Vannak azok a filmek, amikkel nincs különösebb baj, egyszerűen csak nem nagyon lehet érteni, hogy minek léteznek. Bár igaz, ami igaz, ez tulajdonképpen azért épp elég nagy baj. Pedig annyira jól hangzott, hogy egy világhírű magyar regényből, amit harminc nyelven adtak ki Brazíliától Kínáig, és amitől a New York Times kritikusa is el volt ragadtatva, külföldi, sőt!, nyugati művészek készítenek filmet. Hát mi ez, ha nem a legnagyszerűbb ok a büszkeségre? Hogy lehetne ebből a megtiszteltetésből teljes kudarc? Hát ez fogós kérdés, de az angol Alex Helfrecht és a belga Jörg Tittel, a két elsőfilmes rendező, akik egy szót sem értettek Dragomán György A fehér király című regényéből, amit filmre vittek, hosszan tudnának mesélni róla. Hogy hova lett minden egyéniség a regényből. Hogy hogyan lett egy totálisan sablonos és ezerszer látott diktatúrafilm egy olyan könyvből, ami annyira különlegesen ragadta meg a zsarnokság témáját, és annyi egyéni íz volt benne, hogy az mindenki számára érdekes legyen – aki tudja, milyen egy elnyomó rezsim Kelet-Európában, annak azért, aki meg, annak azért.
A fehér király (The White King) színes, szinkronizált angol dráma, 89 perc (16) Rendezte: Alex Helfrecht, Jörg Tittel Dragomán György regényéből a forgatókönyvet írta: Alex Helfrecht, Jörg Tittel Producer: Alex Helfrecht, Jörg Tittel, Teun Hilte, Philip Munger Fényképezte: René Richter Vágó: Peter R. Adam Zene: Joanna Bruzdowicz Szereplők: Lorenzo Allchurch, Olivia Williams, Jonathan Pryce, Greta Scacchi, Fiona Shaw, Agyness Deyn, Ólafur Darri Ólafsson Forgalmazó: Vertigo Média
Ezt a hatást pedig csak fokozza, hogy Dzsátá arca mindössze kétszer tűnik fel az elbeszélésben: egyszer ténylegesen tükröződve Vasököl, a földrajztanár aranygyűrűjében, egyszer pedig csak a tükröződés lehetőségeként a nagypapa koporsójának lakkozott fedelén, ám ahhoz nem lép közelebb a főszereplő. A diktatúra totalitása a mindennapi életben legszembetűnőbb módon egy saját oksági rendszer létrehozásában ölt testet: Dzsátá például hiába lő tökéleteset a versenyen, az iskola nem jut tovább, vagyis ha a magasabb érdek azt kívánja, a százhúsz pont felét számítják ki. Ez egyben elbizonytalanítja azt is, hogy a fehér király elcsenése valóban lázadás-e, vagy éppen az uralkodó háborús minták megtanulását igazolná vissza a tett Dzsátá részéről – utóbbi esetben a felnőtté válás politikai értelemben is megtörténik. Jól mutatja ezt a házkutatósdi fejezet, ahol a hiány – bár az egész regény e köré szerveződik –, jelen esetben a játékok hiánya a szobájában egészen addig elgondolhatatlan marad a főszereplő számára, amíg diktatórikus mintákhoz nem folyamodik (szekusat játszik): onnantól kezdve gyűjtheti csak játékait egy dobozba, hogy eladja őket.
Könyv Család és szülők Életmód, egészség Életrajzok, visszaemlékezések Ezotéria Gasztronómia Gyermek és ifjúsági Hangoskönyv Hobbi, szabadidő Irodalom Képregény Kert, ház, otthon Lexikon, enciklopédia Művészet, építészet Napjaink, bulvár, politika Nyelvkönyv, szótár, idegen nyelvű Pénz, gazdaság, üzleti élet Sport, természetjárás Számítástechnika, internet Tankönyvek, segédkönyvek Társ. tudományok Térkép Történelem Tudomány és Természet Utazás Vallás, mitológia E-könyv Egyéb áru, szolgáltatás E-könyv olvasók és tabletek Idegen nyelvű Diafilm Film Hangzóanyag A Libri egyedi termékei Kártya Képeslap Naptár Antikvár Folyóirat, újság Szívünk rajta Szolfézs, zeneelmélet Újdonság Előrendelhető Sikerlista Libri általános sikerlista Online előrendelhető sikerlista Online akciós sikerlista Játék Papír, írószer E-hangoskönyv Dragomán György Hogyan dolgozza fel egy tizenegy éves kamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába? Hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket?
Európa a két világháború között - Diagram Szerb horvát szlovén királyság magyarul Végül azonban elfogadta a felkérést, és 1903. június 15. és 1918. december 1. – a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megalakulása – között (beleértve az első világháború időszakát is) ő irányította az országot. Szerb horvat szloven kiralysag. Városok Szerkesztés A Szerb királyság legnagyobb városai, és 1910–1912-es lakosságszámuk: Belgrád – 100 000 Prizren – 60 000 Bitola – 54 000 Szkopje – 50 000 Niš – 25 000 Veles – 24 000 Pristina – 20 000 Prilep – 20 000 Kragujevac – 18 500 Ohrid – 18 000 Leskovac – 14 300 Tetovo – 14 000 Požarevac – 13 600 Šabac – 12 800 Kosovska Mitrovica – 12 000 Vranje – 10 500 Pirot – 10 000 Jegyzetek Szerkesztés Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés Szerbia történelme Külső hivatkozások Szerkesztés Kingdom of Serbia in 1918 Map Koordináták: é. sz. 44° 49′, k. h. 20° 28′ Érdekességek, történések a Balkánon és egy kis légiközlekedés 2020. jún 25. Sokan vagyunk, akik szeretjük a meséket, szeretjük a királyokról szóló történeteket a régmúltból, a közelmúltból vagy éppen a jelenből.
november 25-én a szerb képviselőkből álló vajdasági nemzetgyűlés, másnap pedig a cetinjei (Montenegro) nemzetgyűlés is kimondta egyesülését Szerbiával. December 1-jén Belgrádban ünnepélyes keretek közt bejelentették az a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását. Az új állam élére Sándor király került, aki 1914-től apja helyett régensként uralkodott, míg végül 1921. szeptember 3-án trónra lépett. A Szlovén-Horvát-Szerb Királyság kikiáltása 1918. Szerb horvat szlovak királyság md. október 29-én Belgrádban
Horvátország területén találhatóak a Plitvicei-tavak, melyeket mind a 4 évszakban érdemes felkeresni. Térkép: Horvátország - Térkép Képgaléria Horvátország képgaléria Fórum: Horvátország fórum