A szükséges dokumentumokat tekintve szó szerinti átadásról is beszélünk, mivel a tagi kölcsön apportként való átadásának a dokumentuma a tagi kölcsönt nyújtónál lévő kölcsönszerződés. Ezért ezt az iratot meg kell kapnia a cégnek. A tőkeemelésről szóló taggyűlési határozatban – amely ugyancsak dokumentuma az ügyletnek –indokolt a szóban forgó szerződésre, annak adataira is hivatkozni. Szükség van – egyébként az apportól függetlenül is – pontos nyilvántartásra a tagi hitel összegéről, a befizetés(ek) időpontjáról, az esetlegesen visszafizetett összegekről és azok időpontjáról, a kölcsönt nyújtó tagok szerinti bontásban. Az átvett tagi követelést a létesítő okiratban (az azt alátámasztó határozatban) meghatározott értéken (jellemzően a követelés összegében) a társaságnál állományba kell venni. A jegyzett tőke emelésének bejegyzését követően a társaságnak az apport miatt önmagával szemben lesz követelése. Ezáltal a tagi kölcsön miatt korábban a társaságnak a tulajdonossal szemben fennálló kötelezettsége is a társasággal szembeni kötelezettséggé válik.
NAV állásfoglalása: A cégtulajdonosok nagy része finanszírozza vállalkozását tagi kölcsönből, amely a legtöbb esetben a pénzhiány rendezésére szolgál. A jegyzett tőke emelésének egyik lehetősége lehet a tagikölcsön-állomány felhasználása erre a célra ( apport). A gazdasági társaságoknál a törzstőke, alaptőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, így a társaság által elismert tagi kölcsön összegével is, a Ptk. 3:99. § (1) bekezdésére tekintettel, ha azt az adós elismerte vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Számviteli szempontból tehát nincs annak akadálya, hogy az adott tag az általa nyújtott kölcsönből származó követelését a jegyzett tőke megemelése keretében, apportként a társaság részére rendelkezésre bocsássa. A jegyzett tőke-emelés bejegyzését követően a társaságnak az apport miatt önmagával szemben lesz követelése. Ezáltal a tagi kölcsön miatt korábban a társaságnak a tulajdonossal szembeni kötelezettsége is a társasággal szembeni kötelezettséggé válik.
Továbbá az ilyen juttatás a vizsterhes vagyonátruházási illetéknek sem tárgya. (Itv. 18. § (2) bek. ) Az Itv. fentebb idézett rendelkezéseinek együttes olvasata alapján tehát sem a társaságnál, sem a tagnál nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség a tagi kölcsönből megvalósított törzstőke emelés esetén. Törzstőke emelés az osztalék terhére A Kft. törzstőkéjének felemelésekor fontos rámutatni arra, hogy ezen Társaságok esetében is alkalmazásra kerülnek a Ptk. rendelkezései. Tőkeemelés esetén is mód van az ún. feltöltéses szabály megfelelő alkalmazására, így lehetőség nyílik arra, hogy az átmeneti időt meghaladó időtartam alatt biztosítsák a tőkét, illetve a társaság működése során maga termelje meg a törzstőke emeléséhez, kiegészítéséhez szükséges összeget az osztalék terhére. Törzstőke emelése tőketartalékból Ebben az esetben a Kft. törzstőke emeléséhez rendelkezésre álló szabad tőketartalékot használhatják fel. Törzstőke emelése a tagok pénzbeli hozzájárulásával A jegyzett tőke megemelésének legegyszerűbb módja, amikor a társaság tagjai a szükséges pénzeszközt a cég rendelkezésére bocsájtják.
Tagi kölcsön könyvelése Idézet Sziasztok! Egy kft. tárgyév októberben tagi kölcsönt kap attól a cégtől, aki őt 100%-ban tulajdonolja. A visszafizetés részletekben történik, kezdete következő év júliusa. Kérdés: a tagi kölcsön megkapásának és visszafizetésének könyvelése, kontírozása. A kölcsön kamatmentes. Köszi erpe83 Hozzászólások: 3 Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:23 am Szerző: pasopaso1 » pén. szept. 25, 2009 1:40 pm Szia, bár nem ez volt a kérdés, hátha "jól jön":))).... a kölcsönre azért számoltok kamatot és a társasági adót korrigáljátok vele ugye a cégek közötti megállapodás szerint? (Kapcsolt vállalkozások közötti "akciónál" ezt el kell követni.. évet léptek át akkor elhatárolással, plusz még emlékeimben úgy él, hogy az alultőkésítés miatti adóalap növelés is érvényben van az értékhatár felett..... pasopaso1 Hozzászólások: 0 Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:21 am Vissza: Számvitel Ki van itt Jelenlévő fórumozók: Google [Bot] valamint 0 vendég
chevron_right Tőkeemelés tagi kölcsönből, de mi lesz később? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2016. 02. 14., 06:14 Frissítve: 2016. 13., 23:00 2 Ha apportálnák a tag tagi kölcsönből eredő követelését, és így teljesítené a kft. a kötelező tőkeemelést, különböző gazdasági események bekövetkeztekor milyen adó- és járulékterhekre lehet számítani a jövőben? Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt. Olvasónk a következőkről kért információt: "Egy kft. a jegyzett tőkéjének előírt kötelező minimum szintjére történő felemelését a magánszemély tagi kölcsönből eredő követelésének apportálásával kívánja teljesíteni. Emellett a tőketartalék is emelésre kerülne, szintén tagi kölcsönből eredő követelés apportálásával. Kérdésünk, hogy a későbbiek folyamán milyen adó-, vagy járulékteherrel kell számolni (mind a magánszemély, mind a társaság oldalán), feltételezve, hogy a jegyzett tőke és a tőketartalék összege nem változik a mostani emeléstől a következő eseményekig, ha: – a magánszemély tag kilép, és helyére új tag kerül; – a tőketartalékból a jegyzett tőke megemelésre kerül; – a tőketartalékból visszafizetést akar teljesíteni a társaság a magánszemély tag részére; – a társaság megszűnik?
Végelszámolás alatt a tagi kölcsön rendezése A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 1 db hozzászólás Vissza az előző oldalra Szabályzatok Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése E-Könyvek E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése Szakkönyvek Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.
És ekkor ebből a befizetett pénzből akár a másik tagnak is törleszthető a tagi kölcsön. Könyvelési tételek: taggyűlési határozattal, amikor a tőkeemelést elhatározták nincs teendő, hiszen befizetés nem történik, a követelés átadása pedig a bejegyzéssel történik meg. Cégbírósági bejegyzés T 36. Egyéb követelés – K. 411. Jegyzett tőke Összevezetés T. 45. Tagi kölcsön – K. 36. Egyéb követelés Olvastam olyan véleményeket, melyben a tagi kölcsön kötelezettséget rögtön a jegyzett tőke növekedésével szüntették meg. Bár a tételek ugyanazon a napon kerülnek könyvelésre, a megoldás mégsem helyes, mert nem a valós gazdasági eseményeket tükrözi. A bejegyzés címkéi Jegyzett tőke emelése, tagi kölcsön
péntek, 20:04 2022. 02. 4. A vállalkozóknak 2022. február 15-ig kell bejelenteni, ha a tételes KATA adózási módot kívánják választani. Nem elegendő a NAV-nál választani a KATA-t, hanem amennyiben a helyi iparűzési adóban is ilyen alapon kívánnak adózni, úgy ezt az igényüket külön be kell jelenteni az önkormányzati adóhatóságnak. (Ebben az esetben a "Bejelentkezés, változás-bejelentés nyomtatvány" V. /1. és V. 2 pontját is ki kell tölteni! Kata adózás tartozás lekérdezése. ) A határidő elmulasztása jogvesztő! A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) adózási mód választásának – függetlenül az állami adóhatóságnál (NAV) történt választástól – az önkormányzati adóhatóság felé is egy egyszeri bejelentési kötelezettsége van. Fontos, hogy ezt az igényét az a KATA hatálya alá tartozás, vagy az adóköteles tevékenység kezdő napjától számított 45 napon belül, vagy ha ezt elmulasztja, akkor a következő év február 15-ig be kell jelenteni az önkormányzati adóhatósághoz. Amennyiben a fenti határidőig az adózó – az önkormányzati adóhatósághoz történő – bejelentésének nem tesz eleget, akkor a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv. )
És ez kvázi "megengedett", hiszen a NAV "bármely okból" megteheti, hogy nem utalja az előleget. Angyal József okleveles adószakértő szerint szokatlan, és túl tág, túl megengedő a "bármely okból" megfogalmazás. Bármely ok lehet az adóhatóság mulasztása is. Sőt, elvileg beleférhet akár az is, hogy ha az adóhatóság látja, hogy valakinek van valamilyen tartozása, és épp ezért nem utalja ki az előleget február 15-ig. A kata kedvező vállalkozási és adózási forma, de nem minden célra alkalmas. Aztán amikor a bevalláskor kiderül, hogy mégiscsak jár az adó-visszatérítés, a tartozás fejében már visszatarthatja az összeget – magyarázta. És mivel bármely ok elfogadott lehet, így lényegében előre felmentik az adóhatóságot, ha valamiért nem utalja az adó-visszatérítést, pedig kellett volna. Így akár az adóhatóság visszaélésére is lehetőséget ad a rendelet – jegyezte meg az adószakértő. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2018. 03. 26., 12:39 Frissítve: 2018. 26., 12:37 11993 Mostanában kapják/kapták meg azok a katás vállalkozások az adóhatóság határozatát, akiknek 2017. december 31-én végrehajtható adótartozása volt. Mi a teendő, ha adózó mégis katás szeretne maradni? TÁJÉKOZTATÓ KATÁS ADÓZÓKNAK – Budakeszi Város Önkormányzata. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2012. évi CXLVII.
Amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett; vagy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. Megítélésem szerint az "A" társaságnak a 2021. évi eredmény javára a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény ( Sztv. ) 77. § (3) l) pontja alapján egyéb bevételként lenne javasolt kimutatnia a tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, tehát jelen esetben az igénybe vett tanácsadás díját. Megszólaltak a taxisok: az áfatörvény módosítása nélkül nincsenek kisegítve a KATA-szabályokkal. [Feltételezem, hogy az Sztv. 45. § (2) b) pontja alapján az elhatárolás kérdésköre nem merül fel, tehát az nem a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik. ] Amennyiben az "A" társaság esetében az így elszámolt egyéb bevétel nélkül az adózás előtti eredmény, adóalap nem lenne negatív, illetve minimum a vonatkozó egyéb bevételre jutó társasági adó (tehát a szolgáltatási díj 9 százaléka) megfizetésre kerülne, úgy a nyilatkozat kiadható a "B" társaság részére, így nála a ráfordítás elismert lenne.
PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink