Könyv – Harrer Ferenc: Egy magyar polgár élete I. – Gondolat Kiadó 1968 Egy magyar polgár élete I. + 149 pont Harrer Ferenc Gondolat Kiadó, 1968 Kötés: vászon (védőborító nélkül), 497 oldal Minőség: jó állapotú antikvár könyv Leírás: borító enyhén elkoszolódott, tiszta belső, megkímélt könyvtest Kategória: Politika Utolsó ismert ár: 1490 Ft Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda | Petőfi Irodalmi Múzeum Polgár László Antikvár könyvek Torrent 1923. Április 17. -én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre. 1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást. 1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot. 1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének. Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21. ) magyar író, költő, újságíró. Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott.
Több filmben és tévéműsorban is szerepelt. 1983-ban kezdett műkereskedelemmel foglalkozni, először egy József körúti üzlet, majd a ma is működő Polgár Galéria keretében. Többek mellett jelentős óragyűjteményre tett szert. 1995-ben elsők között rendezett magánárverezést. Több szakmai és egy életrajzi könyv szerzője. [1] Nős, három gyermek édesapja. [2] Könyvei [ szerkesztés] A Múzsa Csókja Az idő urai - Az órák nagykönyve (Schmidt Tündével közösen) Szőnyi (Egri Máriával közösen) Vaszary János Márffy magángyűjteményekben Polgársors Filmszerepei [ szerkesztés] Egy szoknya, egy nadrág (2005) - Bankigazgató Pasik! A külföldön élő állampolgár a magyar állampolgárságát lemondással szüntetheti meg. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy csak az mondhat le a magyar állampolgárságról, aki már rendelkezik más állam állampolgárságával, VAGY arra ígérvényt kapott, ÉS Magyarországon már nincsen lakcíme (külföldi letelepedést jelentett be). (Az osztrák állampolgárság felvételével kapcsolatos információk a honlapcímen találhatók. )
A szellemi értelemben vett másik tekintet útját ez a könyv a kisebbség, a mítosz, az idegenség kulcsszavaiból kiindulva írja körül. A kisebbségi tér és az identitás összefüggéseivel, a szlovákiai magyar irodalom nyelvi territóriumaival, a kisebbségi irodalomtörténet-írás hagyományaival, a műfordítás problematikájával, a fordítói önreprezentáció, az... bővebben Eredeti ár: 2 000 Ft Online ár: 1 900 Ft A termék megvásárlásával kapható: 190 pont 2 500 Ft 2 375 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 237 pont 2 600 Ft 2 470 Ft Törzsvásárlóként: 247 pont 1 805 Ft Törzsvásárlóként: 180 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták. Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé. A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben. 1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni. Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta.
1904. március végén szűnt meg. Tartalma és munkatársai [ szerkesztés] Nem törekedett a fővárosi lapok utánzására, így a legjobb vidéki lap lett. Közölt megyei és városi tudósításokat, levelezést, közgazdasági cikkeket, magyarországi és európai híreket, továbbá színvonalas vezércikkeket és tárcákat. Tudósított a helyi politikai és kulturális eseményekről, és rendszeresen jelentkezett a román sajtó szemléjével. Külön riport- és sportrovata is volt, és interjúkat is közölt. Különlegességnek számított, hogy 1872-től nem csak a lap hátoldalán, hanem az első oldalon is jelentek meg reklámok. 1875-től kezdve Történeti Lapok címmel mellékletet jelentett meg, amelyben történeti forrásokat tett közzé. K. Papp Miklóst Mátray Ernő segítette a szerkesztésben. A vezércikkeket kettejükön kívül Molnár Antal, Herman Ottó, Hegedüs Sándor írták. Jakab Elek tárcákat közölt. A lapban rendszeresen jelentkezett P. Szathmáry Károly (fővárosi levelek) illetve Moldován Gergely (román sajtószemle). Munkatársai voltak továbbá Brassai Sámuel, Sebesi Jób, Jakab Ödön, Gyulai Pál, Szász Károly, Thury Zoltán, Kőváry László, Szilágyi Sándor is; Paál Árpád és Kiss József verseket tett közzé.
Oldalszám: 230 Kiadó: Magvető Kiadó Fordító: - Kötés típus: karton sarkokon kisebb kopás, lapéleken apró folt A megrendelt könyv(ek) átadó ponton vehető(k) át, kiértesítés után vagy a "Fizetési és szállítási " sablonban részletezett feltételekkel juttatjuk el Önhöz Csáth Géza naplóinak az életműsorozatban megjelent első kötete (Méla akkord: hínak lábat mosni) a tízéves gyermek feljegyzéseivel indult és a pályaválasztás dilemmáival, az orvosi egyetemre való beiratkozással fejeződött be. Habár 1904 decemberében felhagyott a naplóírással, s úgy döntött, életének minden nevezetes mozzanatát nyomtatásra adja, két évvel később újra elővette a félbehagyott füzetet. Csáth géza úr volt rajtam a vágy titokzatos tárgya. A jelen kötet, a második, az újrakezdéstől, 1906 januárjától 1914 első feléig kíséri Csáth életének alakulását. Időközben neves író és zenekritikus lett, befejezte az egyetemet, elmeorvosi szakkönyvet adott közre, s minden jel arra mutatott, hogy komoly klinikai karrier előtt áll. 1910-től azonban fokozatosan az orvosként könnyen elérhető morfium rabjává vált, 1913-ban pedig noha nem volt meggyőződve döntése helyességéről megházasodott.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2017. január 12. csütörtök 13:25 2017. 01. 12. 13:36 A Csáth Géza naplóiból készült, kis formátumú, erotikus borítóképpel ellátott könyvben kiadott válogatás (Babits Kiadó, Szekszárd, 1989) évtizedeken keresztül olyan izgalmas és keresett olvasmány volt, mint József Attila Szabad ötletek jegyzéke című műve, vagy akár Apollinaire-től a Tizenegyezer vessző. Szinte hozzáférhetetlen volt: aki megszerezte, kincsként őrizte a lapjait egyetlen olvasás után máris bánatosan hullatni kezdő könyvet. Én például évekig vadásztam rá, és jó pár antikváriumban feliratkoztam egy példányra, míg végre egyikből felhívtak, hogy "Megvan…" – és ez pontosan annyira titokzatos, izgalmas és nagy örömöt okozó telefonhívás volt, mint a filmekben szokott lenni. Könyv: Válogatott elbeszélések (Csáth Géza). Aranyárban kifizettem, és bár volt kétszer hat oldal benne, amelyen egyszerűen nem volt szöveg, igen büszke tulajdonosa lettem. Éppen ezért óriási szolgálatot tett a Magvető Kiadó a könyv összes szerelmesének, amikor a tavalyi év végén Úr volt rajtam a vágy címmel kiadta Csáth Géza 1906 és 1914 közötti időszakból származó naplófeljegyzéseinek és visszaemlékezéseinek eddigi legteljesebb gyűjteményét.
Csáth Géza naplóinak az életműsorozatban megjelent első kötete (Méla akkord: hínak lábat mosni) a tízéves gyermek feljegyzéseivel indult és a pályaválasztás dilemmáival, az orvosi egyetemre való beiratkozással fejeződött be. A rettenetes végkövetkeztetés: halálos betegségben nincs segítség | Magyar Idők. Habár 1904 decemberében felhagyott a naplóírással, s úgy döntött, életének minden nevezetes mozzanatát nyomtatásra adja, két... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása Eredeti ár: 5 499 Ft Online ár: 5 224 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 522 pont 1 499 Ft 1 424 Ft Törzsvásárlóként: 142 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
–, minden megmérése, gondos följegyzése, és a képtelenség arra, hogy az adatokkal kezdjen valamit, mind ennek a jele. És hát ott van a két nagy témakör, ami miatt kultuszkönyv lett a naplókból: a nemi élet és a kábítószerfüggővé válás gondos és hátborzongató leírása. Az elsőnél még idéznem kell két kis gyöngyszemet a nőkhöz való viszonyáról – úriember volt, aki viszont nem tartotta valami sokra őket: "A Miksa utca mélyében, egy épülő ház alatt csókoltam meg először ügyetlenül és gyorsan fiatal, kemény arcát. Igen gyengén védekezett, amiért hálámat és elismerésemet kell kifejeznem – e helyen – iránta. " Illetve: "Tessék-lássék fuszliztam (az asztal alatt lábát a lányéhoz érintette) – mellé ülve, és farkasszemeket néztünk; beszéltem neki nagyobb dolgokról, mint kelle (bár elhatároztam, hogy alacsony szinten maradok, nehogy megunja a dolgot a kis kékszemű). " (A további részletes beszámolókat meghagyom a kíváncsi keveseknek. Csáth géza úr volt rajtam a vag.com. ) A másodiknál pedig a rettenetes végkövetkeztetés, mely a morfiumról leszokni képtelen Csáth Gézának egy ragyogóan tisztánlátó pillanatában született, unokatestvéréhez, Kosztolányihoz írt egyik feljegyzésében: "Azután jöttem rá, hogy halálos beteg vagyok, és nincs segítség. "
Arra, hogy mit gondol a naplóírásról, két különböző választ is kapunk: "…tisztán azért vezetem a naplót ezután, hogy a múlt értéktelen, de a napi szemmel nem értékelhető impresszióit megrögzítsem. Elmémet velök tovább ne terheljem. Hiszen annyi üres hely szükséges a tudományom óriási emlékezeti tényhalmazainak beraktározására. " Illetve: "Utálatot érzek újabban a visszaemlékezések iránt. Gyöngítik az embert és az energiát, amelyet a jelenre és a jövőre kellene koncentrálni, a múltba szórják szét. " Mindezen következtetések ellenére azért továbbírja, mintha nem bírná nem tovább írni. Többnyire tisztában van saját bajaival, kivéve a hipochondriát: az óránként megszámolt pulzus, a józan ész szavát hallató orvos véleményének ignorálása – "…elmentem Schnier orvoshoz, aki 1) tagadta, hogy nekem maláriám lehetett volna, 2) hogy a szívdobogásnak (mely minden mozdulatomnál megújult) valami szervi oka lenne; állította, hogy: 1) neuraszténiás vagyok, 2) febris intermittensem volt és lesz, 3) sokat kell fürödnöm, 4) és szuggerálnom kell magamnak, hogy nincs bajom, 5) szedjek hipofoszfitet. Csáth géza úr volt rajtam a vágy villamosa. "