Ez borzasztóan leegyszerűsíti az összképet, ráadásul egy mindvégig hibátlan, gáncs nélküli szereplő egy ponton túl érdektelenné válik. És hiába nagyszerű most is az egyébként ír Saoirse Ronan Máriaként, a tragédiája nem válik kézzelfoghatóvá, átérezhetővé, hiszen, ha elfogadjuk a rendezőnő logikáját, nincs is köze hozzá, "csak" megéli, nem előidézi azt. Bár kisebb szerepet kap, a történet végére szinte felismerhetetlen, kissé a Jokerre hajazó Margot Robbie mégis érdekesebb, részben azért, mert maga a karakter is összetettebb, részben azért, mert ő jóval több eljátszani valót kapott annál, mint hogy szép és fiatal legyen. Mert elsősorban ezek Mária erényei, a többi meg ugye a körülmények miatt van. És kettejük között még az olyan remek karakterszínészeknek sem jut túl sok keresnivaló, mint Guy Pearce vagy Ian Hart – ami nagy kár. Két királynő kritika kamra. Értékelés: 7/10
A Királyi bánásmód (The Royal Treatment) című új romantikus filmet január 20-án mutatta be a Netflix. A kritikusok finoman szólva sem kedvelték a produkciót, melyet olyan neves lapok húztak le a sárga földig, mint a New York Times, a TV Guide és a Digital Spy, de az Associated Press újságírója is arra figyelmeztetett, hogy Rick Jacobson rendezése annyira giccses, hogy könnyen cukormérgezést kapunk tőle. Ennek ellenére a Királyi bánásmód Amerikában a cikk írásának pillanatában a legnézettebb film, és több más ország mellett hazánkban is a Netflix napi top10-es listájának élbolyába harcolta be magát. Ket kiralyneő kritika se. A szakírók ezúttal nem tévednek, valóban elég pocsék lett a Netflix új romkomja, amibe ráadásul jottányi eredetiség sem szorult. Már a címből is arra következtettünk, hogy a Királyi bánásmód legfeljebb egy Disney Channelen, vagy a Lifetime-on vetített, átlagtévéfilm szintjét üti majd meg… a produkció még a nem túl magas elvárásainkhoz képest is alulteljesített. A történet középpontjában egy Izzy nevű fodrászlány áll, aki egy lepukkant szalont üzemeltet New Yorkban.
A színész hozta talán mindenki közül a legelviselhetőbb játékot a képernyőre, hozzá viszonyítva még látványosabb volt, hogy az Izzyt játszó Laura Marano egyáltalán nem tudott felnőni a feladathoz. Nagy baj, hogy semmi kémia nem volt a férfi és női főszereplő között. Izzyről egyszerűen nem tudtuk elhinni, hogy aranyos szomszédlány lenne, akinek megesik a szíve az elesetteken. A filmben a mellékszereplők már egyenesen borzalmasak voltak. Két királynő (2019) - Kritika | Filmezzünk!. Az Izzyvel tartó két fodrászlány folyton rikoltozott, volt egy karakter, akinek a forgatásig sem sikerült megtanulnia, milyen az a francia akcentus, és a tragikus háttérsztorival rendelkező asszisztens, Walter sem zavart túl sok vizet. A Királyi bánásmód ban egyébként az angol kiejtés valami brutális volt, ezúttal lehet, jobban jár az ember, ha inkább a szinkronos változatra szavaz. A Netflix romkomja semmi újat nem hozott a zsánerbe, valami nagyon hasonlót próbált eladni, mint a hazánkban 1989-ben bemutatott Amerikába jöttem. Csak abban a filmben ott volt egy karizmatikus és vicces Eddie Murphy, akinek köszönhetően egy emlékezetes darab lett a végeredmény.
Tragédia. Bécs, 1830 Pesty Frigyes: Chronol. Vizsgálat Bánk bán körül. Pesti Napló, 1856., 263. sz. Pauler Gyula: A történet Bánk bánja. Nemzet, 1883. április 28. és május 3., ill. Budapesti Szemle, 1887., 123. sz. Huber Alfonz: Studien über die innere Gesch. Ungarns. Archiv für österr. Gesch. 65. kötet. Pór Antal: Bánk bán Melindája. Erdélyi Múzeum. 1890 Opera Bánk bánról [ szerkesztés] Erkel Ferenc: Bánk bán Források [ szerkesztés] A Pallas nagy lexikona Magyar életrajzi lexikon
A Bánk bán ekkor lényegében teljes kudarcot vallott, mivel a pályázat végeredményének kihirdetésekor említésre sem méltatták, ezért Katona József 1819-ben jelentős mértékben átdolgozta drámáját. A második változatban az író – főként barátja, Bárány Boldizsár segítő kritikájának hatására – módosított a cselekmény időpontján, ezáltal némiképp valósághűbb történetet kreált, közben pedig Melinda elcsábításának részletesebb kidolgozásával a mű folyását is világosabbá tette. Katona életében ez a változat sem arathatott jelentős sikert, ugyanis a cenzúra hosszú ideig csak könyv formájában engedélyezte a Bánk bán megjelenését, mivel a főhős alakját és Gertrudis királyné megölésének motívumát veszélyesnek ítélte a Habsburg uralkodóházra nézve. Kudarcával összefüggésben az író az 1820-as évek elején feladta művészi ambícióit, és 1826-tól haláláig Kecskemét város főügyészeként tevékenykedett. Katona József 1830-ban, szívrohamban hunyt el, addig azonban csak a Trattner Kiadó gondozásában megjelent könyv juthatott el a közönséghez.
"Magáról az opera szépségeiről beszélve, hasztalan erőködnénk megfelelő szavakat találni. A szép zene olyan, mint a gyönyörü táj: ezt látni, amazt hallani kell, hogy bájait élvezhessük. Annál nagyobb örömmel jegyezhetjük fel, hogy "Bánk bán" zenéjét, hallva, s a kiállitás fényét, gazdagságát és izléssel párosult csinosságát látva, azon kellemes meggyőződésre jutunk, hogy szinházunk átalában, s különösen nemzeti operánk, a szinház megnyitása óta, a kornak megfelelő s az igényeket kielégitő nevezetes haladást tanusit. – Husz évvel ezelőtt ily előadásról, a hol a müvészi erők a látvány csillogó varázsával vetélkednek, fogalmunk sem lehetett. " (Vasárnapi Ujság, 1861) A Bánk bán legnagyobb történelmi operánk, amelynek középpontjában az egyéni és közösségi sorskérdés áll. Zenéjében a francia és olaszos mellett magyaros zenei elemek ötvöződnek, Erkel által kapott polgárjogot a verbunkos, a csárdás, a népies műdal, a Bánk bán ból szinte "népdallá" vált a hazaszeretet himnusza, a Hazám, hazám.
Katona főműve ugyanis a realizmusba forduló érett romantika remekműve, de abban az időben keletkezett, amikor a romantika még éppen tapogatózni kezd. Társadalomkritikája pedig olyan, amilyet csak a reformkor egészének tanulságai alapján lehetett átélni, de egy évtizeddel a reformkor indulása előtt mondották ki. Ezért volt tragikus Katona József rövid élete. " S valóban, a szerző életében a Bánk bán hiába jelent meg könyv alakban, azt kezdetben nem nagy példányszámban vásárolták. A mű színpadra kerülését Katona József meg sem élhette, hiszen azt csak három évvel szerzőjének halála után, 1833. február 15-én, Kassán mutatták be először, de a művet még ezt követően is sokáig csak egyes színészek fedezték fel önmaguk számára, jó szereplehetőségként. Igen valószínű, hogy Melinda szerepét a Déryné Széppataki Rózába szerelmes Katona eleve a színésznőre írta, aki a darab kassai ősbemutatóján értelemszerűen Bánk feleségét alakította. Érdekesség, hogy Déryné akkor már 40. életévében járt, így a darabban szereplő Melinda életkorához képest kicsit idősebbnek számított, viszont egy kortárs, Karacs Teréz visszaemlékezése szerint ennek ellenére is tökéletesen ráillett ez a szerep: "…gyönyörű szemei mindig üdeséget kölcsönöztek arcának, s könnyed tagmozdulatai még később is ifjúnak tüntették fel. "
De akkor ki a gyilkos? Aki egészen biztos ott volt a gyilkosság elkövetésekor, sőt a gyilkos csapást mérte Gertrúdra, az Töre fia Péter, a királyné egykori udvarbírája volt. Pétert rögtön karóba is húzatta András, ami elég meggyőző bizonyítéka a bűnösségének – véli Körmendi. Pétert később IV. Béla is anyja gyilkosaként említi, amikor a róla elnevezett Pétervárad nevű települést átnevezi inkább Bélakútra, saját magáról. Hogy mi lehetett Péter motivációja? Természetesen nyolcszáz év elteltével erről is több elmélet létezik. A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy Péter bosszút állt Gertrúdon, mivel a királyné nem sokkal a gyilkosság előtt kibuktatta őt az udvarbírói pozícióból. Körmendi hozzáteszi, Péter bosszúéhségét táplálhatta az is, hogy abban az időben tapintható feszültség volt a régi, 100-200 év alatt meggazdagodott arisztokrácia és az András által felemelt új nemesi réteg között. Péteren kívül az összeesküvők között volt még Kacsics nemzetségbeli Simon és Bánk Bán veje, egy másik Simon is, akiket talán szintén a földadományok miatt egyik napról a másikra meggazdagodott, új urak dühíthettek fel, Gertrúdot pedig ennek a folyamatnak a katalizátoraként látták, mivel a királyné jelentős befolyást gyakorolt férjére.
Az alábbiak kísérletként szolgálnak arra, hogy bizonyos problémákat újrafogalmazva lássuk: hogyan ismerhetünk a dráma szövegében a mi világunkra, akár személyes sorsunkra, életünkre – hiszen ez adja a történelmi drámák mindenkori létjogosultságát. Ehhez egy sajátosan mai olvasatot érdemes választani, a női nézőpontot, amelyet következetesen végig lehet vinni a közel sem avítt szövegen. Vitathatatlan, hogy a drámai akció szempontjából két aktív nőalakkal van dolgunk, akik közül ugyan a dráma negatív pólusán elhelyezkedő Gertrudist szokták gyakrabban emlegetni, de mint látni fogjuk, Melinda is sokkal erőteljesebben van jelen a cselekmény alakításában, mint egy passzív feleség. Ugyanakkor mindketten kulcsszerepet játszanak a címszereplő tragédiájában. Gertudis nem ártatlan Nézzük először a királynét, akinek megítélésében a Melinda elcsábíttatásában való teljes ártatlanságtól a világ megtestesült gonoszságáig sok mindent beleláttak már az irodalomtörténészek. A meráni asszony, egyébként nemcsak Szent Erzsébetünk, hanem IV.
M. Gertrúdot 1213-ban, szeptember végén egy vadászat során ismeretlen tettesek brutálisan meggyilkolták, testét karddal darabokra vágták, és így tettek a segítségére siető férfiak többségével is. A rendőrség több lehetséges gyanúsítottat is azonosított. Keresik például T. Pétert, aki korábban rtrúd alkalmazottja volt, de néhány héttel a gyilkosság előtt elbocsátották. A gyilkosság megszervezésében szerepet játszhatott B. Bán is, akinek a feleségével feltételezések szerint az áldozat egyik testvére viszonyt folytatott. Ez utóbbit egyelőre független forrásból nem erősítették meg. A hatóságok kihallgatták M. Gertrúd férjét, Á. András ismert politikust is, mivel felmerült, hogy ő rendelhette meg a gyilkosságot szerelemféltésből vagy más indokból. Ha II. András feleségét, Gertrúd meráni hercegnőt ma gyilkolták volna meg, nagyjából így nézne ki a közleménye a szövevényes ügyről. Ha pedig a rendőrség helyére a "történelemtudósok" szót helyettesítjük, akkor nagyjából kirajzolódik kép a királyné-gyilkosságról szóló teóriákat illetően.