Saturday, 16-Oct-21 20:56:07 UTC Eger szent istván Szőke Zoltán kegyetlen búcsúval távozik a Barátok köztből - 21 év után száll ki - Hazai sztár | Femina Újabb gyászhír: elhunyt Szőke István Jászai Mari-díjas rendezőnk | BorsOnline - Sztárhírek - Pletyka - Krimi - Politika - Sport Rövid szőke haj Hervadt koszorúk borítják Szilágyi István sírját A dal Nagy-Britanniában hét héten át volt listavezető, végül több mint egymillió példány kelt el belőle. A több tucat zenész közül, aki Tom Jonesnon kívül előadta az otthona után vágyódó, börtönben ülő rab dalát, a leghíresebbek Dean Martin, a Greatful Dead és Johnny Cash voltak. Lamar Alexander szenátor, Tennessee korábbi kormányzója közleményében így emlékezett meg a zenészről: "A dalszerzők városában Putman volt az egy egyik legkifinomultabb. A Green, Green Grass of Home csak egy volt emlékezetes számai közül. Mindig hálás leszek neki azért a balladáért, amelyet 1978-ban írt kormányzói kampányomra If The Right Man Was There címmel. Curly csodálatos barát volt, hiányozni fog".
Vasárnap délután elhunyt Szőke István Jászai Mari-díjas rendező. Halálhírét felesége és lánya erősítette meg a Facebookon hétfő délután. 74 éves volt. Szőke István 1942. július 23-án született Vedresábrányon. Tanulmányait a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben kezdte, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakos diákjaként folytatta Marton Endre osztályában. Színházi direktorként a kecskeméti Katona József Színházban, a kaposvári Csiky Gergely Színházban, a Miskolci Nemzeti Színházban, az egri Gárdonyi Géza Színházban, a Nemzeti Színházban valamint 1994-től a Békéscsabai Jókai Színházban is dolgozott. Az Ámbár tanár úr és a Csocsó, avagy éljen május elseje! című filmjeiről is sokan ismerték. Szőke István hosszú ideje beteg volt - írja a Femina.
1983-tól öt évig a Miskolci Nemzeti Színházban dolgozott, mint rendező. 1988-tól egy évadot az egri Gárdonyi Géza Színházban töltött rendezőként. 1989-től öt esztendőn át a Nemzeti Színházban rendezett darabokat. 1994 óta a Békéscsabai Jókai Színház rendezője. Színházi munkái A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: rendezőként 76, színészként 9. [4] Rendezőként Büchner: Leonce és Léna (1972) Katajev: A műveltség netovábbja (1973) Hristic: Savonarola és barátai (1973) Kleist: Heilbronni Katica avagy a Tűzpróba (1974) Lehár-Rékai: Luxemburg grófja (1974) Szuhovo-Kobilin: Raszpljujev nagy napja (1975) Henderson: Diákszerelem (1975, 1985) Sondheim: Őrület vagy más - mi történt a Fórumon?
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ÉLETE. SZIMBOLISTA és dekadens, az impresszionista költészet és az új magyar próza remeklő művésze. Lírai fogékonyságát a stílus rendkívüli gondosságával egyesítette, színeinek izzásába sejtelmes zenét vegyített. Versei, elbeszélései, elmélkedései, lelkének minden megmozdulása, nyelvének valamennyi fordulata az ihletett küldetésű író különös egyéniségét tükrözik. Kosztolányi Dezső 1885. március 29-én született Szabadkán. Atyja tanár volt, később a szabadkai városi katolikus gimnázium igazgatója. Gondosan nevelte; a fiú kitűnő tehetségű diák volt, különösen feltűnt nagy nyelvérzékével. 1903. őszén beiratkozott a budapesti egyetem filozófiai karára, a magyar és német nyelvet választotta tanulmányai tárgyául, de tanári oklevelet nem szerzett. Írói becsvágya elvonta az iskolai pályától. 1906-tól kezdve a Budapesti Napló szerkesztőségében dolgozott, a következő évben már megjelent első kötete, nevét csak hamar ismerni kezdték. A Hét és a Nyugat népszerű munkatársa volt, más folyóiratok és hírlapok is örömmel közölték költeményeit, elbeszéléseit, közérdekű írásait.
Özvegy édesanyja és két testvére még él. November 5-én temetik el a kerepesi-úti temetőben. ) Irodalom. – A Nyugat Kosztolányi-száma. 1936. évf. (Füst Milán, Gyergyai Albert, Karinthy Frigyes, Schöpflin Aladár és mások cikkei. ) – Baráth Ferenc: Kosztolányi Dezső. Budapest, 1938. – Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső. – Szegzárdy-Csengery József: Kosztolányi Dezső. Budapest, 1938.
A 20. század szépirodalmának egyik legnagyobb alakjának felesége mellett több szeretője is volt. Kosztolányi Dezső, a gyönyör keresője Kosztolányi Dezsőtől, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő tagja. A kor kritikusa úgy írnak róla, mint őszinte és szeretetre méltó tollforgató. A stlíusa személyes és természetes: verseit és prózáit olvasva egyaránt úgy érezzük, mintha a legbizalmasabb titkaiba avatna be minket. Míg Babits a "homo moralis", az erkölcsös ember volt, addig Kosztolányi a "homo aestheticus", a szépség, a művészetek költője. A politikától rendszerint elzárkózott, mert nem hitt a művészet társadalmi szerepében, mozgósító erejében. Alkotóként és magánéletében is ez az egyszerűség jellemezte őt - l' art pour l' art, azaz a művészet a művészetért. A célja az volt, hogy gyönyörködtesse az olvasót, hiszen őt magát is ez vonzotta leginkább: a gyönyör megtalálása a szürke hétköznapokban. A nyughatatlan szerelmes Kosztolányi 1910-ben ismerkedett meg a Vígszínház egykori színésznőjével, Harmos Ilonával, akit három évvel később feleségül is vett.
Kosztolányi Édes Annájának franciára fordítása - Wlassics Gyula kezdeményezésére - szintén ennek a folyamatnak volt része, mint ahogy a becsületrend lovagi címének adományozása is több magyar alkotó számára. A magyar író francia kapcsolatai azonban függetlenek voltak a hivatalos propagandától, amit például a Rózsaffyné Goncsarova Olgával való együttműködés igazol. 74 Az intézményi kapcsolatok mellett jelentős szereppel bírtak azok az egyének (és szellemi közösségek) is, akiknek a kulturális közvetítés személyes ügyükké vált. "A francia kultúrpolitika magyarországi hatásfokát a két világháború között megsokszorozta az a tény, melyet irányítói is észleltek és próbáltak kihasználni, [... ] hogy a magyar szellemi életben [.. franciás orientáltság a politikai erővonalak alakulásától függetlenül élt tovább. "75 Bár a francia szellem magyarországi megjelenése korábbra tehető—Vörösmarty, Petőfi és Arany voltak az úttörők -, kétségkívül az első nyugatos nemzedék tette a legtöbbet a kultúrák közötti közvetítés terén.
Hét órakor aztán felidézte álmát, elemezte, kiválogatta belőle azt, amire még emlékezett, és amit fel tudott használni a munkájában. Reggelijét – egy csésze kávét cukor nélkül és egy kevés gyümölcsízt – az ágyban költötte el, majd felolvasott feleségének a munkáiból, amelyeket éjszaka írt, vagy kedvenc irodalmi alakjai, Arany, Rilke vagy Shakespeare írásaiból. Nyolc órakor másodszor is megreggelizett, majd Kisilonkát játszottak Ilonával. Ebben úgy elfáradtak, hogy tíz óráig visszaaludtak. Mielőtt végleg felkelt volna, Kosztolányi kiszámolta, hogy eleget aludt-e éjjel, és nem vitte-e túlzásba a reggeli lustálkodást, majd felöltözött, és az íróasztalához ült. Ruhaproblémák Persze Kosztolányiéknál az öltözködés sem úgy zajlott, ahogyan bármely hétköznapi háztartásban. Az író sajnálta az időt az öltözködésre, szerette volna minél gyorsabban elintézni. Hogy időt spóroljon, megpróbálta egyszerre felhúzni a nadrágját és az alsónadrágját, ha összejött, újabb ponttal bővült aznapi apró sikereinek listája, ráadásul megtakarított fél percet.