A XI. kerület egyik katolikus plébániája a Lágymányosi Szent Adalbert-plébánia. Első kápolnájukban 1931-ben kezdték meg a tevékenységeiket, majd csaknem nyolcvanöt évvel később, 2014-ben avatták fel az új templomukat, a Boldog Meszlényi Zoltán-templomot a Fehérvári úton. 🕗 Nyitva tartás, Budapest, Etele út 3, érintkezés. Boldog Meszlényi Zoltán-templom Fotó: funiQ 2001-ben hozta meg azt a döntést az önkormányzat, hogy templomépítés és plébániaközpont kialakítása céljából a helyi egyházközségnek adományozza a Fehérvári út és az Etele út sarkán álló, csaknem háromezer négyzetméteres területet. 2008-ban pedig hivatalosan is a Lágymányosi Szent Adalbert Plébániának adta használatba a telket, kilencvenkilenc évre szóló térítésmentes igénybe vételre. Boldog Meszlényi Zoltán-templom Fotó: Bankó Gábor, funiQ A templom alapkövét 2013-ban, Szent Adalbert ünnepén helyezte el Erdő Péter bíboros. A templom felavatására egy évvel később, 2014 októberében került sor, szintén Erdő Péter bíboros celebrálásával. A templom, elnevezésével ellentétben nem Lágymányos, hanem Kelenföld városrész területén található.
Több szemtanú egybehangzó állítása szerint, télen éjjel-nappal nyitott ablaknál volt kénytelen tartózkodni. Meszlényi Zoltán ellen nem folyt semmiféle nyilvános per. Ítélet nélkül tartották fogva. Arra törekedett az állami elnyomó gépezet, hogy semmi hír ne kerüljön nyilvánosságra a letartóztatott püspök sorsáról. Úgy tűnik, utólag is eltüntettek a letartóztatásával kapcsolatos minden dokumentációt, ha egyáltalán volt ilyen. Halálának körülményeiről sem tudni semmi bizonyosat, amely feltehetőleg az elszenvedett megpróbáltatások és az orvosi ellátás hiánya miatt következett be. Időpontja sem teljesen biztos: Kahler Frigyes történész szerint 1953. január 11. (Urbán Rezső áv. százados, a kistarcsai tábor parancsnoka ezt a dátumot jelölte meg 1953. január 17-én kelt jelentésében), mások szerint valószínűbb az 1951. március 4-i dátum. Boldog Meszlényi Zoltán templom | Koncert.hu. Az elhunytat Rákoskeresztúron az Új köztemető területén temették jeltelen sírba. 1966. június 24-én földi maradványait exhumálták, átszállították Esztergomba, és az esztergomi bazilikában helyezték csendben örök nyugalomra, a nagy nyilvánosság kizárásával, az egyházmegye vezetőségének, néhány papjának és kispapjának szűk körében.
Kérlek benneteket, ápoljátok a szent tüzet, hivatásotok tüzét, hogy hűséges szívvel hiánytalanul térhessetek vissza. " 1950. júniusában, amikor már Mindszenty József hercegprímás másfél éve börtönben volt, a kanonokok testülete Meszlényi Zoltánt választotta meg káptalani helynöknek, vagyis az egyházmegye kormányzására. Ezt a feladatot elvállalta, pedig a kinevezést a Rákosi-féle rezsim ellenezte, mert köztudomású volt, hogy Meszlényi olyan ember, "akinek nem kenyere a megalkuvás", vagyis nem "puhítható", hűséges Mindszentyhez, az egyházhoz. Tudta, hogy el fogják hurcolni őt is, mint Mindszentyt. Egyébként az állami szervek 1945-től folyamatosan figyelték, jelentéseket adtak le róla, melyek egy része a levéltárakban megvan, olvasható: semmit sem tudtak rábizonyítani, még a rosszakarói sem. 1950. június 29-én délután az ÁVÓ-sok elhurcolták, lakását kifosztották, őt pusztulásra ítélték. Boldog Meszlényi Zoltán templom, Budapest | Vallás | Épületek | Kitervezte.hu. A kistarcsai internálótáborba, börtönbe vitték, itt elkülönítve a többi rabtól kínozták. Télen nyitott, (üvegezetlen) ablaknál majdnem halálra fagyott.
Az iskolákat államosították, a szerzetesrendeket felosz-latták, az egyházi vagyont elkobozták. A bebörtönzött érseket, előbb Drahos kanonok helyettesítette, majd az ő halála után Meszlényi Zoltán segédpüspököt választották káptalani helynöknek. Erre 1950. június 17-én került sor. Rákosi Mátyás kommunista pártvezető és Kádár János belügyminiszter beavatkoztak a Katolikus Egyház püspökeinek kiválasztásába, és hatalmi szóval Beresztóczy (Bartmann) Miklóst jelölték az esztergomi érsek helyébe. Mivel a szóbeli meggyőzés nem hatott, rendőri akcióval oldották meg Meszlényi eltávolítását. Meszlényi Zoltán káptalani helynököt 1950. június 29-én éjjel az ÁVH katonái elhurcolták, iratait elkobozták és a lakását kifosztották. Előbb a recski büntetőtáborba vitték, majd titokban a kistarcsai börtönbe. Kistarcsán 8 hónapig tartott Meszlényi Zoltán golgotája. Fűtetlen cellában, télen is nyitott ablaknál raboskodott. 248 napon át kínozták, éheztették, éles kavicsokon mezítláb járatták, de megtörni nem tudták.
A bejárati előtetők gerendavégeinek négy evangélistát ábrázoló domborműves zsalumatricáját Tóth Dávid szobrászművész készítette. A templom látványbeton mennyezetét hossztoldás nélküli zsaluzati héjba öntötték. Ehhez, azonos betonreceptúrával próbaöntéseket végeztek. Kivitelezése komoly felkészültséget és technológiai fegyelmet követelt. A tetősíkok összemetsződéseinek kényszeresen precíz zsaluzása rendkívül szép zsalulenyomati képet eredményezett. A Fehérvári úton álló harangláb jelezte azt a háztömbben megbúvó kis kápolnát, melyet a Lágymányosi Szent Adalbert római katolikus Egyházközség eddig használt és amely motívumként az új kompozícióban áttört harangházzal is megjelent a látszóbeton posztamensen. A templombelső fő motívuma a szentély oltárfala. "Halálodat hirdetjük Urunk és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz! " - szól a hitvallás. A Golgota-hegyet, a keresztre felfeszített Krisztust, a halál ürességét és a feltámadás mindent beborító fényét képes szuggesztív, de közérthető módon megjeleníteni.
: Vallás, Jahoda Róbert, Páricsy Zoltán, Wittinger Győző, Zwickl Teréz Tervező: Helye: 1119 Budapest, Etele út 3.
Szemtanúk szerint salakon futtatták mezítláb, s mikor egyik rabtársa, egy szalézi szerzetes sajnálkozott ezen ő csak annyit mondott ujjával az égre mutatva: "Krisztus többet szenvedett". Egyébként nem elítéltként volt fogva tartva, az ő bűne: végtelen hite, hűsége, állhatatossága volt. Ott a börtönben is igyekezett segíteni, egy szerzetes társának – aki nem ismerte meg a püspököt, mivel úgy lesoványodott, de Meszlényi felismerte a szerzetest – odaajándékozta pulóverét, mondván neki már úgysem lesz rá szüksége. A mártíromságra tudatosan készült, erre szentbeszédei utalnak: " A papoknak a legnagyobb megpróbáltatások idején teljesíteni kell kötelességeiket, még a vértanúság árán is: a martirium gondolata nem döbbentett meg, nem csodálkoztam, természetesnek tűntek fel az üdvözítő szavai: eljön az óra, hogy mindaz, ki megöl titeket, szolgálatot vél tenni Istennek " (1945. Esztergom). " A modern üldözések mozgatója az, hogy az üldözött hívőket az állam, a haladás, a nép ellenségeinek tartják, s mint ilyeneket irtják és pusztítják "(Siófok 1948).
Természetesen az interneten is elérhető, íme néhány kontakt: A finn posta ötlete egy különös jelenségre irányítja figyelmünket: az elmúlt évtizedekben a népszokások, a népi kultúra fejlődését immár kereskedelmi célú kezdeményezések irányítják. A finn példa ragadós volt: a magyar posta bevezette a karácsonyi bélyegzést: külön díj ellenében ráütik a levelekre és képeslapokra Nagykarácsony bélyegzőjét. A település kapott a lehetőségen, Karácsonyfalva fejlődésnek indult, és már egy Disneyland-szerű szórakoztatóközpontot terveznek a falu határába. A Télapó-ünnepkörnek tehát eredeti formájában (lásd a kormos képű igazságosztó rémet feljebb) semmi köze nem volt a finnugorokhoz. A Lappföld és a rénszarvas csak később kapcsolódott a Télapó-hiedelmekhez. A fejlődés azonban nem áll meg, immár újabb ősi finnugor területek is részt vesznek a Télapó-kultuszban. Vészjósló alak volt az eredeti tél apó. Egész pontosan annak orosz változatában. A dús szakállú orosz Télapó neve: Gyed Moroz, vagyis Jég/Fagy-apó (nem keverendő össze a gyér szakállú Ho apóval, a vietnami kommunisták legendás vezérével).
Úgy tűnik tehát, hogy a nálunk ünnepelt Mikulás ünnep egy sajátos ötvezete a keresztény Szent Miklós hagyománynak és a germán Odin legendának. Említésre méltó változat még az orosz (ortodox) Дед Мороз (ded moroz). A kifejezés olyasmit jelent, hogy Fagy Apó. Érdekesebb azonban az ábrázolásmód. Ahogy az ortodox egyházban szinte minden, a dolgok majdnem olyanok mint a katolikus vonalon, de azért mégsem teljesen. A ded moroz ruhája is a püspöki köpenyre emlékeztet, azonban sokszor kék. Finn télapó neve full. Szembetűnő különbség, hogy rendszerint hosszú bottal jár, társa Снегурочкa (hópelyhecske), aki nő és szánnal járják együtt az országot. Szerintem ebből a vonalból a télapó botja, ami egy kunkori végű püspöki bot (a jópásztor, főpásztor botja) és a szán ismerhető fel nálunk. Bár a bot talán a katolikus Mikulás verzióban is ott van. A Mikulás amerikában hízott el, mégpedig a Coca-Colától. Haddon Sundblom amerikai grafikus egy kampány számára alkotta meg a vidám, kövér, pirospozsgás arcú öregembert a széles övvel, piros kabátkában 1931-ben.
Még korábban pedig nyilván rénszarvaspásztor, de ezt nem említette, hiszen mindnyájan tudjuk. Ezek után csodálkozva tapasztaljuk, hogy a finnugor mitológiában nyoma sincs olyan szereplőnek, akinek az lenne a legfőbb dolga, hogy rénszarvasszánon utazva ajándékot (sokat) hozzon nekünk. Vannak ugyan mindenféle öregemberek mint Ukko, Juma, Mir-Szuszne-Hum stb., de ők demiurgoszok: a világ teremtésében, majd ellenőrzésében, irányításában visznek fontos szerepet, ajándékosztásra nincs idejük. Előfordul rénszarvas is a finnugor mitológiában: a lappok ősapja, Mjandas rénszarvas volt. Befejezve tájékozódásunkat a Mitológiai Enciklopédiában (I-II. Bp. 1988. ), megállapíthatjuk, hogy a Télapó más népek találmánya. Finn télapó nevez. Az interneten tájékozódva több helyen is olvashatunk eme kedves öregúrról (pl. ), és megismerkedhetünk a Télapó és a köréje szövődött hagyomány eredetével. Ezután joggal merül föl bennünk a kérdés: hogyan kapcsolódott össze a Télapó-hagyomány a Lappfölddel? Talán ügyes finn marketingfogásról van szó?