a Búcsú Váradtól t) jellemző lendület és optimizmus, ezért hatják át magyarországi korszakában írt verseit sokkal árnyaltabb és bonyolultabb érzelmek. Nem remélte, hogy értő közönségre talál, és sajnos jól érzékelte a saját helyzetét: valóban nem talált. Előérzete beteljesült, a mandulafácska sorsára jutott. Azonban az általa képviselt eszmeiség, a humanizmus és a reneszánsz később mégis meghonosodott Magyarországon, csak kellett hozzá még pár évtized. Az Egy dunántúli mandulafáról pedig nemcsak Janus Pannonius sorsát fejezi ki találóan, hanem általánosságban minden olyan művészét, gondolkodóét vagy tudósét, aki megelőzi a saját korát, s valami olyat alkot vagy képvisel, amit az adott kor embere nem tud megérteni és értékelni. A versnek tehát általános érvényű mondanivalója van, hiszen minden korszakban akadnak a Januséhoz hasonló "koránjött" emberek és idő előtt megjelenő szépségek vagy értékek, amelyeket ugyanúgy a pusztulás fenyeget, mint a túl korán kivirágzó mandulafácska rügyeit.
Az antik utalások nála nemcsak díszítőelemek, nemcsak műveltségét, felkészültségét bizonyítják, hanem fontos jelentést kapnak a vers mondanivalója szempontjából. Ez emeli őt a korabeli reneszánsz költészet élvonalába. Nézzük meg, hol imitál Janus ókori klasszikus szerzőket az Egy dunántúli mandulafáról című versében! Például a vers első két sorában mitológiai kertek jelennek meg. Ezek a kertek gyakran szerepeltek együtt az antik költészetben, pl. Martialis nál is, akit Janus Pannonius a mesterének tekintett. De a költő gyakran él Horatius és Vergilius jellegzetes költői fogásaival, szavaival, szókapcsolataival is. Az utolsó két sor mitológiai metaforáinak pedig Ovidius, a Fekete-tenger partjára száműzött római költő volt a forrása. Mivel Janus Pannoniusnak hasonló sorsa volt, ezért Ovidius művészete értelemszerűen fontos volt a számára. Phyllis történetét Ovidius a Hősnők levelei c. munkájában dolgozta fel. Proknéra pedig a Római ünnepek című művében utalt: " Tévedek-e? vagy a fecske, tavasz kis hírnöke jött meg?
Az 5. sorban pl. a költő merésznek nevezi a mandulafát – tudjuk, hogy Janus ezt a jelzőt akkor szokta használni, amikor egy halandó vakmerően megpróbálja meghaladni saját határait. Szóhasználat kérdésében a költő igen következetes, pl. a Búcsú Váradtól c. elégiában is így használja a szót. A lírai én élményét a vers elején a költő két mitológiai párhuzammal mutatja be, két mitikus hős, Héraklész és Odüsszeusz (ő latin nevükön nevezte őket – Herkules és Ulysses –, de mi jobban ismerjük a görög nevükön) kalandjaival. Ez a két mitológiai alak szintén a határok átlépésével, saját határaik kitágításával szereztek hírnevet (pl. jártak az alvilágban). Ha ezt figyelembe vesszük, akkor nyilvánvaló lesz az, hogy az Egy dunántúli mandulafáról c. versben nemcsak az elhallgatás, a szellemi társtalanság, koránjöttség fájdalma szólal meg, hanem a költői öntudat is. Maga a mandulafa motívuma is jelképezheti a költői öntudatot, a kiválasztottságot – mert bár Janus képalkotása egyértelműen az antik kultúrára támaszkodik, az értelmezés során azért nem lehet kizárni azt sem, hogy egy-egy kép bibliai, azaz keresztény eredetű legyen.
ESTI UTAZÁS Janus Pannonius: EGY DUNÁNTÚLI MANDULAFÁRÓL Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe' se látott, Hősi Ulysses sem Alkinoos szigetén. Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne, Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein. S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben, Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd! Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon, Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt? (Weöres Sándor fordítása) Janus Pannonius (Csezmiczei János vagy Cesinge János, neve magyar fordításban Janus - János / Pannonius - Magyarországi) (Csezmice, 1434. augusztus 29. – Medvevár, 1472. március 27. ) pécsi püspök, az első név szerint ismert magyar(-horvát) költő és humanista, aki egyes feltevések szerint: Csezmiczei János (Ivan Česmički) néven született. (Copyright © Kollár Ágnes összeállítása)
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon, Láthatjuk, a költő megszólítja a mandulafát, amely saját sorsát jelképezi – lényegében tehát saját magát szólítja meg (önmegszólító versről van szó). Phyllis története is nagyon passzol ide, hiszen a trák királylány végzetét az okozta, hogy nem bírt várni. Eljegyezte őt ugyanis Démophoón, a trójai háborúból hazatérő athéni király, ám a vőlegénynek haza kellett mennie még a lakodalom előtt, hogy ügyeit elrendezze. Sokáig nem tért vissza, Phyllis hiába várt rá. A csalódott, reménytelen szerelmében búskomorságba eső királylány bánatában öngyilkos lett: felakasztotta magát egy erdőben, s halála után az istenek mandulafává változtatták. Ez a történet olyan toposz volt, amit mindenki ismert, és számos költő használta fel (pl. Ovidius és Petrarca is). Ismerve Ovidius művét a korabeli képzett olvasóközönség azonnal belelátta a mandulafa képébe Phyllis alakját, és ebből nyomban megértette, hogy az idill tragikus véget fog érni. Az eredeti szövegben van egy másik metafora is, amit sajnos a fordítás nem tudott visszaadni.
A vers első és második strófája között egy ellentét feszül, a második versszakban az aggodalom hangjai is megszólalnak. (forrás:, )
A divat fővárosa továbbra is Párizs maradt és Coco Chanellhez fogható csillag nem tűnt fel másutt a ruhatervezés egén. A jó minőségű, biztos ízléssel készült, sportos öltözékek központjává azonban egyre inkább London vált. A hagyományos angol gyapjúszövet kiváló alapanyagot biztosított a kor sima vonalú szoknyái, kosztümjei számára. Az első világháború utáni évtizedben indult hódító útjára a kötött ruházat: a pulóver, mellény, kardigán vagy "szvetter". Női divat az első világháború után | Sulinet Hírmagazin. A vékony sziluettet adó, egyenes formákat arcba húzott keskeny karimájú kalap egészítette ki, mely viselőjének titokzatos külsőt kölcsönzött. Az értéktelen anyagból készült, ám változatos, gyakran művészi kivitelű bizsuk a nemesfém ékszerek méltó vetélytársaivá váltak. A konzervatív férfitársadalom nem lelkesedett az új divatért. Gúnyrajzok és szatirikus írások kísérték az utat, melyet a XX. elején a nők bejártak. A férfiak rossz előérzete nem volt alaptalan: az új divat valóban a megváltozott életérzés manifesztuma volt.
A két érintett felet központi hatalomnak és szövetséges hatalomnak nevezték. A központi hatalmak Németország, Ausztria, Magyarország és Törökország voltak, a szövetséges hatalmak pedig az első világháborúban Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok. világháborúban alkalmazott hadviselési módszerek a következő figyelmünk. Az első világháború árkok sorából vezetett harcot, és tüzérség és géppuskák támogatták őket. Használtak mérgező gázt és korai repülőgépeket is. Az első világháború kimenetele a német, az orosz és az osztrák-magyar birodalom veresége volt. Úgy vélte, hogy több mint 100 millió ember halt meg, és több mint 21 millió ember megsebesült az 1. 1 és 2 világháború 3. világháborúban. Ezekbe a halálesetekbe beletartoztak a polgári és katonai halálesetek is. További információ a 2. világháborúról A 2. világháború, vagy a második világháború 1939 és 1945 között zajlott. világháború 6 évig zajlott. A németországi politikai és gazdasági instabilitást a 2. világháború kezdetének fő okaként kell értelmezni.
Az 1. világháború és a 2. háború közötti különbség megértése érdekében figyelni kell az egyes háborúk részleteire. és a 2. világháború két fő háború volt, amelyek különböző időszakokban zajlottak. Ezek azonban a világ legnagyobb részét befolyásolták. Ezért világháborúnak hívták őket. A második világháború a legfrissebb, és a kettő közül is a legrosszabb. A 2. világháború véget ért a szövetséges erők inváziójával Németországban, valamint Amerikával, hogy nukleáris bombákat dobtak Hirosima és Japán Nagasaki felé. világháború vége az Amerika és a Szovjetunió közötti hidegháború kezdetét jelentette. További információ az 1. világháborúról Az első világháború 1914 és 1918 között zajlott. 1. és 2. világháborús emlékmű (Nagyrév) | Jász-Nagykun-Szolnok megyei Könyvtárportál. Az első világháború 4 évig zajlott. Úgy gondolják, hogy Francis Ferdinand főherceg 1914 júniusában elkövetett merénylete kiváltotta az 1. világháborút. Az első világháború országai között harcoltak, főleg kolóniák vagy területek és természetesen erőforrások megszerzése céljából. Érdekes megjegyezni, hogy az 1. világháború más néven ismert, például a Kaiser háborúja, a Nagy Háború és a Nemzetek háborúja.
A település központi részén kialakított Hősök Kertjében áll a két világháború nagyrévi mártírjai tiszteletére emelt emlékmű. Az obeliszket a Nagy Háború után emelték a távoli harctereken életüket vesztett hős katonák emlékere 1931. június 7-én. Az 5 méter magas emlékmű Branczeiz János budapesti szobrászművész alkotása, amelynek északi oldalán kilenc katonát ábrázoló dombormű, felette három oldalt pedig babérkoszorúval övezett kard relief látható. 1 és 2 világháború térkép. Képeslap A következő világégés már a tiszai átkelőhely miatt a falut sem kerülhette el. 1944. október 6-án induló nagy szovjet támadás következtében egyes német és magyar csapatok Nagyrévnél átkeltek a Tisza túlpartjára. A Cibakháza és Nagyrév között korábban kiépült futóároknak nem maradt védője. A Hősi emlékmű oldalán körben márványtáblákon őrizték meg az 51 nagyrévi katona emlékét. (Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára) Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár Jász-Nagykun-Szolnok megyei millenniumi emlékkönyv.