Amennyiben minden összeáll a mai megállapodásnak megfelelően, akkor teljes mértékben reális, hogy a paksi atomerőmű beruházása a második, létesítési fázisba lép szeptemberben - fogalmazott Szijjártó, rámutatva, szerinte mindez szükséges ahhoz, hogy 2030-ra működésbe léphessen a két új blokk, s így az erőmű kapacitása a jelenlegi 2000 megawattról 4400 megawattra emelkedjen. "Magyarország hatalmas lépést tesz a villamosenergia terén az önellátás irányába, és ez a mostani helyzetben, amikor a nemzetközi energiapiacon teljesen irracionálisan nőnek az árak, hatalmas előnyt jelent majd Magyarország számára" - jelentette ki a miniszter, akinek meggyőződése, hogy "a nemzetközi energiapiac zavarainak, válságainak nem leszünk oly mértékben kitéve, mint jelenleg, és nem leszünk oly mértékben kitéve, mint sok más ország". A miniszter végezetül aláhúzta, hogy az Európai Unió szankcióinak meghozatalakor kimondásra került, sőt jogszabályban rögzítették, hogy a nukleáris energia békés, polgári célú felhasználása nem tartozik a korlátozások hatálya alá, és a Roszatom maga sem került rá semmilyen szankciós listára, így az együttműködés nem ütközik semmilyen szabályba.
A látogatóközpont a fentieken túl regisztráció nélkül is szabadon felkereshető, de ebben az esetben az érdeklődők egyénileg, kísérő nélkül ismerhetik meg a kiállítást. Az Erőművek Éjszakája programsorozat keretében az atomerőmű 15. 00-kor, 17. 00-kor, valamint 19. 00-kor egy-egy, 40 főből álló csoportot indít, amelyek a látogatóközpontot és az üzemi területet tekintik meg. Az Atomenergetikai Múzeum 15. 00–19. 00 óra között óránként indít tárlatvezetést. Paks kirándulás tervező: nevezetességek, látnivalók, szállások. Fényképek kizárólag az atomerőmű látogatóközpontjában és az Atomenergetikai Múzeumban, a kiállítótérben készíthetők. A látogatóközpontba érkező vendégek az atomerőmű déli bejárója, míg a múzeumba érkezők az északi bejárója felől megközelíthető parkolókat tudják használni. Látogatóközpont és üzemi terület Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közel 40 éve biztosítja Magyarország villamosenergia-szükségletének jelentős hányadát. Napjainkban az atomerőmű a hazánkban megtermelt villamos energia felét állítja elő, míg a teljes magyar fogyasztás harmadát biztosítja.
Az Erőművek Éjszakája programsorozat keretében a látogatóközpont 15. 00-kor egy-egy, 40 főből álló csoportot indít. Atomenergetikai Múzeum Az Atomenergetikai Múzeum Európában is egyedülálló módon mutatja be az atomenergetika és a Paksi Atomerőmű történetét. A 2000 m2-es kiállítótér helyet biztosít az atomerőmű működése során használt berendezéseknek, tudósokhoz köthető relikviáknak, állandó és időszaki kiállításoknak. Az intézmény célja, hogy közérthetően és élményszerűen mutassa be a műtárgyakon keresztül az atomerőmű működését és az energiatermelést. A folyamatos tárlatvezetések során a legújabb interaktív technológiákat – a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) – is felhasználva ismerhetik meg a látogatók az energiatermelés folyamatát. Az Erőművek Éjszakáján az Atomenergetikai Múzeum 15. 00 óra között óránként indít tárlatvezetést és tart látványos fizikakísérleteket, amelyek biztosítják a tudomány játékos megismerését. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. – Látogatóközpont és üzemi terület. A látogatáshoz regisztráció szükséges. MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
Az Európában egyedülálló, 2010-től országos szakmúzeumként működő Atomenergetikai Múzeum 2000 négyzetméteres kiállítóterében a látogatók testközelből is megismerkedhetnek számos, az atomerőműben – a primer és a szekunder körben – rendszeresített berendezéssel, kipróbálhatják, hogyan működik a sugárkapu vagy a csavarhúzógép. A kiállítótér négy tematikus egységre tagolódik. A bal oldalon két vitrinsor segítségével mutatjuk be az erőmű történetéhez kapcsolódó ajándék- és reklámtárgyakat és kitüntetéseket, valamint az erőmű területén használt műszereket szakáganként csoportosítva. A jobb oldali rész a nagyberendezések területe. Külön teremben tekinthetők meg a szolgáltató eszközök, illetve az a szimulációs számítógép, amely az 1990-es években üzemelt, és a blokkügyeletesek, operátorok, valamint a blokkokat üzemeltető személyzet képzésére használtak. A galérián a múzeum országos gyűjtőköréhez tartozó hat intézmény relikviáit állítottuk ki (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete, Debreceni Tudományegyetem Fizikai Intézete, Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete, Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézet Atomenergia-kutató Intézet, GAMMA Műszaki Zrt., Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.
A felek ezek után fordultak a hágai bírósághoz, s a grémium 1997. szeptember 25-én a folyam elterelését és a szerződés felbontását is jogtalannak minősítette, s mindkét felet kárpótlásra kötelezte a másik felé. Tehát Szlovákiának tudomásul kellett vennie, hogy a nagymarosi vízlépcső nem épül meg, Magyarországnak pedig, hogy a bősi erőmű továbbra is működik. Húsz éve függesztette fel Magyarország a bős–nagymarosi vízerőmű építését. Az ítélet azt is kimondta: gondoskodni kell róla, hogy a Duna főágába és mellékágaiba elegendő víz jusson, ami biztosítja a természeti értékek megőrzését. Az ítélet végrehajtásával kapcsolatban a tárgyalások 2010-ig folytak. - A vízlépcsőrendszer ügye azóta sem került nyugvópontra – jelentette ki Hajósy Adrienne. - A bősi erőmű működik, a szigetközi Duna-szakaszból negyven kilométer hosszan hiányzik a víz. Előbb-utóbb a környezeti értékek védelme, a műszaki kényszerek és a két ország európai tekintélye miatt hozzá kell kezdeni az évtizedek óta gyűlő problémák közös rendezéséhez. Ennek alapjául a hágai ítélet szolgálhat, mert nemcsak a felek magatartását elítélő pontokat tartalmaz, hanem a problémák megoldását lehetővé tevő részletes iránymutatásokat is, köztük a nullszaldós megoldás kidolgozását.
Míg a Szabad Kezdeményezések Hálózata (a majdani SZDSZ), a Fidesz és a környezetvédő csoportok (Duna Kör, stb. ) az újabb demonstráció mellett álltak ki és szorgalmazták annak összehangolt megvalósítását, addig a Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnöksége csak átmeneti bizonytalankodást követően támogatta azt. Az eseményre végül 1988. október 30-án került sor, mégpedig két – egymástól időben elváló – részletben. Az első rész a Budapesti Műszaki Egyetem előtti téren zajlott le. Délután 14 órára mintegy 6-800 fős tömeg gyülekezett a kampusz főbejárata előtt, ahol a rendezvény megnyitóját a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság (BZsBT) képviselője tartotta. 20 éve helyezték üzembe a Bősi Vízerőművet - Körkép.sk. Ezt követően a szervezők nevében még tíz beszéd hangzott el, amelyek mind az építkezés leállítása és a népszavazás kiírása mellett törtek lándzsát. A szónokok közül többen – így Vigh Károly, Kodolányi Gyula és Mécs Imre – az Országgyűlés feloszlatását, az Elnöki Tanács lemondását és többpárti, demokratikus választásokat, végső soron új alkotmányos rendszer alapjainak larakását is követelték.
A beruházás 15 év alatt térült meg, jelenleg ez a legolcsóbb villanyáram Ausztriában. Egy másik gazdasági érv szerint 1992-ben azért kellett felmondani a vízlépcső szerződést, és lebontani a már megépült részeket, mert a beruházás befejezése túl nagy gazdasági terhet jelentett volna az országnak. A valóság ezzel szemben az, hogy 1986-ban megállapodás történt osztrák vállalkozókkal, hogy fedezik a nagymarosi beruházás befejezését, a ráfordított összeget pedig csak az erőmű üzembe helyezése után kell 20 év alatt természetben törleszteni, áram exporttal. A hitel nagy részét több részletben át is vettük, el is költöttük, azután a szerződést felbontottuk, a már megépült részeket lebontottuk. A Bős–nagymarosi vízlépcső környezeti kockázatai (Vargha János) | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár. A máig ható következmények nagyon súlyosak. A vízlépcső szerződés felmondása miatt hatalmas kártérítési kötelezettség keletkezett az osztrák és szlovák féllel szemben, és ha hozzá vesszük a Szigetközben a magyar félnek felróható ökológiai károkat, valamint a jelentős, olcsó, környezetbarát áramtermelő kapacitásról való lemondást, a gazdasági kár összege akkorára becsülhető, amennyiből hitel nélkül meg lehetne építeni az új atomerőművet.
A Dunakilitinél megépült duzzasztómű funkciója pedig az lett volna, hogy magyar területen szabályozza a vízmegosztást. Mivel nem helyeztük üzembe, a szlovákok megépítettek és üzembe helyeztek Dunacsúnynál, szlovák területen, egy másik duzzasztóművet (ún. C. változat), ezzel a vízmegosztás szabályozása átkerült a szlovák félhez. És éppen ezzel függ össze az Öreg Duna ökológiai károsodása. Gyakran hallottuk azt is, hogy a vízlépcső fokozza az árvíz veszélyt. Ez sem felel meg a valóságnak. Normális körülmények esetén a vízlépcső felett a vízszint stabilizálódik, árhullám közeledésekor pedig le lehet apasztani a duzzasztógát felett a vízszintet, helyet csinálva a közeledő többlet víztömegnek, ezzel mérsékelve az árvíz hatását. Fontos gazdasági érv volt, hogy a nagymarosi erőmű beruházás gazdaságtalan lett volna, mivel a volumenéhez mérten kevés áramot termelne. Tény ugyanakkor, hogy a nagymarosival gyakorlatilag azonos Bécs-Freudenau erőmű éves áramtermelése több mint 1000 GWh, ez pedig félmillió magyar háztartás áramfogyasztása, lakásonként 2000 kWó éves fogyasztással számolva.
Vízerőmű vázlata A: víztározó B: gépház C: vízturbina D: generátor E: vízbevezetés F: frissvíz-csatorna G: villamos távvezeték H: folyó A vízerőmű olyan erőmű, mely a vízenergiát hasznosítja. A világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a. [1] Bár a nagy vízerőművek dolgozzák fel a legtöbb vízienergiát, a kis vízerőművek (5 MW teljesítményig) jelentősége is nagy, ezek különösen népszerűek Kínában, ahol a világ kisvízerőmű-kapacitásának több mint 50%-a üzemel. [1] A vízerőművek fajtái [ szerkesztés] Duzzasztós vízerőmű [ szerkesztés] A vízienergiát leggyakrabban egy gáttal elrekesztett folyó vagy patak a gát mögötti tározóban felgyűlt vizének felhasználásával vízturbinák és elektromos generátorok nyerik ki és villamos energia formájában szállítják el. Ebben az esetben a hasznosított energia mennyisége az átömlő víz mennyiségétől és a víz forrása és a víz kilépése helyének magasságkülönbségétől függ.
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.