Medgyes Péter – Wikipédia Medgyes Péter; Major Éva: A nyelvtanár - A nyelvtanítás módszertana | bookline Három gyermeke Réka (1971), Kata (1975) és Bálint (2001). Interjúk [ szerkesztés] Shäffer Erzsébet interjúja Medgyes Péterrel: "A tanítás szerelemszakma". Gyermekünk, 1980. április. Gábor István interjúja Medgyes Péterrel: "A nyelvtanulást nem nyújtja tálcán a műhold". Magyar Nemzet, 1988. február 25. Hárságyi Margit televíziós interjúja Medgyes Péterrel. Téma: FIPLV kongresszus Pécsett. MTV Pécsi Körzeti Stúdió, 1991. augusztus 22. Osztovics Ágnes interjúja Medgyes Péterrel: "A nem anyanyelvi tanár meghódította az angolokat". Magyar Nemzet, 1995. december 18. Ian Marvin interviews Péter Medgyes: "Peter blazes trail for non-native trainers". EL Gazette, July 1996. Békés Pál rádiós interjúja Medgyes Péterrel és Vajda Miklóssal. Korzó, Petőfi Rádió, 1997. augusztus 10. Kepes András televíziós interjúja Huszti Péterrel, Medgyes Péterrel és Vásáry Tamással. Desszert, 1998. május. Beszélgetés Medgyes Péter volt damaszkuszi nagykövettel: "Jól működő, stabil diktatúra volt".
A betanulási időszakát töltötte, amikor egy angol újságíró átverte kissé. Bejelentkezett hozzá azzal, hogy a magyarországi nyelvoktatásról szeretne kérdezősködni. Az interjút "műsoron kívül" azzal zárta: hadd tegyek fel, ha nem zavarja, egy privát kérdést: én zsidó vagyok, és maga? Hát, szintén – mondta Medgyes, s aztán nem sokkal később értesítették, hogy a brit Jewish Chronicle azzal a főcímmel jelent meg, hogy "Magyar-zsidó nagykövet készül Szíriába". Három gyermeke Réka (1971), Kata (1975) és Bálint (2001). Interjúk [ szerkesztés] Shäffer Erzsébet interjúja Medgyes Péterrel: "A tanítás szerelemszakma". Gyermekünk, 1980. április. Gábor István interjúja Medgyes Péterrel: "A nyelvtanulást nem nyújtja tálcán a műhold". Magyar Nemzet, 1988. február 25. Hárságyi Margit televíziós interjúja Medgyes Péterrel. Téma: FIPLV kongresszus Pécsett. MTV Pécsi Körzeti Stúdió, 1991. augusztus 22. Osztovics Ágnes interjúja Medgyes Péterrel: "A nem anyanyelvi tanár meghódította az angolokat". Magyar Nemzet, 1995. december 18.
A tartalomból: E szokatlan kötet a világszerte ismert és elismert Medgyes Péter legkedvesebb tanulmányait és előadásait tartalmazza. Noha akadnak köztük harminc évvel ezelőtt készült írások is, a gyűjtemény minden egyes darabjának máig ható üzenete van. A hagyományos kutatási beszámolók mellett találunk benne szókimondó, olykor provokatív problémafelvetéseket, humoros és allegorikus kontextusba ágyazott munkákat is. A szerző ritkán von le végső következtetéseket, mert tudja, hogy a nyelvoktatás szövevényes rendszerében hiába keresünk recepteket: minden tanár – és persze diák – a maga útját járja. A műfaji és nyelvi sokrétűség dacára egyvalamiben valamennyi szöveg osztozik: tanulásra, töprengésre és továbblépésre sarkall. A tematikus rendbe szedett fejezeteket a szerző és Borbanek Teréz újságíró között zajló kötetlen, olykor frivol kérdés-felelet köti össze, mely során szellemes anekdoták, rövid elemzések és világos magyarázatok váltogatják egymást, miközben Medgyes professzor elhivatott, de kétkedő és nyughatatlan személyisége is feltárul az olvasó előtt.
Medgyes Péter Életrajzi adatok Született 1945. augusztus 6.
Óriási sasok támadtak állataikra és kezdték megtizedelni azokat, amikor a levegőégből egy bátor turul megölte az egyik sast, mire a többi sas elmenekült. Ezután indultak volna vissza a magyarok Attila földjére. De csak indultak volna, mivel nem ismerték az utat. Ekkor jelent meg ismét a turul és onnantól kezdve egészen a Kárpát-medencéig a fejedelemnek és népének mutatta a hazánkba, Pannóniába vezető utat, mely földet Attila király hagyott reánk. Miután őseink megérkeztek Pannóniába a turul eltűnt szemük elől. Ez az úgynevezett Turul-mítosz. A Turul-mítoszból egyebek mellett az is kiderül, hogy az álombéli Turul után egy húsvér turul jelenik meg a fejedelem feje felett, így fizikailag is látható lényről beszélhetünk. Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a turul minden bizonnyal egy kerecsensólyom, amelynek a szállásterülete egybeesik őseink birodalmi határaival, melynek legnyugatibb határa a Kárpátok vonulata. Itt érdemes felhívni a kedves Olvasó figyelmét arra, hogy a turul madár minden nehézség nélkül azonosítható a kerecsensólyommal, a továbbiakban csak sólyommal.
Ugyanakkor ezt megkülönböztethetjük hagyományaink lélekvezető madarától, a Turultól (nagybetűvel írva), aki pedig egy természetfeletti lény, egy fénylény. A leírások már csak azért sem egy az egyben ugyanarról a madárról szólnak, mert a leírásokból kiderül például a méretbeli különbség. Nem mindegy, hogy elfér a vállunkon, vagy óriási. Érdekes mitologikus párhuzam az iráni-perzsa eredetmítosz, mely szerint őseik egy Szimurgh nevű fénymadarat követve jutottak el hazájukba. Vannak, akik az ilyen és ehhez hasonló párhuzamokból rögtön arra következtetnek, hogy a magyar Turul-turul és a perzsa Szimurgh egy és ugyanaz a madár, illetve madárős. Szó mi szó, e madáralakban megszemélyesített, mitikus fénylények hasonlóság elég egyértelműnek tűnik. Az ég és a lég elborul hirtelen, és Szímurgh, a fenséges, ím ott terem, mint felleg, miből gyöngy-eső hullna ki. Sáhnáme (Rusztem születése – részlet Devecseri Gábor fordítása) Turul – Szimurgh – Hórusz – Főnix A mitikus madarak és a totemállatok őshagyományokban való fel-felbukkanása jelzi számunkra, hogy őseink – más népekhez hasonlóan – a valóság olyan szintjeit is ismerhették, melyeket mi jobb szó híján szellemvilágnak hívunk.