A végső megoldás: Halál tényleg az egyik legkomorabb sci-fi, és ez az, ami miatt úttörőnek számít. Érdekes, hogy ami miatt régen gyűlölték ezt a filmet, most amiatt dicsérik és fogadják el. Igaz, hogy nem egy könnyen emészthető darab, de el kell ismerni, hogy annak ellenére, hogy egy igazán sötét és lehangoló fejezete lett a szériának, egyáltalán nem lett rossz, és igazán méltó módon zárta volna le az Alien-univerzumot. Pontszámom: 8/10 IMDb | mafab Alien: Resurrection – Feltámad a Halál (1997) Mint fentebb írtam, A végső megoldás: Halál méltó befejezése lett volna a szériának. Igen ám, de ha egy pénzgépezet beindul, akkor semmi sem szabhat gátat a folytatásoknak. Márpedig az Alien-univerzum igencsak szépen teljesít, így 1997-ben feltámasztották hamvaiból a sorozatot. 200 év telt el a Fiorina "Fury" 161-es büntetőtelep-bolygón történtek óta. Ellen Ripley-t sikerült klónozniuk és élő keltetőnek használniuk, így egy új idegen királynőt tenyésztettek ki az Egyesült Rendszerek Hadseregének okos tudósai.
A naprendszer legtávolabbi részén, a USM Auriga fedélzetén megtörténik az elképzelhetetlen: Ellen Ripley magához tér. A legutolsó emléke épp saját halála a Fiorina 161 börtönkolóniáján, ám most mégis életben van, ráadásul megváltozott. Erősebb és agresszívebb lett. Nem sokkal később megtudja, hogy nem csak őt támasztották fel: katonai tudósok rájöttek hogyan lehet kitenyészteni az idegenként ismert földön kívüli létformát, amellyel immár ő is valamiféle empatikus kapcsolatban áll. Az a tervük, hogy elvigyék őket a Földre… A Feltámad a Halál ékes bizonyítéka annak, hogy az Alien-univerzum népszerűsége még a kilencvenes évek végén, közel húsz évvel az első rész után is töretlen maradt. A nagy sikerű mozifilm regényadaptációját a Star Wars és Star Trek irodalomban is gyakran megforduló A. C. Crispin írta, az olvasó az eredeti regény újrafordított, napjaink nyelvezetéhez és az azóta hatalmas méretűre nőtt Alien-univerzumhoz pontosabban illeszkedő kiadását tartja a kezében.
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Feltámad a Halál! A naprendszer legtávolabbi részén, a USM Auriga fedélzetén megtörténik az elképzelhetetlen: Ellen Ripley magához tér. A legutolsó emléke épp saját halála a Fiorina 161 börtönkolóniáján, ám most mégis életben van, ráadásul megváltozott. Erősebb és agresszívebb lett. Nem sokkal később megtudja, hogy nem csak őt támasztották fel: katonai tudósok rájöttek hogyan lehet kitenyészteni az idegenként ismert földön kívüli létformát, amellyel immár ő is valamiféle empatikus kapcsolatban áll. Az a tervük, hogy elvigyék őket a Földre... A Feltámad a Halál ékes bizonyítéka annak, hogy az Alien-univerzum népszerűsége még a kilencvenes évek végén, közel húsz évvel az első rész után is töretlen maradt. A nagy sikerű mozifilm regényadaptációját a Star Wars és Star Trek irodalomban is gyakran megforduló A. C. Crispin írta, az olvasó az eredeti regény újrafordított, napjaink nyelvezetéhez és az azóta hatalmas méretűre nőtt Alien-univerzumhoz pontosabban illeszkedő kiadását tartja a kezében.
Próbálják meghagyni, ugyanakkor felerősíteni az eredeti hangulatot, ugyanazt a koszos és durva ipari környezetet szeretnék elénk tárni, csak még erősebben, köszönhetően a dinamikus fényeknek és egyéb modernebb technikai megoldásoknak. A hangokkal kapcsolatban is ez a filozófia érvényesül, ismerősek lesznek a rajongók számára az ajtók, a szörnyek és az életszintünket jelző csík által vert zajok, de ugyanakkor fel lesznek javítva, a 3D-s hang miatt pedig pontosan hallani fogjuk, hogy honnan jönnek. Ez pedig egy ilyen ijesztgetős horrornál különösen hatásos. Az eredeti Dead Space egyik legnagyobb erénye az immerzió volt: szinte semmi sem szakítja meg benne az élményt, még a felhasználói felülete is diegetikus, ami azt jelenti, hogy ennek elemei a játék világának részét képzik (az inventory például egy kivetített holografikus kép, ami nem állítja meg az időt). A Motive ezt nagyon fontosnak tartja, úgyhogy még rá is erősítenek vele a remake-ben. Az SSD-nek köszönhetően egyáltalán nem lesz a játékban töltőképernyő, a kamerával pedig szinte sosem fognak vágni (az eredetiben sem nagyon tett ilyet), így az egész játékot végig lehet majd nyomni úgy, hogy egy pillanatra sem szakad meg.
Pontszámom: 6/10 IMDb | mafab
Ajánlja ismerőseinek is! Az út végén Ellen Ripley végső megoldásként a halált választotta, hogy megvédje az emberiséget a Gonosztól. Akadtak azonban néhányan akik nem örültek annak, hogy magával vitte a pusztulásba az idegen lények utolsó királynőjét. Voltak akik abban bíztak, hogy a Gonosz idomítható, tökéletes fegyverré változtatható. Ripley halála után évekig hajók kutatták az űrt, abban a reményben, hogy találnak legalább egy mintapéldányt. Hiába: az idegenek eltűntek a világegyetem ismert részeiből. Nem maradt belőlük egyetlen tojás, egyetlen sejt, egyetlen gén sem, amiből újra lehetne teremteni őket. Vagy mégis? A Fiorina börtönbolygón Ripleytől vért vettek. Ripleyben pedig akkor már ott lüktetett az idegen élet! Klónozás. Több mint kétszáz évvel a halála után Ellen Ripley újra él. Él, és életet ad... a halálnak. Sorozatcím: Aliens / Szukits könyvek / Hydra Science Fiction Fordítók: Szántai Zsolt Borító tervezők: MarsNet Multimédia Kiadó: Szukits Könyvkiadó Kiadás éve: 1997 Kiadás helye: Szeged Nyomda: Szegedi Kossuth Nyomda Kft.
(Németország) [1] További információk IMDb Az utolsó dobás (eredeti cím: Snake Eyes) 1998 -ban bemutatott amerikai összeesküvéses thrillerfilm, amelyet Brian De Palma rendezett és készített. A főszerepben Nicolas Cage látható. A filmet a Paramount Pictures, a Buena Vista International és a Touchstone Pictures gyártásában 1998. augusztus 7-én mutatták be. Általánosságban vegyes kritikákat kapott az értékelőktől, akik kritizálták a film történetét, forgatókönyvét és menetét, ugyanakkor dicsérték a stílusát és az alakításokat. A 73 millió dolláros költségvetésével szemben 104 millió dolláros bevételt ért el világszerte. Egy gyanúsan viselkedő rendőrnyomozó gyilkossági összeesküvés közepén találja magát egy fontos bokszmérkőzésen egy Atlantic City-i kaszinóban. Cselekmény [ szerkesztés] Egy sötét és viharos éjszakán a korrupt, extravagáns rendőrnyomozó, Rick Santoro ( Nicolas Cage), aki Atlantic City -ben dolgozik, részt vesz a Gilbert Powell Atlantic City Arénában rendezett boksz mérkőzésén a nehézsúlyú bajnok Lincoln Tyler és a kihívó Jose Pacifico Ruiz között.
2017. 01. 09. 09:45 Olvasási idő: 2 perc Fotó: EUROPRESS/AFP Matuz Krisztián, a vb-t a helyszínről tolmácsoló kommentátor szerint a magyar kézilabdasport mostani nagy generációjának talán a franciaországi torna lehet az utolsó nagy villantása. Azt mondja egy kedves barátom, nagy-nagy szeretettel a hangjában, hogy amikor az érdi felkészülési tornán kifutott a pályára a magyar válogatott, olyan benyomása támadt, mintha egy öregfiúkcsapatot látna, amelyik még egyszer (utoljára? ) meg akarja mutatni a világnak, mire képes. Ebben a gondolatban benne van, miért szeretik annyian ezeket a fiúkat, ugyanakkor az is, hogy mi a magyar férfi kézilabdázás egyik legnagyobb jelenkori gondja. Egyfelől, ahogyan jópár éve a jégkorong kapcsán is kiderült, az akarat, az elszántság, a mindenáron való győzni akarás, és annak pályán való erőteljes megjelenése gyakran már önmagában elegendő a szurkolók szimpátiájához. (Persze sosem baj, ha sikerül erre ráerősíteni, jó játékkal, eredményességgel. ) Ha pedig mindezt őszülő halántékú, itt-ott ritkuló hajú sportemberek vezetik elő, olykor tán a korukat meghazudtolva, az bizony még szeretni valóbbá tesz egy csapatot.
Röviddel a mérkőzés kezdete után azonban a minisztert halálos lövés éri. Az arénában kitör a pánik. A nagyhangú, korrupt zsaru élete legnagyobb próbatétele elé kerül: 14 ezer ember között kell megtalálnia a miniszter gyilkosát. Magányos harcában csupán néhány videofelvétel és egy rejtélyes nő segíti.