Előzmény: Vén Csataló (18) Monsz 42 Hmm, sikerült ezt az egy mondatot elolvasni? Amúgy tartom ezt az egy mondatot is, de mondjuk finomítsuk szélsőjobbra, de még ez sem az éhezés miatt van. Előzmény: Vén Csataló (33) 40 Ezt az átlagfizetésekkel is eljátszhatnád. Az átlagfizetésből meg lehet élni, ha nem is olyan jól. Csakhogy az átlagban benne van Csányi is, meg még néhányan. Ha van 5% igen jó életszínvonalon élő és 95% satnya körülmények között élő, az átlag jobb lesz, mint a többség életszínvonala. De tudod te ezt, csak nem írod le. Előzmény: ridis (9) rtsrulez 39 Petőfi uigyanezt sokkal szebben mondta. Petőfi Sándor: A nép nevében Még kér a nép, most adjatok neki! Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép, Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad? Nem hallottátok Dózsa György hirét? Izzó vastrónon őt elégetétek, De szellemét a tűz nem égeté meg, Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok: Ismét pusztíthat e láng rajtatok! S a nép hajdan csak eledelt kivánt, Mivelhogy akkor még állat vala; De az állatból végre ember lett, S emberhez illik, hogy legyen joga.
(1972) MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Mafilm | Dráma | Háborús | Zenei | 6. 3 IMDb A film tartalma Még kér a nép (1972) 87 perc hosszú, 10/6. 3 értékelésű Dráma film, István Bujtor főszereplésével, Petkó Szautner András szerepében a filmet rendezte Miklós Jancsó, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. A stilizált tánc kollektív koreográfiájával jeleníti meg a terrorra erőszakkal válaszolók: az elnyomók és a megalázottak harcát. Aratók sztrájkolnak. A kasznár megfélemlítésül felgyújtja a búzászsákokat. Válaszul megölik, a kivonuló katonákat a lányok lefegyverzik meztelenségükkel, majd elégetik a fegyvereket, felgyújtják a templomot. Az árulók újra esküsznek. Egyikük meghal a dalnok késétől. A kivezényelt újabb egységek tűzharcban legyőzik az aratómunkásokat.
Description: (Jut is, marad is) Felolvasások, bekiabálások, zenék, dj zenék, installációk, lázadás és megnyugvás. Ha úgy tetszik: összművészeti akció Március 15-e alkalmából a Sirályban. 14. 00 -22. 00: (az első perctől buli) Közreműködnek: (összevissza sorrendben) Márkos Berci, Yengibarian Dávid, Egri János, Vázsonyi János, Peer Krisztián, SICKRETMAN, KAOS (Tilos), Placid (Tilos), Zu Sammen, Schönberger Ádám, Máthé Zsolt, Nagy Gergő, Antal Barbara, Glaser Kati, Szemző Zsófia, Talált Kavics, Kis Kovács Eszter, (Az MKE és a MOME diákjai), És még sokan mások…
Asbót Oszkár, a helikopter feltalálója ötven éve halt meg. Tanulmányai végeztével 1909 és 1913 között Aradon, Szabadkán, majd Bécsújhelyen repülőgép-építéssel foglalkozott. Pilóta nélküli repülő motorkerékpár-vontatású kísérleti repülőgép-sárkányszerkezetet épített, mellyel több sikeres repülést hajtott végre. 1918. június 10-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött a nála hét évvel fiatalabb Geyer Hedviggel, Geyer Ottó és Rudolf Terézia lányával. [3] Munkássága [ szerkesztés] Kezdeti szárnybontogatása után sikerei a bécsi katonai parancsnokság figyelmét is felkeltették. Ezért az első világháború alatt a Császári és Királyi Légierő fischamendi kísérleti telepére került, ahol 1916. elejéig gépészként dolgozott, utána pedig a Légcsavar Kísérleti Intézetet vezette Budapesten. Néhány év alatt több mint 1000 légcsavart tervezett, készített és szabadalmaztatott. Petróczy István ezredes javaslatára 1916 -tól tervbe vették, hogy az ellenség megfigyelésére használatos léggömböket függőleges tengely körül forgó emelőlégcsavarokkal ellátott repülő alkalmatosságokkal váltsák fel.
Kármán Tódor munkatársaival, Petróczy Istvánnal és Zurovetz Vilmosan közösen dolgozott a megfigyelésre alkalmas, egyhelyben lebegő helikopter kifejlesztésén, ezért az, a három feltaláló vezetéknevének kezdőbetűje alapján PKZ-helikopter néven vált ismertté. Gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek. A szuperszonikus légi közlekedés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek. Magyarországon született. A nagy matematikai tehetséggel is megáldott Kármán Tódor a budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd ugyanitt tanársegéd lett Bánki Donát melett. Később a Ganz-gyárban, és az aacheni egyetemen is dolgozott. Az I. világháború idején a Bécs meletti Aerodinamikai Laboratóriumba került, ahol munkatársaival kifejlesztette az első forgószárnyas katonai repülőeszközt, a PKZ-típusú helikoptert. A háború vége után hazatért, de 1919-ben emigrált, 1933-ban pedig végleg az USA-ban telepedett le.
Egy szaktekintélyekből álló bizottság erre a Repülés című folyóirat 1980. márciusi számában erősített rá, hangsúlyozva, hogy Asboth "megoldásai nélkülözték a műszaki ismereteket, szakképzettséget", sőt nemcsak a kortárs, de "a korábbi időszakok eredményeit sem vette figyelembe". [7] Az 1970-es évek végétől megjelenő repüléstörténeti szakmunkák azon az állásponton vannak, hogy Asboth gépei csak arra lehettek alkalmasak, hogy fel és leszálljanak, illetve szélcsendes időben lebegjenek, mivel – ahogy ezt Kármán Tódor már az első világháború alatt kiszámította – a merev légcsavarral repülő forgószárnyas gép instabil. Az 1930-as években megszülető működőképes konstrukciók ezzel szemben csuklós illeszkedésű, egymástól függetlenül billenthető és emelhető forgószárnyakat (lapátokat) alkalmaztak. (Ilyen megoldásra az első szabadalmat a magyar Madzsar József és Barta Miksa adta be Németországban, 1909 -ben. ) Rotter Lajos gyanúját az Asboth-féle helikoptereknél használt stabilizáló köteleket illetően évtizedekkel később, az Asboth-hagyatékból előkerült eredeti, retusálatlan fényképek igazolták.
Remélem, hogy az ő helikoptere sokat hozzáadott a későbbi kísérletezésekhez, a technológia fejlődéséhez.
Marconi folyamatosan fejlesztette a kezdetleges rádiót, és valamennyi újítását szabadalmaztatta is. 1901-ben sikerült rádióüzenetet küldenie az Atlanti-óceánon keresztül Angliából Új-Fundlandra. Találmányának jelentősége tragikus körülmények között vált nyilvánvalóvá. 1909-ben az SS Republic nevű hajó egy ütközés során megsérült és elsüllyedt. A rádióüzenetnek köszönhetően azonban segítséget tudtak hívni, amely időben érkezett, így hat ember kivételével sikerült megmenteni a legénységet. A leghíresebb rádióhasználat azonban a Titanic süllyedése során leadott segélykérés volt. Marconi Nikola Tesla asszisztense volt Amerikában, a vele töltött idő alatt láthatta a kutatásait és azok eredményeit is. Hamarosan, 1901-ben Marconi sikeresen bemutatta a rádióhullámok vezeték nélküli sugárzását, a rádió feltalálásáért pedig 1909-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták. Tesla azonban az együtt töltött időre hivatkozva beperelte azzal az indokkal, hogy Marconi ellopta a találmányát. A bíróságok rendre Marconi igazát támasztották alá és számára kedvező ítéletet hoztak, ám ezzel ő csak csatákat nyert és nem a háborút.