Még kér a nép 1972-es magyar film Sztrájkolók, szemben a katonákkal Rendező Jancsó Miklós Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Hernádi Gyula Jancsó Miklós Főszerepben Madaras József Orbán Tibor Zene Cseh Tamás Operatőr Kende János Vágó Farkas Zoltán Jelmeztervező Vicze Zsuzsa Gyártás Gyártó MAFILM 1. Játékfilmstúdió. Ország Magyarország Nyelv magyar angol latin Játékidő 87 perc Forgalmazás Bemutató 1972. március 9. 1972. október 1. (New York Film Fesztivál) Korhatár IV. kategória (NFT/25818/2021) További információk IMDb A Még kér a nép egy 1972 -ben készült 35 mm -es színes magyar filmdráma Jancsó Miklós rendezésében. Történet [ szerkesztés] Elnyomók és a megalázottak harcát jeleníti meg Jancsó filmje egy aratósztrájk eseményeit stilizált koreográfiával ábrázolva. A búzás zsákot felgyújtja a kasznár, akit ezért a sztrájkolók megölnek. A megjelenő katonákat lefegyverzik a félmeztelen, galambokat hordozó lányok, aztán elégetik a fegyvereket és felgyújtják a templomot. A katonák következő hulláma legyőzi az aratókat.
Salmo Rojo MÉG KÉR A NÉP Miklós Jancsó 1972 - YouTube
Jogot tehát, emberjogot a népnek! Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg Isten teremtményén, s ki rásüti: Isten kezét el nem kerűlheti. S miért vagytok ti kiváltságosok? Miért a jog csupán tinálatok… Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya! Kéz is kell még, mely a földet kihányja, Amíg föltűnik az arany ere… S e kéznek nincsen semmi érdeme? S ti, kik valljátok olyan gőgösen: Mienk a haza és mienk a jog! Hazátokkal mit tennétek vajon, Ha az ellenség ütne rajtatok? … Jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot, S a hon nevében egyszersmind, amely Eldől, ha nem nyer új védoszlopot. Az alkotmány rózsája a tiétek, Tövíseit a nép közé vetétek; Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét! Még kér a nép, most adjatok neki; Vagy nem tudjátok: mily szörnyű a nép, Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad…" Részletek Petőfi Sándor: A NÉP NEVÉBEN című verséből.
Ez volt az első film, amelyben Jancsó együtt dolgozott a később a magyar zenei élet kultikus alakjává váló Cseh Tamással, aki dalnok-rezonőrként jelent meg a filmben. A dalok szövegét Bereményi Géza írta; elmondása szerint a rendezőnek nem voltak részletes kikötései, csak megmutatta a forgatókönyvet. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Jancsó a saját maga által teremtett stilizált- parabolikus nyelvezetet talán ebben a filmben – és következő magyarországi munkájában, az 1974-es Szerelmem, Elektrában – juttatta el a végpontra. Sikerült egy olyan önmagába zárt, rituális kompozíciókból építkező mítoszt teremtenie, amely annak is érthető, aki semmit nem tud a történet valós hátteréről. A film külföldi sikere is bizonyítja mindezt: számtalan fesztiválon díjazták, Cannes-ban a legjobb rendezés díját kapta meg. A Magyar Filmkritikusok Díját a legjobb női (Drahota Andrea) és a legjobb férfi alakítás (Zala Márk) kategóriájában nyerte el. Egy emlékezetes jelenet Miközben a sztrájkolók összekapaszkodva, önfeledten énekelnek, a háttérben egy baljósan zakatoló vonat gördül be, rajta felfegyverzett katonákkal.
15 perc seta a munkahelyem. Busszal meg 20 perc:-)) Előzmény: Vén Csataló (53) 54 Pont az a 40%, akinek hideglelése van még a politika szótól is, pont ők náluk fog kiborulni a bili. Nem lesznek boldogok tőle, hogy le lesznek nácizva. De ez már legyen a végtelenül korlátolt magyar baloldal baja. Azt hiszem arie-Antoinette mondta egyszer, amikor azt mondták neki, hogy nincs kenyere a népnek, hogy akkor egyenek kalácsot. Ugyanez a korlátolt önpusztító butaság és empátiahiány jelenik meg azokban, akik azt hiszik, hogy majd médiával jól lehet lakatni az embereket. Marie-Antoinette mindenesetre elég rondán végezte. Előzmény: vöröskemotox (52) 53 Ha jól tudom, te Amerikából írogatsz. Hogy neked semmi sem drága, azt értem. De hogy azoknak sem, akik pedig szintén itt úsznak a ganajos vödörben?! Az ember azt gondolná, hogy legalább az egészséges életösztön megnyomja a vészcsengőt. De ahogy nézem, nem. Érdekes lesz elnézni, ahogy gondolkodóba fognak esni a 24. óra után. Előzmény: Derek (49) vöröskemotox 52 Pedig eccerű a képlet.
Boldog születésnapot kíván kortársa: Kőszeg Ferenc Egy emlék emlékének az emléke: fiatal vagyok, nyár van. Nagy nehezen megtalálom a kapunyitógombot, kilépek a Falk Miksa utcára, és elindulok egy hosszú, izgalmas és kihívásokkal teli úton. Boldog vagyok és bizakodó, mert már előre tudom, hogy majd egyszer, sok év múlva, valahol, valakinek, valamilyen ünnepélyes apropóból el fogom mesélni, hogy Lengyel Péter, a híres író, annó, abban az írógépekkel telezsúfolt lipótvárosi lakásban, mit mondott nekem. Azt mondta, Virág. A jó szöveg olyan, mint a vásári lufi. Nagy, színes, nyughatatlan gömb – plusz madzag. Így, együtt. De vigyázzak, tartsam erősen, mert madzag nélkül a szöveg elszáll a semmibe. 25 éve szorítom a madzagomat, és gyakran gondolok Lengyel Péterre. Lényegében semmi sem változott, fiatal vagyok, nyár van. A lufim is jól van, köszöni szépen. Lengyel Péter. Bár a hélium az imént kissé túlhevült, és berobbant, az arcom leszakadt, a hajam kigyulladt, egy járókelő lángra kapott, Budapest a tűz martalékává lett, a bolygó pedig – ez a nagy, színes, nyughatatlan gömb – a másodperc tört része alatt porig égett.
Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7 Vasi Szabó János: Ez meg az a fantasztikus irodalomról. További információk [ szerkesztés] - Életrajza az oldalán KIA: kortárs irodalmi adattár – Lengyel Péter Hunlit Lengyel Péter; szerk. Fenyvesi Ottó, Géczi János, Mátis Lívia et al. ; Művészetek Háza, Veszprém, 1996 Visy Beatrix: A Macskakő nyolcadik élete. Lengyel fiatal fulladt a Balatonba. Műfaj, narráció, emlékezet Lengyel Péter prózájában; Fekete Sas, Bp., 2007 "Figyeljétek a mesélő embert". Esszék és tanulmányok Lengyel Péterről; szerk.
A botrány nyomán a tudós közösség elfordult Leakeytől, kutatási pénzeit megvonták. Helyzete csak akkor rendeződött, amikor Mary, aki közben kitanulta a régészet és az ásatások minden csínját-bínját, felfedezte a hárommillió-hatszázezer évesnek bizonyult lábnyomokat. A nácigyilkos balerina és az auschwitzi asszonylázadás - Dívány. Ez igazolta, hogy az emberré válás egyik döntő lépése, a két lábon járás és a felegyenesedett testtartás előbb következett be, mint az értelem fejlődése: nagyapó agytérfogata alig haladta meg a csimpánzét. Lengyel Péter leírja, hogy nagyapó 140 centiméter magas volt, a kutatók azt számították ki, hogy a magassága 134 és 152 centiméter között lehetett. Péter szerint a nő (nőstény? ) gyereket tartott a csípőjén; a kutatók megállapították, hogy terhet vitt, de a gyereket nem rekonstruálták, mert nem találtak bizonyítékot rá, hogy a teher valóban gyerek volt. Az egyetlen dolog, aminek nem találtam előzményét a tudós leírásokban: nagyapó egy kő alatt felfedezett egy százlábút, és nyomban bekapta anélkül, hogy asszonyával megosztotta volna.
A legújabb videojátékok valósághűségét kínáló szimulációk, virtuális valóságok: ez a technológia az orvosképzést is teljesen átalakítja. Magyarország egyik legmodernebb skills laborjában jártunk, ahol a hihetetlen technikai fejlődés ellenére biztosak abban, hogy mindig szükség lesz a valódi betegágy melletti képzésre. Furcsa érzés belépni egy skills laborba. A kórteremszerű helyiségben úgy érezzük, mintha monitorokhoz kötött valódi betegeket pillantanánk meg szemünk sarkából, jobban odanézve tűnik fel, hogy csak bábu fekszik a kórházi ágyon. Az élmény finoman fogalmazva is nyugtalanító a gyakorlatlan szemlélő számára, és ezen az sem segít sokat, ha mondjuk az elsősegély-tanfolyam során találkoztunk már szimulációs bábuval – elvégre az nem lélegzett és pislogott. Nem egy kórházi témájú horrorfilm díszletei között járunk, hanem az orvosképzés jelenében és jövőjében. © Verébi Dávid / PTE ÁOK Ahogy az elsősegélybábu példája mutatja, a szimulációs oktatás egyáltalán nem új dolog az egészségügyben, ám ma már a legbonyolultabb beavatkozásokat is lehetséges szimulálni, és ami még talán fontosabb, valós időben követni, hogy a szimuláció során az orvostanhallgató hogyan teljesít, képes-e alkalmazni a könyvekből elsajátított tudást.
A szimulációs oktatáson áteső hallgatók és már végzett orvosok mindenesetre arról számolnak be, hogy sokkal magabiztosabban állnak neki egy-egy kényes és kockázatos beavatkozásnak, ha előtte van lehetőség azok gyakorlására. Egy biztos a labor vezetői szerint: az itteni munka révén a betegek ellátása lesz biztonságosabb, és ez nem egy esetben életeket is jelenthet.