Az állandó testhőmérséklet segíti az utódok fejlődését, bizonyos fokú védettséget biztosít például a gombás fertőzésekkel szemben, illetve lehetővé teszi a legkellemetlenebb éghajlati viszonyok elviselését is. Egy állandó (hiúz), és egy változó testhőmérsékletű állat (kígyó) testhőmérséklete a külső hőmérséklet függvényében (Forrás:). Változó Testhőmérsékletű Állatok. A testhőmérséklet szabályozásának viselkedéses eszközeivel minden állat rendelkezik, vagyis például képesek árnyékba húzódni, ha túl meleg van, vagy valamilyen odúban átvészelni a kinti fagyokat. Az állandó testhőmérsékletű állatoknál azonban fiziológiai mechanizmusok is vannak a testhőmérséklet megtartásának szolgálatában. Például a hideg ellen a vázizmok gyors összehúzódásokkal produkálnak hőt, vagyis az állat didereg, illetve a barna zsírszövet hőtermelésre specializált sejtjei is működésbe lépnek. A bőr erei összeszűkülnek, így lecsökken a hőkicserélődés a vér és a környezet között. A szőr vagy a tollak felborzolása is segíti a test melegének megtartását, noha nálunk embereknél ezt a funkciót már nem képes ellátni hiányos "bundánk".
Az állandó testhőmérsékletű állatok testének hőmérséklete független a külső környezet hőmérsékletétől (madarak, emlősök). Az állandó testhőmérsékletű állatok hőtermelése testük tömegétől, hőleadásuk viszont a testük felületétől függ. Hőháztartás szempontjából ezért a hidegebb környezetben a nagyobb testtömeg kedvezőbb. Hűtés és fűtés: a testhőmérséklet szabályozása | agykutatás egyszerűen. Ez a magyarázata annak, hogy egy rokonsági körön belül a hidegebb területeken élő fajok mindig nagyobb testméretűek, mint a melegebb területükön élő rokonaik (pl. pingvin, medve). A kutatók sokáig úgy gondolták, hogy a 'hidegvérűek' (helyesebben változó testhőmérsékletű), mint például a hüllők és kétéltűek lesznek a klímaváltozás első számú áldozatai, mivel kevésbé tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó éghajlathoz, mint egyes állandó testhőmérsékletű állatok. Ezzel szemben Manuel Leal, az Észak-Karolinai Duke University biológusának vizsgálata alapján kiderül, hogy egyes trópusi gyíkfajok a vártnál sokkal gyorsabban képesek alkalmazkodni a hidegebb klímához. Anolis cristatellus (Leal M, 2012) Friss tanulmányában kollégájával az Anolis cristatellus nevű, eredetileg Puerto Rico-ban honos gyíkfajt vizsgá az anoliszfaj az 1970-es években (emberi segítséggel) került be és sikeresen szaporodott el Floridában, Miami környékén.
A modell alapján számításba vehetők az emlősök és a hüllők közötti különbségek is, így a modell alkalmas a dinoszauruszok méretének megokolására is. McNab az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent cikkében annak a véleményének ad hangot, hogy a dinoszauruszok nem voltak sem változó, sem állandó testhőmérsékletű állatok, hanem valamiféle köztes testhőmérsékletet tarthattak fenn az emlősök és a hüllők testhőmérséklete között. Ez a tulajdonság tette lehetővé, hogy olyan nagyra nőhessenek. Egyéb elméletek Egy korábbi elképzelés szerint a dinoszauruszok korában (a triásztól a krétáig, azaz kb. 250 milliótól 65 millió évvel ezelőttig) sokkal nagyobb volt a levegő szén-dioxid-tartalma, mint ma. Emiatt az átlaghőmérséklet is magasabb volt (üvegházhatás), ami kedvezett a növények burjánzásának. A dinoszauruszok dúskálhattak a táplálékban, és az elmélet szerint a túltápláltság vezetett az óriási méret kialakulásához. A ragadozó dinoszauruszok pedig "kénytelenek" voltak alkalmazkodni méretben a nagy növényevőkhöz, hiszen egy 50 kilogrammos húsevőnek nem sok esélye lett volna egy sok tonnás óriás ellen.
Ez így már arra utalt, hogy a prosztaglandin D 2 -nek szerepe lehet a hőmérséklet emelkedésének jelzésében, amit további vizsgálatok erősítettek meg: a mesterségesen előidézett láz jóval magasabb volt azoknál a kísérleti állatoknál, amelyeknél gátolták a prosztaglandin D 2 előállítását, illetve a prosztaglandin D 2 beadása jelentősen lecsökkentette az egerek testhőmérsékletét. A kutatók immunfestéssel azt is kimutatták, hogy a prosztaglandin D 2 receptora a preoptikus area egy másik részének sejtjein fejeződik ki nagy mennyiségben, így feltételezhető volt, hogy ezeken fejti ki a hatását a vegyület. A sejtek mesterséges ingerlése is ezt támasztotta alá: a kísérleti állatok testhőmérséklete lecsökkent a beavatkozás hatására. Úgy tűnik tehát, hogy a preoptikus mag prosztaglandin D 2 -t termelő idegsejtjei a hőmérséklet megnövekedésére aktiválódnak és a preoptikus area egy másik sejtcsoportján keresztül indítják be a testhőmérséklet csökkentésére irányuló folyamatokat. A további kutatás szempontjából fontos, hogy a prosztaglandin D 2 -t előállító enzim alapján könnyen azonosíthatók lesznek ezek az idegsejtek.
Kövess bennünket Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedélyszáma: H-EN-I-1064/2013
2011-ben kapta meg a tanári diplomát. Kiállítások [ szerkesztés] 2003 – Csoportos kiállítások a pécsi MK-Galériában és a Szobrász Tanszéken 2004 – Művészetek Völgye "Pécsi Szál" Taliándörögd Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 2005 – Iskolatörténeti és Képzőművészeti Kiállítás – Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium, Budapest 2007 – XX. Gáspár, Menyhért, Boldizsár (könyv) - Michel Tournier | Rukkola.hu. Országos Kisplasztikai Biennálé – Vasarely Múzeum, Pécs Új utakon – Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, Pécs Nyitott Ház – Pécs2010 Menedzsment Központ, Pécs 2008 – II. Nemzetközi Szilikátművészeti Triennálé – Cifrapalota, Kecskemét XX. Országos Kerámia Biennálé – Vasarely Múzeum, Pécs Ördögkatlan fesztivál "Kőből és betonból" – Palkonya Tóth Menyhért emlékére rendezett kiállítás – Cifrapalota, Kecskemét 2009 – Premier – Duna Galéria, Budapest Keramik Europas – Westerwaldpreis 2009 – Keramikmuseum Westerwald, Höhr-Grenzhausen 2013 – Ezüstgerely 2013, Sport a kortárs művészetben – Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, Budapest Díjak, elismerések [ szerkesztés] 2008 – XX.
Ajánlja ismerőseinek is! A Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke (Magvető, 1981) és A Rémkirály (Európa, 1983) után ismét egy legendát feldolgozó regényt adunk az olvasó kezébe, a három királyok történetét. Gáspár, Meroe királya, reménytelen szerelemtől gyötörten, önmaga elől menekül. Menyhértet, Palmüra hercegét, trónbitorló nagybátyja űzi el birodalmából. Boldizsárt, Nippur királyát, az antik világ szerelmesét, a művészetek nagy kedvelőjét pedig képromboló papjai. Gáspár menyhart boldizsar . Egy fényes csillag vezeti őket, Betlehembe tartanak. Nagy Heródes városába, Jeruzsálemben a véres kezű zsarnok látja őket vendégül, s leckét kapnak a hatalom természetrejzából. Betlehemben tanúi lehetnek a Kisded születésének, hódolhatnak a Megváltónak. De szörnyű hibát követnek el, nem engedelmeskednek a hatalmas Heródesnek… Hazatérőben találkoznak Taor herceggel, aki a messzi Ázsiából érkezik, s mindig mindenhonnan elkésik… Tournier Máté evangéliumának a napkeleti bölcsekről szóló soraiból, apokrif írásokból, mítoszokból teremtett csupa szín kalandregényt, tanulságos, megrendítő filozofikus mesét.
A Háromkirályok, a Napkeleti bölcsek, a bibliai Mágusok! Nem biztos, hogy hárman voltak. Lehettek akár harmincan is. Az ajándék volt háromféle: arany, tömjén, mirha. Hazájukat, szándékukat, útjukat, a vezérlő betlehemi csillag titkát ma is kutatják. Gyermekkori első emlékeim egyike a házszentelés: 19 G + M + B 36 Az aranyról már tudtam, a tömjén szagát is ismertem. A templomi füstölőbe tett tömjéndarabok szerepét is sejtettem. A profán "tömjénezés" csak később keltett bennem visszatetszést. A mirha ajándékozásának értelmét is csak később ismertem meg. József Attila BETLEHEMI KIRÁLYOK c. versét (1929), az érettségi vizsgám anyagaként még tanultam, később ritkábban emlegették. Katonaruhában ültem egy színházi páholyban, amikor másfajta "háromkirályokkal" találkoztam. Hubay–Ránki–Vas, Egy szerelem három éjszakája musicaljében kereste fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár a Költő (Radnóti) özvegyét, Júliát. Köszöntötték őt és hírül vitték férje halálát. Így, ebben a három formában él bennem Gáspár, Menyhért és Boldizsár megható, szép legendája.