1. Bajzek Zsoltné Erzsébet 2. Baranya-Szórádi Anita 3. Bollókné Madarász Márta 4. Csányi Anna 5. Dienes Rita 6. Enyedi Lászlóné 7. Gádorné Elekes Judit 8. Gombás Mónika 9. Hadai Ágnes 10. Havasiné Szalai Mónika 11. Horváth Katalin 12. Kiss Jánosné 13. Kiss Zsófia 14. Kuszmann Nóra 15. Lantosné Megyesi Schwartz Dóra 16. Málnási Gábor 17. Michelbergerné Kaiser Szilvia 18. Mindszenti Valéria Rita 19. Mukics Dorottya 20. dr. Pandula Zoltánné 21. Pintér Anasztázia 22. Petrecz Dóra 23. Regelené Darvas Orsolya 24. Scharek Edit 25. Simon Imréné 26. Somogyi Ottóné 27. Szabó Anna 28. Szegletesné Márkus Judit 29. Szigethy-Lehoczki Enikő 30. Szilády Helga 31. Szűcs István 32. Dienes E Napló. Tizedes Ágnes 33. Török Katalin 34. Vágóné Némethy Adrien
Elérhetőségeink: Dr. Béres József Általános Iskola 1031 Budapest, Keve utca 41. +36 1 368 9220 Tagiskola (Kiserdő) 1039 Budapest, Királyok útja 178/e +36 1 250 2039 OM azonosító: 034837
Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962–1980 Cikkek [ szerkesztés] Onagy Zoltán: Dénes Zsófia a szerelmes írónő. Irodalmi Jelen, 2010. január 14. Kloss Andor: Megidézett múlt (Műhely, 1979. 2. sz. ) Albert Gábor: D. Zs. korszerűsége (Élet és Irod., 1978. 39. ) Marék Antal: Századunk krónikása (Magy. Hírlap, 1979. szept. 21. ) Kovalovszky Miklós: A kilencvenöt éves D. Zs, köszöntése (Magy. Nemzet, 1980. jan. 13. ) Molnár Zoltán: Zsuka világa (Élet és Irod., 1982. Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola. ) Benedek István: A Zsuka-élmény Ady költészetében (Magyar Fórum, 1992. 12. ) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 93334123 OSZK: 000000001054 NEKTÁR: 147348 PIM: PIM51475 MNN: 281338 LCCN: n82039849 ISNI: 0000 0001 2283 0302 SUDOC: 081598696 NKCS: mzk2014817563 BNF: cb12777063p
Az szerint a támogatási kérelmet kizárólag elektronikus úton, ( az ügyfél-nyilvántartási rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél) ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani 2017. február 1. és 2017. február 28. között. További részleteket a pályázattal kapcsolatban IDE kattintva tudhat meg a részletes pályázati kiírásból. Sehol máshol elő nem fordul, csak nálunk. " Ma már tudjuk, hogy a fenti megállapítás túloz, ugyanakkor mindkét fajtára itt figyeltek föl és itt vonták tenyésztésbe. Hreblay a fodros tollú lúd tenyésztésével kapcsolatban 5–6 tenyésztőről ír, név szerint Fittler Sándorné kemenesi és Szonomár János óbecsei tenyésztőt említi. Ez utóbbi tenyésztő leveléből idéz, mely szerint a fodros ludak Óbecse környékén már 1844-ben ismertek voltak, felnevelésük könnyebb, mint az emdenié, húsuk hófehér, porhanyós, hízás és tömhetőség tekintetében az első helyen állnak, májuk másfélszer nagyobb, mint bármely más lúdé, a toll és a pehely árából pedig az etetési költség fedezhető. A magyar parlagi ludat és annak változatát a fodros tollú magyar ludat méltán sorolhatjuk őshonos fajtáink közé.
A ketrec használható normál állapotú. Kis gyakorlattal félóra alatt le-föl szerelhető. A magyar lúd fehér, szürke és tarka tollszínben, valamint fodros tollú változatban fordult elő. A hazánkba került külföldi fajtákkal történt kereszteződés útján jött létre. Fehér változata volt a leggyakoribb. Csőre narancssárga, idősebb korban sötétebb. Lába vörös színű. Középnagy testű, tojója 5–6, gúnárja 6–8 kg súlyú. Törzse hosszúkás és közepesen mély. Melle telt és gömbölyű, háta hosszú, széles és egyenes, csak enyhén és egyenletesen lejt hátrafelé. A gúnár nyaka hosszú, erős, enyhén ívelt. A tojó nyaka rövidebb, vékonyabb és kevésbé ívelt. Lábai erőteljesek. A magyar lúd igénytelen, gyorsan növekvő, jól tollasodó, edzett és fáradhatatlanul legelő fajta volt. A legelővel szemben igénytelen, a takarmányt nagyon jól értékesítette. Húsa kitűnő minőségű és puha, nagy máját a külföldi piacok is nagyra értékelték. Tollhaszna tetemes volt, évente három-négyszer is téphették. Az eredeti magyar lúd éves tojástermelése 15 körüli.
Ez utóbbi tenyésztő leveléből idéz, mely szerint a fodros ludak Óbecse környékén már 1844-ben ismertek voltak, felnevelésük könnyebb, mint az emdenié, húsuk hófehér, porhanyós, hízás és tömhetőség tekintetében az első helyen állnak, májuk másfélszer nagyobb, mint bármely más lúdé, a toll és a pehely árából pedig az etetési költség fedezhető. Sajátosság: A gúnár jellemzői Fej: Keskeny, lapos homlokkal, a fej középhosszú tollakkal vastagon fedett. Csőr: Csőrtőben nagyon erős, közepesen hosszú, narancssárga színű. Szem: nagy, világoskék. Nyak: Közepesen hosszú, enyhén hajlott. Törzs: hosszú, közepes vastagságú, gömbölyded. Mellkas: Széles, erősen izmolt, kerek. Hát: hosszú, széles, enyhén lehajló.
Éves tojástermelése eredeti hazájában 50-60 db, megfelelő szelekció esetén ezt magyarországi tenyészetekben is eléri. A faj Németországban a rajnai tartományban alakult ki. Itt is lett törzskönyvezve. Arena 4 tv hol fogható Kék valentin teljes film indavideo