Nagyvárad török kézre kerülése után nyilvánvalóvá vált, hogy Erdély szembekerül a Portával, s Kemény János az országgyűléssel ki is mondatta ezt a szakítást, egyúttal a császár védelmét kérve. A Habsburg Birodalom és a Porta egyezkedése azonban egyedül hagyta, s Ali budai pasa Székelyföld elfoglalása után már a szász várakat ostromolta. Segesvár mellett: Nagyszőlösön a török elleni csatában halt meg Kemény János, rövid fejedelemségét befejezvén. Arcképe 17. századi portréfestészetünk egyik legkiválóbb darabja. A beállítás könnyed, az arc jellemzése kiválóan sikerült; pontosan és hűen igyekszik a festő visszaadni a fejedelem vonásait. Az öltözék anyaga, díszítése bravúros technikával van megfestve, a fény-árnyék hatásokkal finoman modellálva. A háromnegyed alakos kompozíció az ősgaléria portrék hagyományos megoldását idézi, csakúgy, mint a semleges háttér a drapériával, az asztal a föveggel, valamint a bal sarok felirata. A ránk maradt magyar uralkodóábrázolások egyik legszínvonalasabb példája ez a festmény.
Ezen a napon született Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14. – Nagyszőlős, 1662. január 23. ) erdélyi fejedelem. A császáriak és az erdélyi rendek egy részének felkérésére visszatért a politikába, 1660. november 22-én kiáltványban tudatta, hogy felveszi a harcot a törökök pártolta Barcsayval. Barcsay Gáspár, a fejedelem egyik testvére ellen, 1660. november végén, Örményesnél – a későbbi Marosörményesnél – Kemény serege csatát nyert, Barcsay Gáspárt megölték. Kemény Jánost 1661. január 1-jén választották fejedelemmé. Kemény később elfogatta Barcsay Ákost, és emberei 1661. július elején Kozmatelkén meggyilkolták a volt fejedelmet. A törökök azonban már korábban, Barcsay elfogása előtt, végleg elfordultak az általuk erélytelennek tartott Barcsaytól, ezt Kemény is tudta, ugyanis 1661. márciusában maga mondta azt, hogy "Barcsaynak töröknél igen be van téve a kapuja". A volt fejedelem egyik testvérét, Barcsay Andrást 1661. május 16-án Kemény János felakasztatta, annak ellenére, hogy korábban Fogaras várát, Barcsay Ákos erre utasító levelének kézhezvételét követően, átadta Keménynek.
Barcsay testvérei azonban nem tartották be az egyezséget, mire Kemény őket és a volt fejedelmet is megölette. A törökök ezután kiverték Erdélyből Keményt, akinek segítségére I. Lipót császár Raimondo Montecuccolit küldte. Időközben azonban az osztrák és a török fél megegyezett: amennyiben a törökök nem "nyelik le" Erdélyt és engedik új fejedelem választását, Bécs sorsára hagyja Keményt. Ali temesvári pasa 1661 szeptemberében a kastélyából odarendelt Apafi Mihályt választtatta fejedelemmé, a hír hallatán pedig a seregét csigalassúsággal Kolozsvárig elvezető Montecuccoli megfordult, és harc nélkül hazatért. Kemény hadba szállt Apafi ellen, de az 1662. január 24-i nagyszöllősi csatában vereséget szenvedett. A harcmezőn ő is holtan maradt. Kemény János átélte Erdély fénykorát, és részese volt a hanyatlás kezdetének. Önéletírása, amelyben a magyar irodalomban elsőként alkalmazta szervesen és rendszeresen az anekdotát, a magyar barokk próza jelentős alkotása, egyben értékes forrásmű, amelyet felhasznált munkássága során Kemény Zsigmond, valamint Móricz Zsigmond is az Erdély-trilógia megírásakor.
Ugyanitt írta meg önéletrajzát, amely nemcsak a korszak fontos történeti forrása, hanem értékes irodalmi mű is, írásával a magyar barokk irodalom egyik legfontosabb műfajának kezdeményezője lett. Később, fejedelemsége alatt is széles körű politikai levelezést folytatott, amelynek egy része nemcsak a címzetteknek, hanem a nyilvánosságnak is szólt. Első felesége, Kállay Zsuzsanna halála után második nejével, Lónyay Annával aranyosmedgyesi birtokán telepedett le, ahonnan a császáriak és az erdélyi rendek felkérésére tért vissza, hogy felvegye a harcot a törököt kiszolgáló Barcsay Ákossal. Miután 1661. január 1-én fejedelemmé választották, elfogatta Barcsayt, akit később Kozmatelkén tisztázatlan körülmények között meggyilkoltak. Nemzetközi támogatásra számítva, Kemény János kimondta Erdély törököktől való elszakadását, és I. Lipóttól kért segítséget, majd a török elől Magyarország területére menekült. A Montecuccoli vezetésével érkező császári hadak azonban csata nélkül visszavonultak, miután a török Apafi Mihályt nevezte ki Erdély fejedelmévé.
2017. január 23. 12:02 MTI 355 éve, 1662. január 23-án esett el a nagyszöllősi csatában a török és erdélyi ellenfelei ellen harcoló Kemény János erdélyi fejedelem, író. Átélte Erdély fénykorát, és részese volt a hanyatlás kezdetének. Önéletírása, amelyben a magyar irodalomban elsőként alkalmazta szervesen és rendszeresen az anekdotát, a magyar barokk próza jelentős alkotása, egyben értékes forrásmű. Kemény az erdélyi Bükkösdön született 1607-ben. Pályafutása során összesen öt fejedelem alatt szolgált, volt nagykövet Bécsben (ő kérte meg Brandenburgi Katalin kezét Bethlen Gábor részére), Lengyelországban és a török Portán. Apród volt Bethlen Gábor fejedelem mellett, annak halála után I. Rákóczi Györgyöt szolgálta hadvezérként és diplomataként. Utóda, II. Rákóczi György, akinek szeme előtt a lengyel trón megszerzése lebegett, 1657-ben a svédek oldalán, a török Porta tiltakozását figyelmen kívül hagyva megtámadta a kozák felkelés által meggyengített Lengyelországot. Eleinte sikereket ért el, de szövetségesei cserbenhagyták, és bár csatát nem vesztett, egyre reménytelenebb helyzetbe került.
Kemény János Erdélyi fejedelem Uralkodási ideje 1661. január 1. – 1662. január 23. Elődje Barcsay Ákos Utódja I. Apafi Mihály Életrajzi adatok Teljes neve Gyerőmonostori Kemény János Született 1607. december 14. Magyarbükkös Elhunyt 1662. január 23. (54 évesen) Nagyszőlős Házastársa Kállay Zsuzsanna (1632), Lónyay Anna (1659) Gyermekei Kemény Ferenc Kemény Simon ( 1633 – 1675) Édesapja Kemény Boldizsár (? – 1630) Édesanyja Tornyi Zsófia A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény János témájú médiaállományokat. Magyargyerőmonostori Kemény János ( Magyarbükkös, 1607. – Nagyszőlős, 1662. ) erdélyi fejedelem. Katonai és politikai pályája Kemény János öt fejedelmet szolgált, közülük a legfontosabbak: Bethlen Gábor udvarában került közel a politikához. Később nagykövetként szolgált Bécsben (ő kérte meg Brandenburgi Katalin kezét Bethlen részére), Lengyelországban és a Portán. I. Rákóczi György idején Fehér vármegye ispánja, kincstartó, majd az erdélyi hadak parancsnoka, az ország generálisa volt.
Kínai források arról számoltak be, hogy nemrégiben közzétett régészeti feltárások eredményei szerint a kínai Nagy Fal 500 kilométerrel hosszabb, mint azt korábban gondoltuk. A most felfedezett falszakasz a selyemúttal párhuzamosan futott, ezért rendkívül fontos stratégiai és védelmi szerepet láthatott el. Az újabb eredmények értelmében a fal a Kína északnyugati részén elterülő Hszingcsiang-Ujgur Lop-nór területéig terjed. Lop-nór vidéke lakatlan sivatag, ahol a kínai kormány nukleáris kísérleteket végez. Luo Zse-wen, a Kínai Kulturális Örökség Társaság elnöke szerint "nem férhet hozzá kétség, hogy ez az építmény a Nagy Fal része: városfalból és őrtornyokból áll, és teljes védelmi rendszert alkot". Az újra felfedezett falszakasz stílusa és feltehető funkciója a Nagy Fal egyes, eddig is ismert részleteihez hasonlít. Viszont az "új szakasz" sárga homokkőből és tőzegből épült, ezért pusztult le olyannyira, hogy eddig nem is fedezték fel - tette hozzá Luo, Kína vezető "Fal-szakértője". Az "új" fal A vizsgálatok alapján egyértelmű, hogy a képződmény emberi alkotás, melyet védelmi célokra építettek.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. jún 9. 14:36 Kínai nagy fal /Fotó: Northfoto Mongol Tudományos Akadémia és a Yale Egyetem kutatói érdekes felfedezést tettek a kínai nagy fallal kapcsolatban. A vizsgálat során arra jutottak, hogy valószínűleg nem a Dzsingisz kán elleni védekezés céljából készülhetett a kínai nagy fal északi része - tudta meg a az IFL Science információi alapján. (A legfrissebb hírek itt) Az Antiquity tudományos folyóiratból kiderült, a fal ezen részét azért építették, hogy a helyi nomád törzseket kordában tartsák, hogy ne támadják meg a kínai birodalmat. Tehát az elmélet szerint köze sincs Dzsingisz kán hadseregének megállításához. A nagy fal korábban is épült Dzsingisz kán fenyegetésénél, alacsony fekvése is bizonyíték lehet arra, hogy nem katonai védelmet látott el. A felfedezés rávilágíthat arra is, hogy több katonai védelmet ellátó építmény hátterében is más állhatott, így érdemes lehet több kutatást végezni a témában.
A fal nagy része hegyvonulaton húzódik úgy, hogy a külső oldalon meredek sziklák vannak. A Ming-kori fal külső borítása téglából áll, belsejét döngölt agyaggal, illetve kőzúzalékkal töltötték fel. Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter. A falon nyíllövésnyi távolságra egymástól bástyákat, erődítményeket és az ellenség támadásaira füsttel és tűzjelekkel figyelmeztető jelző tornyokat építettek. A bástyákban illetve az erődítményekben élelmiszert és fegyvereket is tároltak. A falon és közelében csapatok állomásoztak, hogy időben reagálhassanak a külső támadásokra. Bár a fal nagyrészt téglából épült, egyes szakaszait kövekből vagy földből, bizonyos részei pedig nádból, fűzfából és homokból készültek, a Csin-dinasztia idején (i. 221-206) ragacsos rizzsel tapasztották egymáshoz a fal tégláit. Természetes erózió és az emberi pusztítás egyaránt veszélyes a kínai Nagy Fal fennmaradására… A fal egy kis részét restaurálták, elsősorban a turisták miatt.
dzsingisz kán kína felfedezés kínai nagy fal