Ma a különösen színes magyar népviselet ekről lesz szó. A hagyomány os magyar öltözékek számos reneszánsz és barokk stíluselemet tartalmaznak, ezért részletesebbek, mint más kelet-európai népviselet ek. Ez azonban nem volt mindig így. A magyar népi ruházat csupán a XX. Reneszánsz viselet magyarországon történt légi közlekedési. században vált olyan díszessé, mint amilyennek ma ismerjük – ekkor kezdtek el ugyanis több színt használni az elkészítésükhöz. A magyar népviselet ma már nem igazán használatos a hétköznapokban, de a jellegzetes hagyomány os események idején országunk több vidékén is előkerülnek a régióra jellemző mintás öltözékek. Az alábbiakban e kulturális régiók népi ruházatáról lesz szó. Az Alföld Magát az Alföldet senkinek sem kell igazán bemutatni. Az Északkelet-Magyarországtól egészen Dél-Magyarországig húzódó sík területen a mai napig számos népi hagyomány t őriznek a népviselettől az álattenyésztésig. A méretes terület legrészletesebb és talán leghíresebb tradicionális ruházatai a Bükk és a Tisza között élő matyók és a Bács-Kiskun megyében élő kalocsaiak nevéhez fűződik.
Minden évszázadnak külön elnevezése van: az 1300-as évek a trecento, az 1400-as évek a quatrocento, az 1500-as évek a cinquecento. Az olasz városállamokban a reneszánsz korban a polgárság és a szellemi művelődés már feudalizmusellenes és egyházellenes volt. Reneszánsz viselet magyarországon menedéket kérők helyzete. A reneszánsz stílusirányzatként először az irodalomban jelentkezett, és csak utóbb követi a képzőművészet. Lényege, hogy az antikvitás értékrendjéhez fordult vissza, világképét emberközpontúság jellemzi, vagyis az ember sokoldalúan művelt, képességeit kibontakoztatni képes személyiségként jelenik meg. Központi szerepet kap a világi élet, a természet szépsége és a harmónia elve is. A reneszánsz szót mint fogalmat (jelentése: "újjászületés") a 16. században Giorgio Vasari használta először egy könyvében, amelyben a reneszánsz művészet mestereinek életrajzát mutatta be.
Mindkét vidéken látványos, többszínű hímzést készítenek, az ezekhez felhasznált szövetanyagokat pedig sokan a magyar népművészet jelképeinek tartják. A férfiak viselete az Alföldön Ha az Alföld viseleteiről van szó, akkor elkerülhetetlen, hogy előkerüljenek a pásztorruhák, amelyek ingből, gatyából, mellényből és szükség szerint valamilyen melegebb ruhadarabból, általában szőrmekabátból áll. Kiegészítők terén elmaradhatatlan a pásztorkalap és a csizmák is. A hímzett minták általában a fehér ingekre és a gatyákra kerültek rá. A férfiak alkalmi ingjeit gyakran csinosították ilyen színes mintázatokkal. A kalapoknak és sapkáknak külön részleget is szentelhetnénk. Ezekből számos variáció is elterjedt, gyakran egy madártollal díszítve. Külön érdekesség, hogy a XVIII. Reneszánsz viselet magyarországon rendházak apátságok. és XIX. században a kalapokat és a külső ruhadarabokat faggyúval vagy zsírral kenték be, hogy taszítsák a vizet (habár ettől a ruhadarabok általában igen nehézzé váltak). A férfiak általában magassarkú csizmákat hordtak. A nők viselete az Alföldön A nők hagyományos öltözéke az Alföldön számos barokk stíluselemet sorakoztat fel a széles rakott szoknyáktól kezdve a hímzett ingeken, kötényeken, külső viseleteken át a cipőkig, csizmákig és fejdíszekig.
A reneszánsz a középkor utolsó időszakában jelent meg, művelődéstörténetileg önálló korszak. Nagyjából a 14. századtól a 16. század közepéig tartott, és ez az európai kultúra történetének egyik legnagyobb hatású időszaka. A korszakváltást nem úgy kell elképzelni, hogy egyik napról a másikra állt be a változás, ellenkezőleg: nagy volt a folyamatosság, hosszú ideig tartott az átmenet időszaka. Az új világszemlélet nem jelentette azt, hogy látványosan megtagadták volna a középkort, inkább csak annyi történt, hogy a középkorban is létező világias törekvések nagyobb hangsúlyt kaptak, és az antik eszmények felé közeledtek. A középkor és a reneszánsz között olyan szintű összefonódás volt, hogy egyes kutatók még azt is kétségbe vonták, hogy a reneszánsz önálló korszak lett volna. Pedig ennek a kornak megvan a maga sajátos arculata. Rendkívül összetett korszakról van szó, amely sokkal több ellentmondást tartalmazott, mint más korszakok. A reneszánsz kor általános jellemzői, művészete és irodalma – Jegyzetek. A reneszánsz Itáliában 1340-1540-ig tartott, tehát 3 évszázadot érint.
A következő oldalon folytatom!
Felhasználási terület: ránccsökkentés, akné kezelés, rosacea kezelés, sötét karikák kezelése, cellulitkezelés, tisztítás, peeling, ultrahangos hatóanyag bevitel, anti-aging kezelés, iontoforézis, iontolifting, vérkeringés fokozása, bőrlégzés fokozása. Bővebben...
Három különböző technológia, 4 kezelőfej (mikrodermabrázió, multipoláris elektroporáció vörös és kék fényterápiákkal, double lifting) került beépítésre egyetlen multifunkciós, könnyen kezelhető kezelőgépbe. A berendezés technológiái lehetővé teszik a rendkívül eredményes, non-invazív hatóanyag-bevitelt is. Felhasználási terület: hámlasztó kezelések, bőrmegújítás, hatóanyag-bevitel, arc lifting, bőrfeszesítő kezelések, hatóanyagtól függően probléma specifikus ápolás. EunSung EPN Az EunSung az EPN készülékkel egy teljesen új, egyedülálló koncepciót hozott létre, amely egyesíti magában a hagyományos mikrotűs kezelések és az elektroporációs hatóanyag-bevitel előnyeit! Felső légúti betegségek - Rofé Egészségközpont. Az EPN használható hagyományos mikrotűs kezelőgépként is, azonban elektroporációs üzemmódban a kombinált technológia segítségével lehetővé válik a hatóanyagok gyors és hatékony bejuttatása a bőr mélyebb rétegeibe. Felhasználási terület: hatóanyag-bevitel, ránccsökkentés, arcfeszesítés, arcfiatalítás, hegek, sebhelyek halványítása, pórus összehúzás, szeborreás bőrproblémák csökkentése, hajas fejbőr kezelése.
Felső légúti betegségek A felső légutak gyulladásos betegségei jól ismertek, de lefolyásuk, gyógymódjuk, szövődményeik nagyon eltérőek lehetnek. A pontos diagnózis megállapítása elengedhetetlen a megfelelő terápia alkalmazásához. Kialakulására jellemző az őszi-téli, kora tavaszi időszak. Ilyenkor az időjárás kedvez a kórokozók szaporodásának, melyek leggyakrabban vírusok, esetenként baktériumok. Felső légúti betegségek a nátha, arc és homloküreg gyulladás, mandulagyulladás, torokgyulladás. Általánosan minden esetben hirtelen kialakuló elesettség érzet, nátha esetében bő, vizes orrfolyás jelentkezik. Az orrmandulák gennyes gyulladása is hasonló tünetekkel jár, társulva a fülfájással, orrdugulás-érzéssel. Az arc- vagy homloküreg gyulladása esetén az orrváladék sűrű, zöldes-sárgás tapadós, erős fejfájással, lázzal jár. A garat felé lecsorgó váladék köhögésre ingerli a beteget, és hányingert okozhat. A torokgyulladás jellemző tünete kicsiknél és nagyoknál is a fájdalmas torok, nehéz nyelés, akár fülekbe kisugárzó fájdalom.