A számok alapján különösen kevés hibát találnak a Porsche 911-esekben, de ez az általános megbízhatóság mellett biztosan magyarázható azzal is, hogy a Porsche-tulajdonosok az átlagosnál sokkal kényesebbek autójuk karbantartására. A német műszaki vizsgák adatai alapján rangsorolt legrosszabb használt autókat már bemutattuk, az öt korcsoportban összeállított listán bérelt helye volt a Dacia Logannak és a Fiat egyes modelljeinek. A statisztika összeállításánál a jelentős műszaki problémák százalékos arányát vették figyelembe, a minta a több millió műszakin megjelent autó miatt - legalábbis a tömegmodellek esetében - mindenképp reprezentatív. A nagy merítés kiegyenlíti a szélsőségeket, a karbantartás módja így tekinthető egységesnek. A két-három éves autók között prémiummodellek vezetik a listát, a Mercedes SLK (zárójelben a jelentős műszaki problémák százalékos aránya: 2, 4 százalék; az átlagos futásteljesítmény: 26 000 km) mögött az Audi A6 (2, 9 százalék, 62 000 km), a Mercedes GLK (3, 6 százalék, 55 000 km), a Porsche 911 (3, 9 százalék, 31 000 km) és a BMW Z4 (4, 0 százalék, 36 000 km) került az élre.
A hat-hét éves autóknál a Porsche 911 produkálja a legkevesebb hibát (10, 5 százalék, 58 000 km), mögötte a Mazda 2 (11, 2, 68 000 km), a VW Golf Plus (11, 5 százalék, 85 000 km), a Toyota Auris (11, 8 százalék, 79 000 km), majd holtversenyben a Mercedes C osztály és a Toyota Corolla Verso (13, 1 százalék, 101 000 km) következik. Forrás: Mazda A nyolc-kilenc éves autóknál is a Porsche 911 a legmegbízhatóbb (11, 5 százalék, 72 000 km), megelőzve a Toyota Corolla Versót (15, 6 százalék, 120 000 km), a Toyota RAV4-et (16, 6 százalék, 104 000 km), a Mazda 2-est (17, 3 százalék, 87 000 km) és a Ford Fusiont (17, 7 százalék, 92 000 km). Ha nem számítjuk a rétegautó Porsche 911-est (19, 3 százalék, 94 000 km), a 10-11 éves autóknál csak japánok kerültek az első ötbe. Egy perc az egész! Miért érdemes regisztrálni nálunk? Rendelésnél a szállítási- és számlázási adatokat kitöltjük Ön helyett Aktuális rendelésének állapotát nyomon követheti Korábbi rendeléseit is áttekintheti Kedvenc, gyakran vásárolt termékeit elmentheti és könnyen megkeresheti Csatlakozhat Törzsvásárlói programunkhoz, és élvezheti annak előnyeit Kérdése van?
Így tehát újabb konteós elméletről bizonyodott be, hogy akaratlanul vagy szándékosan félreértelmezi a tényeket. Az összeesküvés-elméletek híveinek továbbra sincs érdemi bizonyítékuk arra, amivel megcáfolhatnák a holdra szállás történelmi jelentőségű tényét.
Elég valószínűtlen, hogy mindenki benne van egy globális összeesküvésben – már az Apollo-missziókon dolgozó 400 ezer tudóst is elég nagy munka lenne elcsendesíteni, hogy semmit ne szivárogtassanak ki a hamis Holdra szállásokról. Ha pedig valaki nem bízik a nemzetközi tudóstársadalomban, annak elég vennie egy nagyon jó minőségű távcsövet, a Hold felé fordítani, és máris meg lehet győződni róla, hogy a leszállóhelyek bizony ott vannak, és jól láthatók mind a mai napig. A videókon látszik, hogy nem leng az a zászló Az összeesküvés-elméletek hívőinek kedvenc érve az, hogy az Apollo-11-es asztronauták által kitűzött amerikai zászló lengedezik, holott nem szabadna neki, hiszen a Holdon nincs szél. Azért tűnik úgy, mintha mozogna a zászló, mert ez nem egy hagyományos darab: egy vízszintes rúdat szereltek a tetejére, hogy ne essen össze a kitűzést követően. Az Apollo-11 asztronautáinak ugyanakkor nehézségei adódtak a rúd teljes kihúzásával, ezért tűnik úgy a felvételeken, mintha fodrozódna az anyag, de a lenti videón is nagyszerűen látszik, hogy pontosan mi is történik.
Az Apollo 11 küldetés azóta áll az összeesküvés-elméletek hívőinek célkeresztjében, amióta a holdra szálló modul megérintette a Hold felszínét 1969 július 20-án. Hiába cáfolnak meg minden holdra szállást kétségbe vonó állítást, mégis egyre újabbak és újabbak bukkannak fel mind a mai napig. A legújabbat nemrég cáfolta meg a oldal. Az összeesküvés-elméletekkel foglalkozó portálokon először 2016 augusztusában jelentek meg hírek arról, miszerint újabb "bizonyítékot" találtak arra, hogy kamu volt a holdra szállás. A különféle fényképek elemzése során valaki kiszúrta, hogy Neil Armstrong – aki első emberként lépett a Holdra – csizmatalpának mintázata nem egyezik meg a Holdon hagyott lábnyomával, amelyről a híres fotó készült. Az érdekesség az, hogy mindkét mellékelt kép (az űrruha és a lábnyom) valódi. Neil Armstrong űrruháját Phil Plait csillagász fényképezte le 2015-ben a Smithsonian Nemzeti Űrkutatási Múzeumban, ahol a relikviát őrzik. A lábnyomokról készült fotókat pedig maguk az Apollo 11 asztronautái készítették a holdfelszínen.
Történelem Ma 52 éve: Holdra szállás - Tisztelet a bátraknak (és a tudománynak) 66 hozzászólás A mai nap erről fog szólni sry, hiszen ugyanúgy nagy vasakról és az azokat irányító tökös emberekről emlékezünk meg. Szóval, sokaknak annyi van csak meg a fejében a holdraszállásról, hogy megtörtént, megcsinálták, de ügyes, ez is megvolt. Azt viszont már kevesebben tudják hogy mindezt olyan lélekvesztőkben utazva teljesítették, amikben a számítógép teljesítménye a mai telefonjaink töredéke volt (igen, a fogyasztás miatt is). És ez volt a legkisebb probléma, de erről lentebb... Megemlíteném még, hogy az én nézőpontom szerint nem Neil Armstrong lépett elsőként a Holdra, hanem Neil Armstrong és Buzz Aldrin. Hogy melyikük szállt ki először a kompból az már csak PR volt (nyilván a parancsnok élvezett elsőbbséget, illetve Neil vállalhatóbb volt úgymond erre a fontos szerepre, hisz Buzz inkább a nyers, szókimondó mivoltáról volt hírhedt, nem feltétlen volt "legendaképes"). Csak nézzétek meg a First Man című film végét (aki nem látta még, először nézze meg az egész filmet).
Az ultraibolya tartományban dolgozó fényképezők viszont rögzítették a csillagokat. Árnyékok: A fényképeken a csupán egyetlen fényforrás (a Nap) által megvilágított sziklák és tárgyak árnyékai változó irányúak és hosszúságúak. Cáfolat: A Nap fénye visszaverődik a Földről, a felszíni sziklákról és a program felszereléseiről is. A nagy látószögű objektív tovább torzítja a fentiek által megvilágított objektumok árnyékait. Az Állítólag… (MythBusters) stábja meggyőzően rekonstruálta a körülményeket és bizonyította a képeken látottak hitelességét. Furcsa szikla: a Hold egyik szikláján egy szabályos 'C' betű látható, azt sugallva, hogy csupán egy gondatlanul elhelyezett kellékről van szó. Cáfolat: a NASA eredeti fényképén nem látszik a betű, vélhetően előhíváskor került rá egy hajszál. Célkeresztek helyzete: a fotókon gyakran tűnik úgy, hogy a kamera elé rögzített üveglapra festette célkeresztek eltűnnek a fotózott objektum mögött, azt a hatást keltve, hogy bizonyos díszleteket az üveglap elé ragasztottak.