és a következőképpen válaszolt: S mi vagyok én, kérded. Kertben (Arany János) – Wikiforrás. Egy népi sarjadék, Ki törzsömnek élek, érette, általa; Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék, Otthon leli magát ajakimon dala.
KERTBEN – Arany János Kertészkedem mélán, nyugodtan, Gyümölcsfáim közt bíbelek; Hozzám a tiszta kék magasból Egyes daruszó tévelyeg; Felém a kert gyepűin által Egy gerlice búgása hat: Magános gerle a szomszédban – S ifjú nő, szemfödél alatt. Kevés ember jő látogatni, Az is csak elmegy hidegen: Látszik, hogy a halott szegény volt, Szegény s amellett idegen. Rokonait, ha van rokonja, Elnyelte széles e világ; Nem nyit be hozzá enyhe részvét, Legföljebb… a kiváncsiság. Műhely körűl a bánatos férj Sohajtva jár, nyög nagyokat; Ide fehérlenek deszkái, Épen azok közt válogat. Amaz talán bölcső leendett, Menyegzős ágy eme darab: Belőlük elhunyt hitvesének Most, íme, koporsót farag. Siránkozik a kisded árva, Amott sir öntudatlanul; Ha nő szegény, az életkönyvből Nehéz első betűt tanul! Arany jános a kertben elemzés. Ölében rázza egy cselédlyány, Duzzogva fel s alá megyen: "Sirj no, igazán sírj! " kiált rá, S megveri, hogy oka legyen. Kertészkedem mélán, nyugodtan, A fák sebeit kötözöm; Halotti ének csap fülembe… Eh, nékem ahhoz mi közöm!
Sokkal nehezebb elfogadni a halál tényét, ha a halott egy fiatal, szép nő volt, aki nem élt még eleget, és nem tudta kihasználni a lehetőségeit. A 2-4. strófa részletes, életképszerű leírást ad a halott nőről, a bánatos férjről és az árván maradt csecsemőről, és elmélkedő reflexiókat is tartalmaz. Mindhárom motívumhoz részvét és irónia is kapcsolódik: A rokontalan halott nőt kevesen látogatják meg, és azokat is csak a kíváncsiság vonzza oda (" Látszik, hogy a halott szegény volt, / Szegény s amellett idegen "). A sóhajtozva, nyögve dolgozó bánatos férj éppen a deszkák között válogat, amelyekből bölcső vagy hitvesi ágy is lehetett volna, de most már koporsó lesz belőlük. Arany János: Kertben. (Figyeljünk fel arra a gondolattársításra, ahogy Arany összekapcsolja a születés, a szerelem és a halál motívumát! ) Az árván maradt csecsemő sír, és emiatt megveri a duzzogó cselédlány, hogy legalább ne ok nélkül sírjon. A cselédlány viselkedése jól jelzi, hogy milyen mostoha sors vár majd az árva gyerekre. Abból tehát, amit a kertészkedő lírai én a gyászba borult szomszéd háznál lát, nagyon lehangoló világkép bontakozik ki.
A kertész a vers végén a halál jelképévé válik, aki a hernyóval azonosított, kártevő emberiségtől óvja a Földet. A vers üzenete keserű: az embert az együttérzés hiánya, az önzés irányítja. A jövő semmit nem fog változtatni ezen. Arany a nagykőrösi évek után alig írt verset. Ebben a hivatali munka mellett szerepet játszott a lánya halála is. Amikor róla akart írni, így halkult el: "Nagyon fáj! nem megy! " Azután, mégis újra írni kezdett, újabb versében az életet tivornyának látta. De mit jelent a tivornya? Szó szerint féktelen mulatozást. A jelképes értelme pedig az eltékozolt élet. Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám) | Könyvtár | Hungaricana. Vajon Arany maga is eltékozolta az életét? Ő mindenesetre így érezte. Az Őszikék-korszak volt Arany utolsó költői fellobbanása. A képen a ciklus névadó virágát látod. A Margit-szigeten meg-megpihenő költő a Gyulai Páltól ajándékba kapott Kapcsos könyvbe írta a verseit titokban. Senkinek nem akarta megmutatni őket. A ciklus legismertebb verse az Epilogus. Mit jelent szerinted a cím? Valóban utószót. Ezzel a verssel Arany a saját életéhez és életművéhez írt epilógust.
Az utolsó versszakban már nemcsak fájdalmas irónia érezhető, hanem megvetés is: Közönyös a világ… az ember Önző, falékony húsdarab, Mikép a hernyó, telhetetlen, Mindég előre mász s – harap. A metafora azonosító elemét Arany a kertészkedés fogalomköréből vette (az ember kártékony húsdarab, hernyó). Ez már egy látomás, amelyben a kert képe kitágul, a konkrét kert a világ kertjévé válik. A költői szerep is megváltozik. A vers központi jelképe, a kertész itt a 7. versszakban már nem a lírai én (az 1-6. versszakban még a lírai én volt a kertész), hanem a halál, amely gyógyítja a világot azzal, hogy a kártékony hernyókat (= a gonosz embert) pusztítja belőle: S ha elsöpört egy ivadékot Ama vén kertész, a halál, Más kél megint, ha nem rosszabb, de Nem is jobb a tavalyinál. A világ mégsem gyógyul meg soha, mert az emberiség, a történelem mindig újraszüli a bajokat, a gonoszságot, a közönyt: a következő nemzedékek sem lesznek jobbak az előzőeknél. Az utolsó strófa motívumai visszautalnak az 1. és az 5. strófára.