Aztán portálunk lapigazgatója akkor vette elő ismét a történetet, amikor az nem várt kiegészítést nyert Andreas von Rétyi (magyarul a PestiSrá által tavaly kiadott) sikerkönyvében, a "George Soros – A multimilliárdos globális hálózata és az általunk ismert világ vége" című oknyomozó portrékötetben, amelyben a szerző részletesen leírta, hogy a tinédzser Soros – még mielőtt bujkálásra kényszerült – miként vett részt az elkobozandó zsidó vagyon összeírásában. A nemzetközi közvélemény elől tehát 74 éven át rejtve volt, hogy Soros György miként vészelte át a holokauszt utolsó, legveszélyesebb hónapjait és maga Soros sem verte nagydobra a bátor megmentői nevét. A Daily Mail riportere riportere a PestiSrá a fent idézett cikke apropóján a szerkesztőségünkben találkozott Stefkával, aki a húsipari gépeket gyártó, majd a kommunisták elől disszidálni kényszerülő édesapjától, illetve Prohászka Miklóstól és feleségétől hallott az esetről. A későbbi multimilliárdost bujtató, mélyen katolikus család ugyanis a Kútvölgyi úton, Stefkáék régi sváb házának a közvetlen szomszédságában lakott, ott rejtették el a kis Sorost.
Soros Pál Született 1926. június 5. Budapest Elhunyt 2013. június 15. (87 évesen) [1] [2] New York [2] Állampolgársága amerikai Házastársa Daisy Soros Gyermekei Peter Soros Szülei Szücs Erzsébet Soros Tivadar Foglalkozása feltaláló pénzember Iskolái New York University Tandon School of Engineering Kitüntetései Henry Laurence Gantt Medal (2000) Soros Pál ( angolul: Paul Soros, születési neve Schwartz Pál, Budapest, 1926. június 5. – New York, 2013. június 15. [3]) magyar születésű amerikai mérnök, feltaláló, üzletember és filantróp (wd). Ő alapította a Soros Associatest, amely kikötői létesítményeket tervez és fejleszt. Alapítványa leginkább afrikai országoknak nyújtott támogatást. Családja [ szerkesztés] Édesanyja Szűcs Erzsébet, édesapja Soros Tivadar, öccse Soros György. Életrajz [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Az egyik Soros adott Magyarországnak, a másik nem (HTML)., 2017. április 20.
A túlélés üzenetei Soros György édesapjának visszaemlékezéseiben. Izgalmas és tanulságokkal teli olvasmány Soros Tivadarnak a Múlt és Jövő Kiadó jóvoltából magyarul új, a szerző egész életét bemutató kiegészítésekkel megjelent két visszaemlékezése. Két megközelítésben olvasható: elsődlegesen egy a magyarsághoz tökéletesen asszimilálódott, a budapesti társadalomba mélyen beépült zsidó család megpróbáltatásai az ország német megszállása és a nyilas rémuralomtól való megszabadulás között. De kétségtelenül a másik olvasat hozhat több olvasót: adva van egy néhány évtized alatt nincstelen emigránsból rendkívül gazdaggá és a világ sorsát befolyásolóvá váló ember, Soros György, akit a világ egy része emberbarát jótevőnek hisz, de akit szülőhazájában az állami propaganda gonosz szándékú "pénzügyi spekulánsnak" állít be. Apja elbeszélése segít megérteni Soros György viszonyát a magyarsághoz és az embertelenséghez, egyben titkát, hogyan tudott ilyen sikeresen érvényesülni egy kegyetlen világban.
[…] Az állampolgárnak nem szabad beletörődnie, hogy az állam igazságtalanul vagy önkényesen bánjék vele. Ha az állami igazságtalanság veszélyezteti az életét, erkölcsi joga az ellenszegülés. " Ebből a helyes elvből vezette le, hogy nem tétlenül várta sorsát, nem menlevelekben bízott, hanem a gonosz rendelkezések kijátszásában. A zsidó származást eltitkoló hamis személyi okmányokat szerzett be nemcsak magának és családjának, hanem mindenkinek, aki hozzá fordult. A szegényeknek, nincstelen menekülteknek ingyen, másoknak önköltségi áron, a gazdagoknak pedig jól megszámítva segített vásárolt, hamisított papírokkal, szerzett lakást, búvóhelyet, vidéki menhelyet. Az is jó döntésnek bizonyult, hogy egyénileg könnyebb eltűnni, mint családosan, ezért feleségét és két, 18 és 14 éves fiát is máshol, más módon mentette. Sajnos a falvakban és a vidéki városokban ez lehetetlen volt, elrejtőzni, mintegy álarccal élni csak egy nagyvárosban, Budapesten lehetett. Ott viszont – ahogy a könyvben olvassuk – nagyban ment az iratgyártás, keresztlevelek, vitézi címet igazoló okmányok, még fitymaszűkületet gyógyító műtétről szóló igazolások is garmadával készültek.
5. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosan kevesebb szabadság jár. A munkajogi tévhitek egy legrégebbike, ami makacsul tartja magát. Pedig a részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak ugyanannyi szabadság jár, mint a teljes munkaidőben dolgozónak. A munkaügyi bíróságok már számtalan ítéletükben megerősítették, hogy a részmunkaidőben alkalmazott munkavállalónak is az általános szabályok szerint jár az alap- és pótszabadság. Sőt, ha valakinek több részmunkaidős munkaviszonya van, akkor mindegyik munkaviszonya után jár a szabadság. Vagyis akinek két négyórás munkaviszonya van, mindegyikben húsz-húsz nap az alapszabadsága. Persze ha az egyik munkaviszonyában éppen szabadságon van, nem mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a másik munkaviszonyában. 6. A munkáltató szabja meg a szabadság időpontját. Munka Törvénykönyve Szabadság Munkáltató Rendelkezik - Index - Gazdaság - Munkaadók Törvénykönyve Készül?. Az tény, hogy a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, a kiadás előtt azonban a munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállalót. Évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben viszont a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató, a munkaviszony első három hónapját leszámítva.
Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, melynek igénybevétele az esedékesség évében elkezdődik, és akkor is, ha az a gyakorlatban a következő évre átnyúlik. A következő évre átvitt szabadságok száma ebben az esetben sem haladhatja meg az 5 munkanapot. Amikor a munkáltató rendelkezik a szabadságról Olyan is előfordulhat, hogy a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén meghiúsul a szabadság. A munkáltató: a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, kollektív szerződés esetén, pedig a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékesség évét követő március 31-ig adhatja ki. Jó, ha tudod, hogy a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy megszakításával összefüggésével felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Szabadság pénzbeli megváltása munkaviszony megszűnése esetén A munkaviszony megszűnésekor, ha az időarányos szabadságod nem használtad fel, a fennmaradó napokat meg kell váltani, ami azt jelenti, hogy a megmaradt napokra távolléti díjat fizetnek ki a részedre.
Amennyiben már tudod előre, hogy lesz olyan elfoglaltságod, ami miatt szabadságot kellene kivenned már a próbaidő alatt, érdemes ezt előre jelezni a munkáltatónak – akár az interjú során is. Tapasztalataink szerint így jó eséllyel rábólint a kérésre a felettes, és Neked sem kell újra szervezned a fogorvost. Tizennégy nap egybefüggő szabadság Amennyiben nincs eltérő megállapodás, akkor a szabadságokat úgy kell kiadni, hogy az alkalmazott naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettség alól. Szabadság átvitele a következő évre Alapesetben a szabadságokat az esedékesség évében kell kiadni, de előfordulhatnak olyan esetek is, amikor ez nem lehetséges: ha a munkaviszony október 1-jén, vagy azután kezdődik, a szabadságokat a következő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató. ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem volt lehetséges a szabadságok kiadása, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.