Az idei adventi, karácsonyi várakozást a Diótörő mese varázslatos és mesebeli hangulata lengi körül, ez köszön vissza a koszorúkon, kopogtatókon. Adventi koszorú trend 2018. Hamarosan elérkezik advent első hétvégéje, körbenéztünk, hogy mi jellemzi az idei kínálatot a hazai virágboltokban. Ahogy rátaláltunk, úgy el is varázsolt minket Németh Attila virágkötő idei adventi virágdíszei, amely nem kis előrelátással meseországba kalauzol minket, kapcsolódva a november 22-én bemutatott Diótörő és a négy birodalom című Disney filmhez. Középpontban a Diótörő figura: De nem hiányozhatnak az egyszarvúak sem: Nehéz ellenállni a bájos tütüs egérkének: Klasszikus összeállítás hintalóval: Mesés koszorú szörmébe burkolva: Élő fenyős koszorúk: S hogy mi ihlethette ezeket a pompás koszorúkat? Nézz bele a Diótörő film előzetesébe, de vigyázz, Téged is rabul ejthet: (2018 mesefilmje) 2019 karácsonyi meséje: Jégvarázs 2. Adventi hétvégék Advent első vasárnapja: 2019. december 1. Advent második vasárnapja: 2018. december 8.
Hangosan ropogtatott, majd hirtelen megállt. Lenézett a tálkába, és felkiáltott: – Anyaaa! Kitaláltam! Gyere! Anya kezében a porszívóval állt meg az asztal mellett, és kérdőn nézett lelkes kislányára. – A Cheerios! – Mi van vele? – Az lesz Pöttyék adventi koszorúja! – Ki az a Pötty? – csent el egy gabonakarikát a dobozból Dalma. Ám kérdésére senki nem felelt. Felemelt kezekkel távolodott az asztaltól. – Oké, látom, titkos projekt! Dalma távozása után Bendegúz érkezett az asztalhoz. – Naaa, ez az én Cheerios-om! – nézte meg a dobozt felháborodva. – A tiéd a csokigolyó. – Először is: ez a mi Cheerios-unk, neked legfeljebb csak a kedvenced lehet – szólt közbe anya. – Másodszor: elég egy udvarias, kérek szépen, és a mi Cheerios-unk a te Cheerios -d is lehet. Bendegúz fintorgott egyet. – Nekem mindegy! Majd eszem túró rudit! Ha más nem jut! – Nehéz sors, kisfiam, ami neked jutott, nem kérdés! – heccelte a fiút anya. Mire ő is feltartott kézzel adta meg magát, és a felvonult a lépcsőn. Anya újra Luca felé fordult.
Minden irányból körbejárta az ajándékát. – Ez a világ legszebb adventi koszorúja! – jelentette ki hálásan. – Nagyon szépen köszönöm! – Igazán szívesen tettem. Sajnálom, hogy ilyen sokára sikerült. A tízórainál jutott eszembe az ötlet. Feltegyem a hálóra? Pötty boldogan bólogatott. Luca pedig betette a háló közepébe. Igaza volt anyának, a háló elbírta. A szabadság – Luca! – kezdte Pakli. – Ez igazán szép ajándék, de kérhetünk tőled, még valamit? – Mondd csak! – bíztatta a kislány. – Tódor és Tutaj, szeretnének egy órát kint tölteni a ketrecükből. Nem vennéd ki őket egy kicsit, hogy szaladgálhassanak. Mármint Tódor! Tutaj, nem annyira tud szaladni – helyesbített nevetve. – Te csak ne szemtelenkedj! – hangzott a rendreutasítás fentről. – Szívesen kivenném őket, de anya nem engedi – felelte Luca. – Nem kérdeznéd meg még is? – Jól van, megkérdezem! Néhány perc múlva vidáman tért vissza. – Képzeljétek el, hogy megengedte! De csak egy kicsit, és nekem kell összetakarítanom a szőnyeget, ha összepiszkítják.
Legalább annyira megviselte a tengeri élővilágot egy 116 millió évvel ezelőtt bekövetkezett hideghullám, mint a mostani felmelegedés. A kréta időszak közepén 5 fokkal csökkent az tengervíz hőmérséklete. Először sikerült kimutatni, mekkora lehűlést okozott a kréta földtörténeti időszakban az, hogy a Pangea szuperkontinens feldarabolódásával új óceánok jöttek létre a majdani Afrika, Dél-Amerika és Európa partjainál. A roppant méretű geológiai változások miatt átlagosan 5 fokkal csökkent a tengervíz felszínének hőmérséklete – mutatták ki a Newcastle-i Egyetem munkatársai kölni, frankfurti és kieli kutatókkal együttműködve. Az új óceáni medencékben virágzott az alga, amely nagy mennyiségben kötötte meg és alakította szerves szénné azt a szén-dioxidot, ami a levegőből oldódott a tengervízbe. Trükkös Trixie, avagy mit keres egy trópusi vihar a Földközi-tengeren? - Tanulmányok - met.hu. Az elhalt alga nagy tömegben rakódott le, így vastag, szerves eredetű és szénben gazdag üledékrétegek formálódtak az óceán mélyén. Mivel az óceán folyamatosan nyeli el a szén-dioxidot, a légkörben egyre kevesebb üvegházhatású gáz maradt, így hidegebbé vált az éghajlat.
Pl. :Északi-tenger, Kelet-kínai tenger, Kaliforniai-öböl BELTENGER Az óceánokhoz csak keskeny szorossal kapcsolódó, sok esetben önálló, zárt medencéjű vizek. : Balti-tenger, Földközi-tenger, Vörös-tenger, Perzsa-öböl A tengerek típusai A Föld óceánjai A tengervíz fizikai-kémiai tulajdonságai • SÓTARTALOM A tengervíz híg sós oldat: kloridok – NaCl A tengervíz átlagos sótartalma 35%O. – 1000g tengervízben 35g só van oldott állapotban. Sótartalom függ: • párolgás-csapadék mennyiségétől • Édesvízi hozzáfolyástól (Finn-öböl 1%O, Vörös-tenger 41%O) 2. HŐMÉRSÉKLET A tenger lassabban és kevésbé melegszik fel, illetve hűl le, mint a szárazföld. Óriási lehűlést okozott az óceánok születése. 3. TENGERI JÉG A tengervíz fagyáspontja nem 0, hanem -2oC. Ennek oka a sótartalom. A tengervíz mozgásai • Hullámzás • Tengeráramlás • Tengerjárás (árapály-jelenség) A hullámzás Sekély vizű partokon a körpályán mozgó részecskék a fenékbe ütköznek, a hullám összeomlik, és tajtékozva fut ki a partra – HULLÁMMORAJLÁS • A mély vizű partoknál a partnak csapódó hullámhegy vize magasra felfröccsen -- HULLÁMTÖRÉS A tengeráramlás • A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása.
Az igazán forró nyár valódi szerelmesei választják Krétát a júliusi-augusztusi időszakban, amikor a hőmérséklet akár 40°C fokig is emelkedhet. Kréta éghajlati övei Kréta két éghajlati övezettel rendelkezik, mediterránnal és észak-afrikaival. A sziget legnagyobb része a mediterrán éghajlathoz sorolható. A tengertől való távolság határozza meg a páratartalmat, de elmondható, hogy a nyár meglehetősen meleg, míg a tél enyhe, csapadékos. A hegyekben gyakori a havazás november és május között, de az alacsonyabban fekvő területeken meglehetősen ritka. Míg a hegyekben megmarad a hó egész évben, a part menti területeken a hó alig pár percig-óráig látható. Kréta déli részén a Mesara területe és az Asterousia hegyei már az észak-afrikai éghajlati zónában található, így sokkal többet süt a nap egész évben, A datolyapálmák egész évben tudnak teremni és nem szükséges őket Afrikába áttelepíteni a hideg időkben. Kréta Tengervíz Hőmérséklete. Ierapetra környékén, ami a sziget délkeleti részén található kivételes mezőgazdasági körülmények uralkodnak és egész évben remek termést tudnak elkönyvelni, növény és zöldség különlegességekből egyaránt.
Krétai tengervíz hőmérséklete Az alábbi táblázatban látható, hogy a tengervíz hőmérséklete júliusban és augusztusban a legmagasabb 26C fok körüli, télen pedig a leghidegebb, 15C fokos. A déli parton áprilistól novemberig fürödhetünk a tengerben. Nem tudod eldönteni és inkább tanácsot kérnél? Kattints ide
Danalizi-Erőss Örs IX. E Tengeráramlatok A tengeráramlatok a világóceán vizének nagymértékű és állandó jellegű mozgási folyamatai. Ezek az áramlatok nagyban befolyásolják a Föld éghajlatát és nagyban függenek az éghajlattól. A tengeráramlatok keletkezésének okai: A Föld forgása Coriolis-erő A szárazföldek elhelyezkedése, alakja Víztömegek hőmérséklete A tenger felszínének felmelegedése Az áramlatok osztályozhatók: Időtartam alapján: Állandó Periódikus Időszakos Hőmérséklet alapján: Hideg áramlatok: A Sarkvidékek felől haladnak az Egyenlítő felé, hideg tengervizet szállítanak. Legfontosabb hideg tengeráramlások: Labrador-áramlás (Kanada keleti partjai) Oja-shio-áramlás (Oroszország és Japán keleti partjai) Humboldt-áramlás (Dél-Amerika nyugati partjai) Benguela-áramlás Meleg áramlatok: Az Egyenlítő felől haladnak a Sarkvidékek felé, meleg tengervizet szállítanak. Legfontosabb hideg tengeráramlások: Golf-áramlás (USA keleti partjai) Kuro-shio-áramlás (Japán keleti, Kanada nyugati, Alaszka déli partjai) Brazil-áramlás (Dél-Amerika keleti partjai) Agulhas-áramlás (Afrika keleti partjai) Sótartalom alapján: Sós áramlatok Sószegény áramlatok Helyzet szerint: Felszíni áramlatok Mélységi áramlatok Tengerfenéki áramlatok Part menti áramlatok A tengervíz Tengervíznek a tengerekből illetve óceánokból származó vizet nevezzük.
A világtengert óceánokra és tengerekre, utóbbit perem-, és beltengerekre osztjuk. Óceánok: Az óceánok nagy kiterjedésű, önálló medencével rendelkező víztömegek, közepes mélységük nagy, vizük sótartalma alig ingadozik, medencéjükben önálló áramlásrendszer fejlődött ki. Csendes, Atlanti és Indiai-óceán. Tengerek: A tengerek az óceánoktól szigetekkel, félszigetekkel, tengerszorosokkal elválasztott, kisebb kiterjedésű, önálló medencével nem mindig rendelkező víztömegek, vizük sótartalma eltérő (1-41%), bennük önálló áramlásrendszer nem fejlődött ki. Peremtengerek: Az óceánokhoz széles kapukkal csatlakozó, attól csak szigetekkel, félszigetekkel elhatárolt tengereket peremtengereknek nevezzük. Nincs önálló medencéjük, vizük sokszor a szárazföldi talapzatot (kontinentális self) borítja. Északi-tenger, Atlanti-tenger, Ohotszki-tenger, Kelet-kínai-tenger, Szent-Lőrinc-öböl, Kaliforniai-öböl. Tengerjárás= a tenger vízszintjének ingadozása • A tenger vízszintje 6 óránként változik. Az emelkedést dagálynak, a csökkenést apálynak nevezzük.