Kávéház A tradicionális magyar éttermek legjobbjai közé tartozó Múzeum Kávéház és Étterem Pest történelmi belvárosban működik 1885 óta. Az étterem elődje Schódli Kávéházként volt ismert, mely neves vendégkörével – köztük képviselőkkel, írókkal, színészekkel – írta be magát a budapesti kávéház történelembe. Múltja és tradicionális hagyományai alapján a magyar gasztronómiai és a magyaros ízek időálló értékeit képviseli, a legmodernebb technológiára hangszerelve. A konyha étlapján a magyaros- és a nemzetközi konyhák finoman korszerűsített remekeit kínálják, szakavatottan válogatott hazai bor- és pálinkaajánlattal. Az étterem belső falait borító csempék a világhírű Zsolnay porcelángyárból származnak, a faragott faborítás műemlékvédelem alatt áll. A Zongoraterem egyik ékessége a mennyezetet díszítő olajkép, Lotz Károly festőművész Csikósverseny című alkotása. Másik pedig az oldalfalakat borító, eredeti, XIX. századi Velencei tükör. Múzeum Kávéház & Étterem elérhetősége Adatok: Cím: Múzeum körút 12., Budapest, Hungary, 1088 Múzeum Kávéház & Étterem nyitvatartás Hétfő 12:00 - 15:00, 18:00 - 00:00 Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat 18:00 - 22:00 Vasárnap Zárva Múzeum Kávéház & Étterem értékelései Az egyes oldalakon így értékelték a látogatók a(z) Múzeum Kávéház & Étterem helyet Kávéhá 4.
web email info[kukac] kerület VIII. címe telefonszáma 1/267-0375 gps koordináták É 47. 49204 K 19. 06132 megközelítés M3-as metróval, 47-es, 49-es villamossal, 9-es, 15-ös, 109-es, 115-ös autóbusszal, 914-es, 950-es, 979-es éjszakai autóbusszal melegétel VAN változás 200% az előző hónaphoz Hol van a(z) Múzeum Kávéház és Étterem a térképen? Ádám Étterem Budapest VIII. kerület, Orczy út 43. Apacuka étterem és kávéház Budapest VIII. kerület, Horánszky u. 5. Bástya Bisztró Budapest VIII. kerület, Rákóczi út 29. Bécsiszelet étterem Üllői út Budapest VIII. kerület, Üllői út 16/a Budapest Blue Café Budapest VIII. kerület, Somogyi Béla utca 8. Darshan Udvar Budapest VIII. kerület, Krúdy Gy. u. 7. Don Leone Restaurant Budapest VIII. 2. Etna II. Étterem és pizzéria Budapest VIII. kerület, Baross tér 10. Fülemüle étterem Budapest VIII. kerület, Kőfaragó utca 5. Háry Vendéglő Budapest VIII. kerület, Bródy Sándor utca 30/a Kürtös Ételbár Budapest VIII. kerület, Festetics György utca 7. Leonardo Pizzéria Budapest VIII.
A tradicionális magyar éttermek legjobbjai közé tartozó Múzeum Kávéház és Étterem Pest történelmi belvárosban működik 1885 óta. Nyitvatartás: Hétfő-szombat: 12. 00-15. 00 & 18. 00-00. 00 Vasárnap és ünnepnapokon zárva. További információk: Bankkártya-elfogadás: Visa, Mastercard, American Express Parkolás: utcán fizetős Parkolási megjegyzés: A 'la carte fogyasztó vendégeink részére ingyenes parkolást biztosítunk az étkezés idejére a Pollack Mihály téri mélygarázsban. A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
Az 1885-től, a Múzeum körút és Bródy Sándor utca sarkán lévő épület földszintjén üzemelő Múzeum Kávéház belső tere látszik. A híres magyar íróról, Bródy Sándorról elnevezett utca, akkoriban még Főherceg Sándor utca nevet viselte (1840-től 1918-ig). A három egybe kapcsolódó helyiség, a Múzeum krt. és a Bródy Sándor utca sarkát megtörten követő L alak hosszabbik szárából fényképezve. Jellemzője a faragott falambéria-rendszer, egységes Zsolnay csemperendszer, és az oldalfalakon lévő Velencei tükrök. Az L könyökénél fekvő Zongoraterem mennyezetét, Lotz Károly falfestménye díszíti, a "Csikósverseny". Photo of Múzeum Café and Restaurant inside at 12 Múzeum Ringroad in 1989 with the wing at Bródy Sándor Street. The café was opened in 1885, whereas Bródy Sándor Street was called Archduke Sándor Street between 1840-1918.
Kattintson az alábbi képre, és nyissa meg galériánkat a kávéházról! Kattintson a képre a galériáért! Forrás: MTI/Cseke Csilla New York Kávéház A Hauszmann Alajos által tervezett, 1894-ben átadott New York-palota kezdetekkor biztosítótársasági székházként üzemelt a Nagykörúton. Az eklektikus stílusú, négyemeletes épület földszintjén lévő kávéház hamar az irodalmi és művészi élet központjává vált: itt volt a Pesti Napló szerkesztősége, itt gyűltek össze a Nyugat munkatársai, törzsasztala volt a kritikusoknak, itt szerveződött meg a magyar filmszakma, és a színházi bemutatók után itt gyűltek össze a szakma hírességei. Kattintson az alábbi képre, és nyissa meg galériánkat a kávéházról! Kattintson a képre a galériáért! Forrás: MTI/Cseke Csilla Művész Kávéház A Ray Rezső által tervezett, 1884-ben épült neoreneszánsz lakóházban, az egykori Szenes-palotában lévő vendéglátóhely Kis-Gerbeaud, majd Művész Cukrászda néven funkcionált az Andrássy úton. Késői biedermeier berendezése 1973-tól iparművészeti védettséget élvez.
Sok a "nagyszülő", kevés az unoka Aggasztó viszont, hogy a nyugati világban az öregek arányának növekedése nem csupán a szép, hosszú élet esélyének növekedéséből fakad, hanem abból is, hogy egyre kevesebben születnek, egyre kevesebb a gyerek, a fiatal. Folyamatosan elöregedő társadalomban élünk. Megnövekedett a nagyszülők nemzedéke, de megfogyatkoztak az unokák. Régebben, de még a 20. század derekán is aki megöregedett, attól a következő nemzedék vette át a munka dandárját. Az öregek ezek után az élet perifériájára szorultak, még akkor is, ha szeretet, tisztelet, megbecsülés övezte őket. A testi bajokon túl a tétlenség, a tehetetlenség és a feleslegességérzet rémével kellett szembenézniük. Pedig a régi bölcsesség szerint "öreg ember nem vén ember". A mai idős generáció tagjai már aktív életet követelnek maguknak, nem akarják, hogy a következő nemzedékek leírják őket. Már csak azért sem, mert ma nem csupán tovább, hanem aktívabban is élünk. Száz éve még egy hatvanéves ember a szó minden értelmében öregnek, gyengének, elesettnek számított, vagy legalábbis a közösség így kezelte.
A közelmúltban volt egy olyan periódus, amikor a nyugati kultúra a szabadság, az önállóság és az újdonság bűvöletében élve nem akart tudni semmiről, ami régi, ami öreg, mert az öreg ember csak múlt és teher. Úgy tűnt egy baljós pillanatra, hogy törvénnyé lesz: aki öreg, az magányos, aki magányos, az felesleges, aki pedig a feleslegesség és a krónikus szeretethiány világában él, az szegény, beteg, szomorú, reménytelen. Ezzel a közmeggyőződéssel, amely egyaránt fertőz fiatalokat és öregeket, igen nehéz szembemenni. Ám ahogy egyre többen lettek, akiket ma fellengzősen szépkorúnak mondanak, bekövetkezett az öregek lázadása. A mai idősek zöme még nagyon is aktív, magabíró, helyet kér magának a munka, a család, a társadalom életéből, nem érzi magát a szó hagyományos értelmében öregnek. Életükkel a bibliai Zsoltáros szavát igazolják: az emberek "még öreg korukban is gyümölcsöt teremnek". Így nem véletlen, hogy egyre több idős ül vissza, csak úgy kedvtelésből, önmaga szellemi karbantartása végett az iskolapadba, jár szórakozni; hogy a sport és a turizmus világában komolyan lehet számítani rájuk; sokan pedig minél tovább igyekeznek megmaradni a munka, az alkotó tevékenység világában.
Számos régi kultúrában a hatvanadik életévet tekintették az öregség kezdetének. Bár akkor is voltak, akik matuzsálemi kort értek meg, az emberek zömének nem adatott ennyi idő, így nem csoda, hogy a hosszú életet vágyott isteni ajándéknak vagy kivételes szerencsének tekintették. Az utóbbi évszázadban azonban a gazdag, egyre jobb életminőséget kínáló kultúrákban megemelkedett az átlagos élettartam, így egyre többen nézhetnek szép, hosszú öregség elé, és változott az is, hogy mikortól számít valaki igazán öregnek. Az idős emberek számának növekedése ugyanakkor új kihívást is jelent, hiszen azokban a társadalmakban, amelyek negyede-harmada immár hatvan év felettiekből áll, az öregedés és az öregség új kultúrájának megteremtésére is szükség van. Az életminőség javulása, az életmód megváltozása, az orvostudomány látványos fejlődése oda vezet, hogy a várható élettartam elérte vagy megközelítette a nyolcvan esztendőt. Földünk gazdagabb felét már nem tizedelik járványok, háborúk, éhínségek, és ez talán előbb-utóbb a világ szegény régióiban is megvalósulhat.