Aki szívesen vállalna ilyen feladatot keressen engem (Szabados Katalin) vagy Nagy Annát. Minden felajánlást, munkát nagyon szépen köszönünk. Március elsejével újra a Mindszenti Plébánia fíliája lettünk. A plébánosunk Salamon László atya, mivel több egyházközösségben is Ő teljesít szolgálatot, változott a miserendünk. Egyelőre a szentmisék szombatonként 16. órakor lesznek a Kápolnában.
: 2391) 6635 Szegvár, Hunyadi u. 36. Pf. 12. Tel. : 63/364-810 Filia: Nagymágocs, Szent Alajos templom 6622i út 13. (L. : 3211, – RK. : 961) Plébános: Andrási Elemér 11. SZENTES Szent Anna Plébánia (L. : 28 444, – RK. : 6717) 6600 Szentes, Erzsébet tér 2. Tel. : 63/400-259 Kórházkápolna (ökumenikus): Jó Pásztor 6600 Szentes, Sima Ferenc utca 44-58. Plébános: Dr. Gruber László 12. SZENTES 6600 Szentes, Jókai u. 104. Tel. : 63/322-265 Email: Plébános: Zsadányi József 13. TÖMÖRKÉNY Szent Máté Plébánia (L. Egyházi élet | Mindszent.hu. : 1970, – RK. : 1751) 6646 Tömörkény, Templom u. 2. Oldallagosan ellátja: Kistelek
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2021. máj 22. 18:12 Csíksomlyói búcsú / Fotó: MTI Veres Nándor A hithez, a Szűz Máriához, a Csíksomlyóhoz való ragaszkodást hirdette prédikációjában a pünkösdszombati búcsú szónoka, a moldvai származású Salamon József gyimesbükki plébános. Salamon József szülőföldje szóhasználatával élve jelentette ki, hogy "honn vannak", vagyis otthonukban érzik magukat a csíksomlyói hegynyeregben a fogadalmi búcsú zarándokai. Megjegyezte: a moldvai csángók számára Csíksomlyó évszázadokon át "a lelki oázist jelentette", ahová eljőve anyanyelvükön imádkozhattak, énekelhettek, ahol önmagukra találtak, és megerősödtek. ( A legfrissebb hírek itt) Amíg ez a ragaszkodás él a lelkekben Csíksomlyó iránt (... ), lesz jövőnk, hitünk, lesznek értékeink, lesz elképzelés a jövőről - hangoztatta. Mindenszentek Plébánia - Elérhetőség. Salamon József megemlítette: a csíksomlyói zarándokok kereszt alatt, sokan vándorbottal a kezükben jöttek a hegynyeregbe. Felidézte: amikor 1949-ben Márton Áron püspök a Gyimesekben bérmált, elterjedt a hír, hogy a kommunista hatóságok le akarják tartóztatni.
A plébánia alapítása már 1894 -ben megtörtént, a templom azonban csak 1903 -ban épült fel Szeged város jóvoltából. 1960 -ban részleges felújításon esett át. 2011 -ben pályázati forrásból teljesen fel lett újítva. 1996 -tól a paphiány miatt mint oldallagos plébániaként van számontartva (mintegy két évtizeden át Sándorfalva látta el). Salomon laszlo plebanos -. 2017. augusztus 1-től bő egy évig a szatymazi plébános gondoskodott az ellátásáról, 2018. szeptember 15-től a kisteleki plébánia látja el. Források [ szerkesztés] A Szeged-Csanádi Egyházmegye weboldala Katolikus lexikon Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A moldvai Csángók című nemzetközi tudományos konferencián hangzottak el. Csángó Tükör Moldvai Magyar Kulturális folyóirat Kiadja a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület Impresszum: Főszerkesztő: Tampu (Compoly)Stelian Szerkesztőbizottság: Bogdán Tibor, Tampu Ferenc, Tampu Krisztián, Kóka Rozália, Trunki Péter Munkatársaink: Ámbrahám Judit, Iancu Laura, Diósi Felicia Lektorálta: Káposztás János Attila Tördelőszerkesztő: T. Salamon László Plébános - Salomon László Plébános. (Compoly)Stelian Kiadja a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület Elérhetőségünk: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Tel: 0036304484754 Halász Péter: "Eltűnt a háború vérözönével... " Száz esztendeje született Mikecs László (1917--1944) Amikor a moldvai csángók egyik legkiválóbb kutatója, Mikecs László 27 éves korában elpusztult a Krim-félsziget mellett lévőTaganrog-i fogolytáborban, … …élete legnagyobb lélegzetű és legnagyobb hatású munkáját, ami végül is – a kiadó javaslatára – a Csángók címet kapta, bár foglalkozik valamennyi, Kárpátokon túli magyar közösséggel.
Halottak napja van. Az első, Mióta döngve hullott Rá a hant. A Sír tövében egy-egy fénybogár Csillog. Különben sötét a határ, S hosszú az éj alant. Halottak napi versek az. Szívek, tilos a nagy világítás, S virág sincs annyi már, Elpazaroltuk régi ünnepen; Egy-egy szálat visz némán, könnyesen, Ki ma este a temetőbe' jár. Hiába, virág sincsen annyi már. De egy-egy szálat letenni szabad. S hallatni tompán, fojtottan szavunk, És aztán: kezet fogni halkan, loppal, Egyik halott a másik halottal: Ó, hisz' mi itt mind halottak vagyunk. Kolozsvár, 1920. november 1.
Gyermek voltam, kit ismertem, Sok rokon volt, mind szerettem. Napról-napra találkoztam, Köszöntöttem, búcsúzkodtam. Teltek évek, jöttek végek, Elmúltak a gyermekévek. Egyre többször sóhajtottam, Mindenkiért hálát mondtam. Felnéztem a magas égre, Várva régmúlt élményére. Jó időkre, szép napokra, Valaha élt rokonokra. Őseimre, családomra, Osztálytársra, barátokra. Hőn szeretett tanárokra, Emlékké vált mosolyukra. Soká tartott, míg így tettem, Rám is szóltak, nem feleltem. Messze fönt, ott köztük jártam, Pedig lépést se tett lábam. Személyükre rágondoltam, Régmúlt szépért hálálkodtam. Istenünkhöz folyamodtam, Lelkeikért imádkoztam. Mécsest gyújtok, fénybe nézek, Elmúlt időt felidézek. Percről-percre emlékezem, Egytől-egyig nem feledem. Gyermekkorig visszamegyek, Sok emléket számba veszek. Halottak napi haiku versek. Rosszat, és jót mind elteszek, Szív mélyébe, beleveszek.
Jöjjön Reményik Sándor: Halottak napja verse. Halottak napja van. Az első, Mióta döngve hullott Rá a hant. A Sír tövében egy-egy fénybogár Csillog. Különben sötét a határ, S hosszú az éj alant. Szívek, tilos a nagy világítás, S virág sincs annyi már, Elpazaroltuk régi ünnepen; Egy-egy szálat visz némán, könnyesen, Ki ma este a temetobe' jár. Halottak napi versek c. Hiába, virág sincsen annyi már. De egy-egy szálat letenni szabad. S hallatni tompán, fojtottan szavunk, És aztán: kezet fogni halkan, loppal, Egyik halott a másik halottal: Ó, hisz' mi itt mind halottak vagyunk. Ó, a halál. Mi ismerjük csak, pici gyerekek. Utunkba áll, s könnyes, pityergő szájunk megremeg. A játszótársunk és tréfál velünk. Rohanva száll – Ő a fogó – és jaj, jaj, jaj nekünk, tépázza gallérunk, ijedve forgunk, és kacagás közt betöri az orrunk. Kutakba látjuk, mély vizek felett, sötét szobákba kuksol reszketeg, lepedőben – így mondta épp a dajka – kasza van a kezében, nincsen ajka, és fondoran vigyáz, mikor suhan az esti láz, s a hőmérőn, ha ugrik a higany, csontos markába hahotáz vigan.
Nézzétek e főt, ez összeomló, kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz, mely a kimondhatatlan ködbe vész kővé meredve, mint egy ereklye s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka. Akárki is volt ő, de fény, de hő volt. KEMMA - Dalok és versek halottak napjára. Mindenki tudta és hirdette: ő volt. Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt s szólt ajka, melyet mostan lepecsételt a csönd s ahogy zengett fülünkbe hangja, mint vízbe süllyedt templomok harangja a mélybe lenn s ahogy azt mondta nemrég: "Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék", vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő, olcsó cigaretta füstjére és futott, telefonált és szőtte álmát, mint színes fonált: a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy. Keresheted őt, nem leled, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, a múltba sem és a gazdag jövőben akárki megszülethet már, csak ő nem. Többé soha nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya. Szegény a forgandó, tündér szerencse, hogy e csodát újólag megteremtse. Édes barátaim, olyan ez épen, mint az az ember ottan a mesében.
Olvasd el ezeket a halloweeni cikkeket is!
Weöres Sándor: Saját halálunk sose fáj úgy, mint mások halála. Ó, könnyű neked, elbírod nélkülem a sírt, de bírjam, nélküled, az életet? Csukás István: Istenke, vedd térdedre édesanyámat Istenke, vedd térdedre édesanyámat, ringasd szelíden, mert nagyon elfáradt, ki adtál életet, adj neki most álmot, és mivel ígértél, szavadat kell állnod, mert ő mindig hitt és sose kételkedett, szájára suttogva vette a nevedet. Én nem tudom felfogni, hogy többé nincsen, s szemem gyöngye hogy a semmibe tekintsen, hová a fény is csak úgy jár, hogy megtörve: helyettem nézzél be a mély sírgödörbe, próbálkozz, lehelj oxigént, tüdőd a lomb! Reményik Sándor: Halottak napja - Magyar versek. Nem is válaszolsz, kukac-szikével boncolod, amit összeraktál egyszer végtelen türelemmel, csak csont, csak por, ami volt valamikor ember, mivel nem csak Minden vagy: vagy a Hiány, magadat operálod e föld alatti ambulancián. Mi mit nyel el a végén, fásultan szitálod a semmiből a semmibe a létező világot, anyát és gyereket, az élőt a holtat, s mert Te teremtetted, nem is káromolhat, csak sírhat vagy könyöröghet, hogy adj neki békét, nem tudjuk, hogyan kezdődött, de tudjuk a végét; én sem káromollak, hallgasd meg imámat: Istenke, vedd térdedre édesanyámat.